Das Gesundheitswesen im Überblick

Die Sicherung der Gesundheit ist in Österreich eine öffentliche Aufgabe und das Gesundheitssystem ist öffentlich organisiert. Das bedeutet: Bund, Länder, Gemeinden, Sozialversicherung und gesetzliche Interessenvertretungen (z.B. Kammern, Patientenanwaltschaft etc.) sind für verschiedene Teilbereiche des Gesundheitswesens verantwortlich: z.B. Gesetzgebung, Verwaltung, Finanzierung, Leistungserbringung, Qualitätskontrolle, Ausbildung etc. Die Gesundheitsleistungen werden aber sowohl von öffentlichen als auch von privaten Einrichtungen erbracht.

Die Gesundheitsausgaben werden überwiegend aus öffentlichen Mitteln – und zwar Sozialversicherungsbeiträgen und Steuergeldern – sowie aus privaten Beiträgen finanziert. Zu den privaten Mitteln zählen z.B. Rezeptgebühr, Taggeld bei Spitalsaufenthalten, Selbstbehalte oder private Krankenversicherungen. Die Sozialversicherung wird durch Beiträge der Versicherten finanziert, bei unselbstständig Erwerbstätigen zahlen auch die Dienstgeberinnen/Dienstgeber Beiträge. 

Inhaltsverzeichnis

• Wer hat Zugang zum Gesundheitswesen?
• Leistungen der sozialen Kranken- und Unfallversicherung
• Ambulante und stationäre Versorgung
• Gesundheitsförderung und Prävention
• Zuständigkeiten im Gesundheitssystem
• Finanzielle Absicherung des Systems

Wer hat Zugang zum Gesundheitswesen? 

Ein wesentliches Merkmal des österreichischen Gesundheitssystems ist der gleiche und einfache Zugang zu allen Gesundheitsleistungen für alle Versicherten, unabhängig von Alter, Wohnort, Herkunft und sozialem Status, sowie unabhängig von der Art bzw. vom Umfang der Leistungen. Ermöglicht wird dies im Wesentlichen durch eine solidarische Finanzierung, die im Sozialrecht und im Sozialversicherungsrecht sowie in zusätzlichen Vereinbarungen (z.B. Vereinbarungen gemäß Art. 15a B-VG zwischen Bund und Ländern) geregelt ist (Solidaritätsprinzip).

Das Sozialversicherungssystem ist eine tragende Säule des Gesundheitswesens. Es umfasst die Zweige Kranken-, Unfall- und Pensionsversicherung und basiert auf dem Modell der Pflichtversicherung. Nahezu die gesamte Bevölkerung ist dank der gesetzlich verankerten Pflichtversicherung durch eine Krankenversicherung geschützt. Zusätzlich zur sozialen Krankenversicherung kann eine private Zusatzversicherung abgeschlossen werden.

Die Pflichtversicherung ist grundsätzlich an eine Erwerbstätigkeit gebunden, dabei können auch Familienangehörige oder Lebenspartnerinnen/Lebenspartner mitversichert sein. Zusätzlich gibt es Regelungen für Pensionistinnen/Pensionisten und Arbeitslose. Auch eine Selbstversicherung ist im österreichischen Sozialversicherungssystem unter bestimmten Voraussetzungen möglich. Personen ohne Krankenversicherung müssen für die Kosten der Gesundheitsleistungen selbst aufkommen – ausgenommen sind Erste-Hilfe-Leistungen in Notfällen. Bestimmte Einrichtungen bieten karitativ auch Gesundheitsleistungen für Nicht-Versicherte an.

Leistungen der sozialen Kranken- und Unfallversicherung

Die Gesundheitsversorgung der österreichischen Bevölkerung wird über die Träger der Sozialversicherung abgedeckt. Ihre Leistungen umfassen z.B.: ärztliche Hilfe (ambulante Versorgung), Spitalspflege (stationäre Versorgung), medizinische Rehabilitation, Medikamente, medizinische Hauskrankenpflege und Leistungen von Hebammen, Psychotherapie und klinisch-psychologische Diagnostik, Behandlungen durch medizinisch-technische Dienste, Eltern-Kind-Pass-Untersuchungen, Vorsorgeuntersuchungen, Reise- und Transportkosten, Zuschüsse für Heilbehelfe und Hilfsmittel, Krankengeld, Wochengeld bei einer Geburt oder Unfallheilbehandlungen.

