Familiengerichtshilfe

Die Familiengerichtshilfe unterstützt Familienrichter:innen bei ihrer Entscheidungsfindung in Angelegenheiten der Obsorge und des Rechts auf persönliche Kontakte. Eingerichtet wurde sie mit dem Kindschafts- und Namensrechtsänderungsgesetz 2013.

Die Familiengerichtshilfe berichtet dem Gericht über ihre fachliche Einschätzung und liefert somit wichtige fachliche Entscheidungsgrundlagen für das Gericht, um eine dem Kindeswohl entsprechende Lösung zu finden.

Die Familiengerichtshilfe hat die folgenden wesentlichen Aufgaben:

Clearing (Anbahnung einer gütlichen Einigung zwischen den Eltern):

Wird die Familiengerichtshilfe mit dem "Clearing" beauftragt, führt sie mit der betroffenen Familie persönliche Gespräche, um herauszufinden welche wesentlichen Streitpunkte es gibt, wo die Konfliktquellen liegen und ob bzw. wie die Eltern zu einer Einigung kommen können.

Sammlung von Entscheidungsgrundlagen: Das Gericht kann die Familiengerichtshilfe auch damit beauftragen, spezielle Erhebungen durchzuführen. Die Familiengerichtshilfe prüft dabei einzelne, klar definierte Sachverhalte, die vom Gericht vorgegeben werden, wie beispielsweise ob ein Haushalt kindgerecht ist.

Fachliche Stellungnahmen:

Können sich die Streitparteien nicht einigen, muss das Gericht eine Entscheidung treffen. Expertinnen und Experten der Familiengerichtshilfe stellen in einer Stellungnahme die aus ihrer Sicht besten Lösungen für das Kind dar und versuchen ein gutes Gesamtbild von den Bedürfnissen und Wünschen des Kindes zu erstellen. Dabei kommen beispielsweise Hausbesuche oder (Test-)Verfahren zum Einsatz. Die Situation der Familie wird ausführlich beschrieben, um dem Gericht einen fachlich fundierten Vorschlag liefern zu können.

Klärung des Kontaktrechts ("Besuchsmittlung"):

Mit der "Besuchsmittlung" werden Familienangehörige bei Konflikten dabei unterstützt, wie die persönlichen Kontakte zu dem Kind gestaltet werden können. Die Familiengerichtshilfe kann beispielsweise den Eltern dabei helfen, ein Übergaberitual im Sinne des Kindeswohls zu gestalten und bei einzelnen Über- und Rückgaben des Kindes anwesend sein.

Für die ersten fünf Monate ist die Tätigkeit der Familiengerichtshilfe als "Besuchsmittlerin" kostenlos. Sollte die Familiengerichtshilfe weiterhin in der Besuchsmittlung beauftragt werden, fallen Kosten an. Die Parteien können Verfahrenshilfe zur einstweiligen Befreiung dieser Gebühren beantragen.

Nähere Informationen zur Familiengerichtshilfe in der Funktion der Besuchsmittlerin:

Die Funktion der Familiengerichtshilfe als Besuchsmittlerin wurde mit dem Kindschafts- und Namensrechtsänderungsgesetz 2013 eingeführt. Die Besuchsmittlerin soll das Gericht bei der optimalen Gestaltung der Besuchskontakte unterstützen.

Aufgaben der Besuchsmittler:innen:

• Aufklärung des Kindes darüber, dass es nicht schuld am Konflikt der Eltern und den Schwierigkeiten bei den Besuchskontakten ist.
• Verständigung über die konkreten Modalitäten der persönlichen Kontakte und Vermittlung bei Konflikten (nach Rücksprache mit dem Kind)
  Beispiel: Klärung, ob das Kind bestimmte Rituale bei der Übergabe benötigt (z.B. ruhiges Abschiednehmen vom betreuenden Elternteil eine halbe Stunde vorher), dass auf Pünktlichkeit zu achten ist, welche persönlichen Gegenstände des Kindes zu übermitteln und welche (Schul-)Aufgaben zu bewältigen sind.
• Wenn nötig: Vor-Ort-Hilfe bei der Abwicklung der Kontakte, indem die Besuchsmittler:innen bei der Übergabe anwesend sind. Dabei wird unter anderem Aufklärungs- und Überzeugungsarbeit geleistet, etwa über die Problematik von Loyalitätskonflikten für Kinder. Sie können auch aktiv vermittelnd eingreifen, wenn Streitpunkte auftauchen. Oft hilft allein die Anwesenheit einer Person, die bereits mit den Eltern beratend gearbeitet hat dabei, dass Konflikte weniger "aufkochen".
• Spezifische Berichtsfunktion für das Gericht: Die Besuchsmittler:innen haben dem Gericht über Wahrnehmungen zu berichten, um so dem Gericht Entscheidungsgrundlagen zu liefern, falls Zwangsstrafen verhängt werden müssen oder neue Besuchsrechtsregelungen zu treffen sind.