Einen genauen Überblick über die Leistungen der Krankenversicherung und der Unfallversicherung finden Sie auf der Website der Sozialversicherung.

Ambulante und stationäre Versorgung

Die ambulante medizinische Versorgung der Bevölkerung erfolgt auf mehreren Schienen:

• Niedergelassene Einrichtungen: Der größte Anteil wird von niedergelassenen Allgemeinmedizinerinnen/Allgemeinmedizinern, Fachärztinnen/Fachärzten und Zahnärztinnen/Zahnärzten in unterschiedlichen Organisationsformen übernommen. Etwa 45 Prozent der niedergelassenen Ärztinnen/Ärzte verfügt über Verträge mit einer Krankenkasse oder mehreren Krankenkassen. Erste Anlaufstelle im Gesundheitssystem für Menschen mit gesundheitlichen Problemen ist die Primärversorgung in hausärztlichen Einzelordinationen, Gruppenpraxen oder Primärversorgungseinheiten (PVE). In einer PVE oder Gruppenpraxis steht ein Team aus Ärztinnen und Ärzten und anderen Gesundheits- und Sozialberufen für die wohnortnahe Betreuung der Patientinnen und Patienten zur Verfügung. Weitere Informationen finden Sie unter: Primärversorgung und Arztbesuch.
• Ambulatorien und Ambulanzen: Zum sogenannten "extramuralen Bereich" der ambulanten Versorgung zählen weiters auch selbständige Ambulatorien sowie Ambulatoren der Krankenkassen. Darüber hinaus stehen in den Krankenhäusern ("intramuraler Bereich") für die ambulante Versorgung auch Spitalsambulanzen zur Verfügung. Ambulante Versorgung leisten noch weitere Gesundheitsberufe, wie Ergo- und Physiotherapeutinnen/-therapeuten, Hebammen, Logopädinnen/Logopäden etc.

Die stationäre medizinische Versorgung wird von öffentlichen, privat-gemeinnützigen und rein privaten Spitälern bereitgestellt. Zu den Betreibern bzw. Trägern der Krankenhäuser zählen die Länder mit ihren Landesgesellschaften, Gemeinden bzw. Gemeindeverbände, Glaubensgemeinschaften (konfessionelle Träger), Sozialversicherungsträger oder private Träger.

Weitere Informationen finden Sie auf der Website Krankenanstalten in Zahlen sowie unter Krankenhausaufenthalt.

Gesundheitsförderung und Prävention 

Maßnahmen und Initiativen zur Gesundheitsförderung und Krankheitsprävention sind in Österreich seit 1998 im Gesundheitsförderungsgesetz verankert. Der Fonds Gesundes Österreich (FGÖ) ist die bundesweite Kontaktstelle für Gesundheitsförderung und Prävention. Er fördert Projekte und führt Informationskampagnen in diesen Bereichen durch. Die Entwicklung von Projekten der Gesundheitsförderung ist auch eine Aufgabe der Länder. Weitere Informationen zum Thema Gesundheitsförderung Sie auf der Webseite des Gesundheitsministeriums. 

Gesundheitsziele Österreich

Zuständigkeiten im Gesundheitssystem 

Die Zuständigkeiten für die Gestaltung des Gesundheitssystems sind im Wesentlichen zwischen Bund, Ländern, Gemeinden und Sozialversicherung als selbstverwaltete Körperschaft aufgeteilt. Der Bund ist z.B. für die Gesetzgebung – im Spitalsbereich nur für die Grundsatzgesetzgebung –, für die Gesundheitsberufe, für das öffentliche Gesundheits- und Arzneimittelwesen, für die Verbrauchergesundheit (z.B. Lebensmittelsicherheit, Gentechnik) und für sonstige überregional wahrzunehmende Angelegenheiten des Gesundheitssystems zuständig. Ländersache sind z.B. die Ausführungsgesetzgebung oder die Sicherstellung der Spitalsversorgung. Weiters wird die Gesundheitsverwaltung weitgehend von den Ländern bzw. Gemeinden wahrgenommen. Die Sozialversicherung regelt u.a. die Versorgung mit niedergelassenen Ärztinnen/Ärzten gemeinsam mit der Ärztekammer sowie die extramurale Abgabe von Arzneimitteln. Auch die Finanzierung der öffentlichen Gesundheitsversorgung ist zwischen Sozialversicherung sowie Bund, Ländern und Gemeinden geregelt.

Die Verteilung der Zuständigkeiten im Gesundheitssystem erfordert, dass die Verantwortlichen wichtige Entscheidungen untereinander abstimmen. Dazu werden Vereinbarungen und Verträge geschlossen – z.B. die Vereinbarung gemäß Art. 15a B-VG über die Organisation und Finanzierung des Gesundheitswesens. Dabei handelt es sich um einen befristeten innerstaatlichen Vertrag zwischen dem Bund und den neun Bundesländern, in dem wichtige Rahmenbedingungen festgelegt werden. Die Sozialversicherung wird als gleichberechtigte Partnerin miteinbezogen. Weitere Informationen finden Sie unter Gesundheitsreform – Zielsteuerung Gesundheit und Finanzierung des Gesundheitssystems.

Finanzielle Absicherung des Systems 

Das Gesundheitssystem finanziert sich durch eine Mischung aus einkommensabhängigen Sozialversicherungsbeiträgen, steuerfinanzierten öffentlichen Geldern und aus privaten Zuzahlungen in Form von direkten und indirekten Kostenbeteiligungen. Diese solidarische Finanzierung sichert – unabhängig von Einkommen, Alter, Geschlecht oder Herkunft – den gerechten Zugang zu Gesundheitsleistungen.

Weitere Informationen finden Sie unter: Finanzierung des öffentlichen Gesundheitswesens.

Primärversorgung

Die erste Anlaufstelle für alle Menschen mit gesundheitlichen Anliegen und Problemen. Mehr Infos unter Primärversorgung.

Gesundheitsversorgung in Österreich: Hilfe und Orientierung

Az egészségügyi rendszer áttekintése

Ausztriában az egészségügy biztosítása közfeladat, és az egészségügyi rendszer államilag szervezett. Ez azt jelenti, hogy a szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok, a társadalombiztosítási intézmények és a törvényes érdekképviseleti csoportok (pl. szakmai szövetségek, betegvédelmi csoportok stb.) felelősek az egészségügyi rendszer különböző aspektusaiért: pl. a jogalkotásért, az igazgatásért, a finanszírozásért, a szolgáltatásnyújtásért, a minőségellenőrzésért, a képzésért stb. Az egészségügyi szolgáltatásokat mind állami, mind magánintézmények nyújtják.

Az egészségügyi kiadásokat elsősorban közpénzekből – konkrétan társadalombiztosítási járulékokból és adóbevételekből –, valamint magánhozzájárulásokból finanszírozzák. A magánhozzájárulások magukban foglalják például a vényköteles gyógyszerek díjait, a kórházi tartózkodás napidíját, az önrészeket és a magán egészségbiztosítást. A társadalombiztosítást a biztosítottak járulékai finanszírozzák; a munkavállalók után a munkáltatók is fizetnek járulékot.

Tartalomjegyzék

• Ki jogosult egészségügyi ellátásra?
• A társadalombiztosítás és a balesetbiztosítás előnyei
• Járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás
• Egészségfejlesztés és -megelőzés
• Felelősségek az egészségügyi rendszeren belül
• A rendszer pénzügyi biztonsága

Kinek van hozzáférése az egészségügyi ellátáshoz?