Családi Bírósági Segítségnyújtás

A Családi Bírósági Segítségnyújtó Szolgálat támogatja a családjogi bírákat a felügyeleti joggal és a személyes kapcsolattartási joggal kapcsolatos döntéshozatalban. A Szolgálatot a 2013. évi Gyermekfelügyeleti és Névkezelési Törvény Módosító Törvényével hozták létre.

A Családi Bírósági Segítségnyújtó Szolgálat szakmai értékelését a bíróságnak jelenti, így fontos szakértői információkat nyújt a bíróságnak a gyermek érdekeit szolgáló megoldás megtalálásához.

A Családi Bírósági Segítő Szolgálat a következő főbb feladatokat látja el:

Vitarendezés (a szülők közötti békés megállapodás elősegítése):

Ha a Családi Bírósági Segítő Szolgálat feladata a "vitarendezés", személyes interjúkat folytat az érintett családdal, hogy azonosítsa a főbb vitapontokat, a konfliktus forrásait, valamint azt, hogy a szülők képesek-e megállapodásra jutni, és ha igen, hogyan.

Információk gyűjtése a döntésekhez: A bíróság megbízhatja a Családi Bírósági Segítő Szolgálatot konkrét vizsgálatok lefolytatásával is. Ennek során a Családi Bírósági Segítő Szolgálat a bíróság által meghatározott egyedi, egyértelműen meghatározott kérdéseket vizsgálja, például azt, hogy egy háztartás alkalmas-e gyermekek számára.

Szakértői vélemények:

Ha a vitában álló felek nem tudnak megegyezni, a bíróságnak kell döntést hoznia. A családjogi segélyszolgálat szakértői bemutatják a gyermek számára legjobb megoldásokról alkotott értékelésüket, és megpróbálnak átfogó képet alkotni a gyermek szükségleteiről és kívánságairól. Ez magában foglalhatja például otthoni látogatásokat vagy (vizsgálati) eljárásokat. A család helyzetét részletesen ismertetik, hogy a bíróság megalapozott szakmai ajánlást tehessen.

A láthatási jogok tisztázása (látogatási mediáció):

A láthatási mediáció támogatást nyújt a konfliktushelyzetben lévő családtagoknak annak meghatározásában, hogyan lehet strukturálni a gyermekkel való személyes kapcsolattartást. Például a családi bírósági segítségnyújtási szolgálat segíthet a szülőknek egy olyan átadási rituálé kialakításában, amely a gyermek jólétét helyezi előtérbe, és jelen lehet az egyéni beszélgetések során.

A családi bírósági segítségnyújtási szolgálat láthatási mediátorként nyújtott szolgáltatásai az első öt hónapban ingyenesek. Ha a családi bírósági segítségnyújtási szolgálat továbbra is részt vesz a láthatási mediációban, díjak vonatkoznak rá. A felek jogi segítséget kérhetnek ezen díjak ideiglenes elengedése érdekében.

További információk a családi bírósági segítségnyújtási szolgálat láthatási közvetítői szerepéről:

A családi bírósági segítségnyújtási szolgálat láthatási közvetítői szerepét a 2013-as gyermekfelügyeleti és névadói törvény módosításáról szóló törvény vezette be. A láthatási közvetítő célja, hogy támogassa a bíróságot az optimális láthatási megállapodások megszervezésében.

A látogatási segítők feladatai:

Elmagyarázni a gyermeknek, hogy nem ő a hibás a szülők közötti konfliktusért és a látogatással járó nehézségekért.

A látogatások konkrét részleteinek egyeztetése és konfliktusok esetén közvetítés (a gyermekkel való konzultációt követően).

Példa: Annak tisztázása, hogy a gyermeknek szüksége van-e bizonyos rituálékra az átadás során (pl. csendes búcsú a szülőtől fél órával előtte), hogy a pontosság fontos, a gyermek mely személyes tárgyait kell átadni, és mely (iskolai) feladatokat kell elvégezni.