Az osztrák egészségügyi rendszer egyik kulcsfontosságú jellemzője, hogy minden biztosított személy egyenlő és könnyű hozzáférést biztosít minden egészségügyi szolgáltatáshoz, kortól, lakóhelytől, származástól vagy társadalmi helyzettől függetlenül, valamint a szükséges szolgáltatások típusától vagy terjedelmétől függetlenül. Ezt elsősorban a szolidaritáson alapuló finanszírozás teszi lehetővé, amelyet a szociális jog és a társadalombiztosítási jog, valamint további megállapodások (pl. az osztrák szövetségi alkotmány 15a. cikke szerinti megállapodások a szövetségi kormány és a tartományok között) szabályoznak (szolidaritás elve).

A társadalombiztosítási rendszer az egészségügyi rendszer egyik sarokköve. Magában foglalja az egészség-, baleset- és nyugdíjbiztosítást, és a kötelező biztosítási modellen alapul. A törvényileg előírt fedezetnek köszönhetően gyakorlatilag az egész lakosságot védi az egészségbiztosítás. A törvényes egészségbiztosításon kívül magán kiegészítő biztosítások is köthetők.

A kötelező egészségbiztosítás általában foglalkoztatáshoz kötött, és családtagok vagy partnerek is fedezettek lehetnek. A nyugdíjasokra és a munkanélküliekre vonatkozóan további szabályok vonatkoznak. Az önbiztosítás bizonyos feltételek mellett az osztrák társadalombiztosítási rendszeren belül is lehetséges. Az egészségbiztosítással nem rendelkező személyeknek maguknak kell fizetniük az egészségügyi ellátásuk költségeit – kivéve a sürgősségi elsősegélynyújtást. Bizonyos szervezetek jótékonysági egészségügyi szolgáltatásokat is kínálnak a biztosítás nélküliek számára.

A szociális egészség- és balesetbiztosítás előnyei

Az osztrák lakosság egészségügyi ellátását a társadalombiztosítási rendszer fedezi. Szolgáltatásai közé tartozik például: orvosi ellátás (járóbeteg-ellátás), kórházi ellátás (fekvőbeteg-ellátás), orvosi rehabilitáció, gyógyszerek, otthoni egészségügyi ellátás és szülésznői szolgáltatások, pszichoterápia és klinikai pszichológiai vizsgálatok, orvostechnikai szolgáltatások által nyújtott kezelések, szülő-gyermek egészségügyi ellenőrzések, megelőző orvosi vizsgálatok, utazási és szállítási költségek, gyógyászati ​​segédeszközök és segédeszközök támogatása, betegszabadság, szülési díj és baleseti ellátás.

Az egészségbiztosítás és a balesetbiztosítás által nyújtott ellátások részletes áttekintése a társadalombiztosítás honlapján található.

Járóbeteg- és fekvőbeteg-ellátás

• Járóbeteg-ellátás: Az ellátás legnagyobb részét önálló vállalkozó háziorvosok, szakorvosok és fogorvosok nyújtják különböző szervezeti formákban. Az önálló vállalkozó orvosok körülbelül 45 százaléka rendelkezik szerződéssel egy vagy több egészségbiztosítási alappal. Az egészségügyi rendszerben az egészségügyi problémákkal küzdők elsődleges kapcsolattartó pontja az alapellátás, amelyet egyéni háziorvosi praxisokban, csoportos praxisokban vagy alapellátási egységekben (PCU-kban) kaphatnak. A PCU-ban vagy csoportos praxisban orvosok és más egészségügyi és szociális munkások csapata áll rendelkezésre a betegek helyi ellátásához. További információ a következő címen található: Alapellátás és orvosi vizsgálatok.
• Járóbeteg-rendelők és járóbeteg-osztályok: Az úgynevezett "kórházon kívüli szektor" magában foglalja a független járóbeteg-rendelőket és az egészségbiztosító társaságok által működtetett járóbeteg-osztályokat is. Ezenkívül a kórházak ("kórházon kívüli szektor") is kínálnak járóbeteg-ellátást saját járóbeteg-osztályaikon keresztül. Más egészségügyi szakemberek, például foglalkozás- és gyógytornászok, szülésznők, logopédusok stb. is nyújtanak járóbeteg-ellátást.

A fekvőbeteg-ellátást állami, non-profit és tisztán magánkórházak biztosítják. A kórházak üzemeltetői és támogatói közé tartoznak a tartományok az állami tulajdonú vállalataikkal, önkormányzatok vagy önkormányzati szövetségek, vallási közösségek (felekezeti támogatók), társadalombiztosítási intézmények és magánszolgáltatók.