Szükség esetén: ​​Helyszíni támogatás nyújtása a látogatásokhoz azáltal, hogy jelen vannak az átadás során. Ez magában foglalja például a gyermekek lojalitási konfliktusainak kihívásairól szóló tájékoztatást és útmutatást. Aktívan beavatkozhatnak a közvetítés érdekében is, ha vitás pontok merülnek fel. Gyakran már az is segít megelőzni a konfliktusok eszkalálódását, ha van olyan személy, aki már dolgozott a szülőkkel tanácsadói minőségben.

A bíróság konkrét jelentéstételi feladata: A láthatási közvetítőknek jelenteniük kell megfigyeléseiket a bíróságnak, hogy alapot biztosítsanak a bíróságnak a döntéshozatalhoz, ha kényszerítő intézkedéseket kell alkalmazni, vagy új láthatási jogokra vonatkozó szabályokat kell megállapítani.

Das Verfahren zur Zahlung von Unterhalt im Ausland auf einen Blick

Auch wenn es zum Thema Auslandsunterhalt verschiedene Rechtsquellen gibt, so sind die grundlegenden Fragen doch stets vergleichbar:

• Welcher Staat ist zuständig, um einen Beschluss oder ein Urteil über den Unterhalt zu schaffen (Titelschaffung)?
• Welche Rechtsordnung ist anzuwenden, wenn der:die Unterhaltsverpflichtete den gewöhnlichen Aufenthalt in einem anderen Staat hat als der:die Unterhaltsberechtigte?
• Kann eine Entscheidung, mit der Unterhalt zugesprochen wurde, in einem anderen Staat (also eine österreichische Entscheidung im Ausland oder eine ausländische Entscheidung im Inland) vollstreckt werden (Titeldurchsetzung)?
• Auf welchem Weg kann die Schaffung oder Durchsetzung eines Unterhaltstitels geschehen (bei wem sind Anträge einzubringen)? Wann kann für das Verfahren Prozesskostenhilfe (Verfahrenshilfe) gewährt werden?

Rechtsgrundlagen: 

Im Verhältnis zu anderen Mitgliedstaaten der EU (auch Dänemark) gilt die EU-Unterhaltsverordnung (EuUVO). Mit jenen Staaten, die das Haager Unterhaltsübereinkommen 2007 (HUÜ) ratifiziert haben (zB Bosnien-Herzegowina, Serbien, Türkei, USA oder das Vereinigte Königreich), ist dieses Übereinkommen anzuwenden. Mit anderen Staaten kann sich die Zusammenarbeit aus dem New Yorker Unterhaltsübereinkommen 1956 (NYÜ, zB Schweiz) oder einer Gegenseitigkeitsverordnung (nach dem Auslandsunterhaltsgesetz 2014, zB Australien, einige kanadische Provinzen) ergeben. Vorschriften, die die europäischen und internationalen Rechtsquellen an das österreichische Verfahrensrecht anpassen, enthalten das Auslandsunterhaltsgesetz 2014 und das Außerstreitgesetz. 

A külföldi tartásdíjfizetés eljárásának áttekintése

Bár a külföldi tartásdíjfizetéssel kapcsolatban számos jogforrás létezik, az alapvető kérdések mindig hasonlóak:

• Melyik állam rendelkezik joghatósággal a tartásdíjról szóló határozat vagy ítélet meghozatalára (jogcím létrehozása)?
• Melyik jogrendszer alkalmazandó, ha a tartásdíjra kötelezett személy szokásos tartózkodási helye más államban található, mint a tartásra jogosult személyé?
• Végrehajtható-e a tartásdíj megítéléséről szóló határozat egy másik államban (azaz osztrák határozat külföldön vagy külföldi határozat Ausztriában)?
• Hogyan lehet tartásdíjat megállapítani vagy végrehajtani (kinek kell benyújtani a kérelmet)? Mikor lehet jogsegélyt nyújtani az eljáráshoz?

Jogalap: 

Más EU-tagállamok (beleértve Dániát is) vonatkozásában az EU tartási kötelezettségről szóló rendelete (EU tartási kötelezettségről szóló rendelet) alkalmazandó. Azokkal az államokkal, amelyek ratifikálták a 2007. évi Hágai ​​Tartási Egyezményt (Hágai ​​Tartási Egyezmény) (pl. Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Törökország, az USA vagy az Egyesült Királyság), ez az egyezmény alkalmazandó. Más államokkal az együttműködés az 1956. évi New York-i Tartási Egyezményből (New York-i Tartási Egyezmény, pl. Svájc) vagy viszonossági megállapodásból eredhet (a 2014. évi Külföldi Tartási Törvény alapján, pl. Ausztrália, egyes kanadai tartományok). A 2014. évi Külföldi Tartási Törvény és a Peren kívüli Eljárásokról szóló törvény olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek az európai és nemzetközi jogforrásokat az osztrák eljárásjoghoz igazítják.

Unterhaltsdurchsetzung im Ausland ("Outgoing")

Grundsätzlich kann man den Anspruch im anderen Staat verfolgen und durchsetzen, so wie es in diesem Staat vorgesehen ist. Das ist aber mitunter kompliziert, weshalb die Unterhaltsdurchsetzung im Ausland erleichtert wird.

Sie können Ihren Antrag, wenn er sich an eine ausländische Stelle richtet, beim Bezirksgericht ihres gewöhnlichen Aufenthalts einbringen, das ihn an die österreichische Zentrale Behörde weiterleitet. Die österreichische Zentrale Behörde ist das BMJ, Abt. I/1, Kompetenzstelle Zentrale Behörde in Kindschafts- und Erwachsenenschutzsachen, (team.z@bmj.gv.at). Das BMJ prüft die Vollständigkeit des Antrags und der Beilagen und leitet ihn dann an die Zentrale Behörde des Staates weiter, in dem der Titel geschaffen oder durchgesetzt werden soll. Die ersuchte ausländische Zentrale Behörde muss dafür sorgen, dass die Sache an das zuständige Gericht, die zuständige Behörde oder die:den zuständige:n Gerichtsvollzieher:in kommt und dort entsprechend behandelt wird. In vielen Fällen wird dazu auch eine Vertretung bestellt, die den:die Unterhaltsberechigte:n unentgeltlich vertritt (zB Verfahrenshelfer:innen). Zur Beschleunigung können in angemessenen Abständen Berichte eingeholt werden. Ziel dieses Verfahrens ist es, einen Unterhaltstitel zu erwirken und/oder Zahlungen auf den Unterhalt zu erhalten.

Unterhaltsdurchsetzung aus dem Ausland im Inland ("Incoming")

Umgekehrt kann aus dem Ausland ein Antrag von der dortigen Zentralen Behörde an das BMJ gelangen. Nach erfolgter Prüfung wird der Antrag an das zuständige Bezirksgericht weitergeleitet, wo in der Regel Verfahrenshilfe gewährt wird. Die Rechtsanwaltskammer bestellt dann eine:n Rechtsanwältin:Rechtsanwalt zur Verfahrenshilfe. Diese Vertretung sorgt dann für die Durchführung des Verfahrens.

Häufigste Fälle in der Praxis sind Verfahren zur Vollstreckung eines ausländischen Titels in Österreich. Dabei ist zu berücksichtigen, ob der Unterhaltstitel überhaupt in Österreich vollstreckbar ist (in den Fällen des HUÜ und der EuUVO ist das weitgehend unproblematisch). Falls der Titel nicht vollstreckbar ist, so muss in Österreich ein neuer Titel geschaffen und dann durchgesetzt werden.

Weiterführend:

Nähere Details zu den einzelnen Rechtsquellen, den nötigen Beilagen und verwendbaren Formularen finden Sie auf bmj.gv.at und JustizOnline.

Tartáskövetelés végrehajtása külföldön ("Kimenő")

Elvileg a másik országban az adott ország eljárásai szerint érvényesítheti és érvényesítheti követelését. Ez azonban néha bonyolult lehet, ezért a külföldi tartáskövetelés végrehajtása megkönnyített.

Ha a kérelmét külföldi hatóságnak címezi, azt a szokásos tartózkodási helye szerinti kerületi bírósághoz nyújthatja be, amely továbbítja azt az osztrák központi hatóságnak. Az osztrák központi hatóság a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium (BMJ), I/1. osztály, Gyermek- és Felnőttvédelmi Ügyek Központi Hatósági Illetékességi Egysége (team.z@bmj.gv.at). A BMJ ellenőrzi a kérelem és a mellékletek teljességét, majd továbbítja azt annak az országnak a központi hatóságához, ahol a tulajdonjogot megállapítják vagy végrehajtják. A megkeresett külföldi központi hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy az ügy eljusson az illetékes bírósághoz, hatósághoz vagy végrehajtóhoz, és ennek megfelelően kezeljék. Sok esetben képviselőt neveznek ki az ingyenes tartásra jogosult személy képviseletére (pl. jogi segítők). A folyamat felgyorsítása érdekében ésszerű időközönként jelentéseket lehet kérni. Ennek az eljárásnak a célja tartásdíj megállapítása és/vagy tartásdíj kifizetése.

Tartásvégrehajtás külföldről Ausztriában ("Bejövő")

Ezzel szemben a külföldről érkező kérelmet az illetékes központi hatóság továbbíthatja az Osztrák Szövetségi Igazságügyi Minisztériumhoz (BMJ). A kérelmet a felülvizsgálat után továbbítják az illetékes kerületi bírósághoz, ahol általában jogsegélyt ítélnek meg. Az Ügyvédi Kamara ezután ügyvédet jelöl ki jogi segítségnyújtásra. Ez az ügyvéd kezeli az eljárást.

A gyakorlatban a leggyakoribb esetek a külföldi tartási határozat Ausztriában történő végrehajtására irányuló eljárások. Meg kell vizsgálni, hogy a tartási határozat egyáltalán végrehajtható-e Ausztriában (ez nagyrészt problémamentes a nemzetközi gyermektartási és tartási kötelezettségek polgári jogi vonatkozásairól szóló Hágai ​​Egyezmény és az uniós tartási rendelet hatálya alá tartozó esetekben). Ha a határozat nem végrehajtható, új határozatot kell beszerezni Ausztriában, majd azt végre kell hajtani.

További információk:

Az egyes jogforrásokról, a szükséges mellékletekről és a használható űrlapokról további részleteket a bmj.gv.at és a JustizOnline weboldalakon talál.

Seit 1. Februar 2013 sind die Parteien einer einvernehmlichen Scheidung verpflichtet, vor Abschluss oder Vorlage einer Regelung der Scheidungsfolgen, dem Gericht zu bescheinigen, dass sie sich über die spezifischen aus der Scheidung resultierenden Bedürfnisse ihrer minderjährigen Kinder bei einer geeigneten Person oder Einrichtung haben beraten lassen.

Ohne eine derartige Beratung ist es ab diesem Zeitpunkt nicht mehr möglich, sich einvernehmlich scheiden zu lassen. Die Beratung haben die Parteien gegenüber dem Gericht - etwa durch Vorlage einer Bestätigung - glaubhaft zu machen, andernfalls kann sich das Verfahren erheblich verzögern.

Nach der Intention des Gesetzgebers ist es nicht erforderlich, dass die Eltern eine Einzelberatung besuchen. Da eine allgemeine Information über die mit einer Scheidung verbundenen Folgen für minderjährige Kinder im Vordergrund steht, können auch mehrere Elternpaare eine derartige Beratung gemeinsam in Anspruch nehmen.

Einheitliche Standards für die Elternberatung nach § 95 Abs. 1a AußStrG

Um die Beratung zielführend durchführen zu können, hat sie nach klaren methodischen und inhaltlichen Qualitätsstandards zu erfolgen.

Im Rahmen einer von den Österreichischen Kinder- und Jugendanwaltschaften, Rainbows, dem Bundesministerium für Arbeit, Familie und Jugend sowie dem Bundesministerium für Justiz am 22. März 2013 in Salzburg veranstalteten Fachtagung, an der rund 180 Expert*innen teilnahmen, wurden inhaltliche Qualitätsstandards erarbeitet. Ein interdisziplinärer Fachbeirat, bestehend aus Vertreter*innen der Veranstalter der Tagung und der Wissenschaft, fasste die in den Plenarvorträgen und den Workshops dieser Tagung erarbeiteten Ergebnisse zusammen und entwickelte so die nunmehr vorliegenden Empfehlungen für die Beratung nach § 95 Abs. 1a AußStrG.

Um den Gerichten die Beurteilung zu erleichtern, ob eine Person oder Einrichtung geeignet ist, die in § 95 Abs. 1a AußStrG vorgesehene Elternberatung durchzuführen, wird ein zweistufiges Prüfungsverfahren über das (ehemalige) Bundesministerium für Familien und Jugend durchgeführt.

Sämtliche Informationen zur Bewerbung zur Anerkennung als geeignete Person oder Einrichtung für die Beratung von Eltern nach § 95 Abs. 1a AußStrG finden sich im Internet unter dem nachstehenden Link zum Bundesministerium für Arbeit, Familie und Jugend.

Die Aufnahme in die vom Bundesministerium für Arbeit, Familie und Jugend geführte Liste stellt nur eine unverbindliche Empfehlung an die Gerichte dar, es bleibt ihnen unbenommen, (z. B. aufgrund eigener dienstlicher Wahrnehmungen) auch andere Personen oder Einrichtungen als geeignet im Sinn des § 95 Abs. 1a AußStrG zu betrachten.

Nachstehend finden Sie außerdem unter "Links" einen direkten Verweis auf die vom Bundesministerium für Arbeit, Familie und Jugend geführte Liste der für die Beratung nach § 95 Abs. 1a AußStrG anerkannten Personen und Einrichtungen.

2013. február 1. óta a vitás kérdések nélküli válásban részt vevő feleknek a válás következményeire vonatkozó bármilyen megállapodás megkötése vagy benyújtása előtt igazolniuk kell a bíróság felé, hogy kiskorú gyermekeik válásból eredő sajátos szükségleteivel kapcsolatban szakképzett személytől vagy intézménytől tanácsot kértek.

Ilyen tanácsadás nélkül ettől az időponttól kezdve a vitás kérdések nélküli válás már nem lehetséges. A feleknek hitelt érdemlő bizonyítékot kell szolgáltatniuk a bíróságnak erről a tanácsadásról – például egy megerősítés benyújtásával –, ellenkező esetben az eljárás jelentősen késhet.

A jogalkotó szándéka szerint a szülőknek nem szükséges egyéni tanácsadáson részt venniük. Mivel a hangsúly a válás kiskorú gyermekekre gyakorolt ​​következményeivel kapcsolatos általános tájékoztatáson van, több szülőpár is részt vehet ilyen tanácsadáson együtt.

Egységes Szülői Tanácsadási Szabványok az Osztrák Peren kívüli Eljárásokról Szóló Törvény (AußStrG) 95. § 1a. bekezdése alapján

A hatékony tanácsadás biztosítása érdekében annak egyértelmű módszertani és tartalmi minőségi szabványoknak kell megfelelnie.

Ezeket a minőségi szabványokat az Osztrák Gyermek- és Ifjúsági Ombudsmanok, a Rainbows, a Szövetségi Munkaügyi, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium, valamint a Szövetségi Igazságügyi Minisztérium által 2013. március 22-én Salzburgban szervezett konferencián dolgozták ki, amelyen körülbelül 180 szakértő vett részt. Egy interdiszciplináris tanácsadó testület, amely a konferencia szervezőinek és az akadémiai szféra képviselőiből állt, összefoglalta a plenáris előadások és workshopok megállapításait, és kidolgozta azokat az ajánlásokat, amelyek most elérhetőek a tanácsadáshoz az Osztrák Peren kívüli Eljárásokról Szóló Törvény (AußStrG) 95. § 1a. bekezdése alapján.

Annak érdekében, hogy a bíróságok könnyebben elbírálhassák, hogy egy személy vagy intézmény alkalmas-e az osztrák peren kívüli eljárásról szóló törvény (AußStrG) 95. § 1a. bekezdésében foglalt szülői tanácsadás nyújtására, a (korábbi) Szövetségi Családügyi és Ifjúsági Minisztérium kétlépcsős felülvizsgálati eljárást folytat le.

Az osztrák peren kívüli eljárásról szóló törvény (AußStrG) 95. § 1a. bekezdése szerinti szülői tanácsadásra alkalmas személyként vagy intézményként való elismerés iránti kérelemmel kapcsolatos összes információ online megtalálható a Szövetségi Munkaügyi, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium alábbi linkjén.

A Szövetségi Munkaügyi, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium által vezetett listára való felvétel csak nem kötelező érvényű ajánlást jelent a bíróságok számára. A bíróságok továbbra is szabadon mérlegelhetnek más személyeket vagy intézményeket az osztrák peren kívüli eljárásról szóló törvény (AußStrG) 95. § 1a. bekezdése értelmében vett alkalmasnak (pl. saját hivatalos megfigyeléseik alapján).

Alább, a "Linkek" alatt közvetlen linket talál azon személyek és intézmények listájához, akiket a Szövetségi Munkaügyi, Családügyi és Ifjúsági Minisztérium az osztrák nemperes eljárásokról szóló törvény (AußStrG) 95. § 1a. bekezdése értelmében tanácsadás nyújtására elismert.