További információkért látogasson el a "Kórházak számokban" weboldalra és a "Kórházi tartózkodások" menüpontra.

Egészségfejlesztés és megelőzés

A lakosság egészséges életéveinek számának növelése nemcsak a fokozott egészségügyi ellátással, hanem a hatékony egészségfejlesztéssel és megelőzéssel is elérhető. Ebben az összefüggésben az egészségfejlesztést a társadalombiztosítás kötelező feladataként rögzítették. A cél az egészséget elősegítő lakókörnyezet kialakításának elősegítése és az egészséges viselkedés támogatása.

Az egészségfejlesztési és betegségmegelőzési intézkedéseket és kezdeményezéseket az osztrák egészségfejlesztési törvény 1998 óta rögzíti. Az Osztrák Egészségfejlesztési Alap (FGÖ) az egészségfejlesztés és -megelőzés országos kapcsolattartó pontja. Projekteket finanszíroz és tájékoztató kampányokat folytat ezeken a területeken. Az egészségfejlesztési projektek kidolgozása a tartományok felelőssége is. Az egészségfejlesztésről további információkat az Egészségügyi Minisztérium honlapján talál.

Egészségügyi célok Ausztriában

A politika és a társadalom képviselői tíz egészségügyi célt dolgoztak ki Ausztria számára. Ezek a célok alkotják egy átfogó egészségfejlesztési politika keretét 2030-ig. Az osztrák egészségügyi célok célja, hogy hozzájáruljanak az egészség, az életminőség és az egészséges életévek számának javításához.

Felelősségek az egészségügyi rendszerben

Az egészségügyi rendszer alakításának felelőssége lényegében megoszlik a szövetségi kormány, a tartományok, az önkormányzatok és a társadalombiztosítási rendszer között, amely egy önálló szerv. A szövetségi kormány felelős például az egészségügyi szakmák, a közegészségügy és a gyógyszeripar, a fogyasztók egészsége (pl. élelmiszerbiztonság, géntechnológia) és az egészségügyi rendszer egyéb, régiókon túli szinten kezelendő kérdései jogalkotásáért. A tartományok felelősek például a jogszabályok végrehajtásáért és a kórházi ellátás biztosításáért. Továbbá az egészségügyi igazgatás nagyrészt a tartományok és az önkormányzatok felelősségi körébe tartozik. A társadalombiztosítási rendszer az orvosi kamarával együtt szabályozza többek között a rendelőorvosok által nyújtott szolgáltatásokat és a kórházakon kívüli gyógyszerek kiadását. Az állami egészségügy finanszírozását szintén közösen szabályozza a társadalombiztosítási rendszer, a szövetségi kormány, a tartományok és az önkormányzatok.

Az egészségügyi rendszeren belüli felelősségmegosztás megköveteli a felelősöktől a fontos döntések összehangolását. Ez megállapodások és szerződések révén valósul meg – például az osztrák szövetségi alkotmánytörvény (B-VG) 15a. cikke szerinti megállapodás az egészségügyi rendszer szervezéséről és finanszírozásáról. Ez egy ideiglenes, országos szerződés a szövetségi kormány és a kilenc szövetségi tartomány között, amely meghatározza a legfontosabb keretfeltételeket. A társadalombiztosítás egyenrangú partnerként szerepel benne. További információkért lásd az Egészségügyi reform – Célzott egészségügyi menedzsment és az egészségügyi rendszer finanszírozása című részt.

A rendszer pénzügyi biztonsága

Az egészségügyi rendszert jövedelemalapú társadalombiztosítási járulékok, adóbevételekből finanszírozott állami források, valamint közvetlen és közvetett költségmegosztás formájában megvalósuló magán-társfinanszírozások kombinációjával finanszírozzák. Ez a szolidaritáson alapuló finanszírozás biztosítja az egészségügyi szolgáltatásokhoz való méltányos hozzáférést, jövedelemtől, életkortól, nemtől vagy származástól függetlenül.

További információkért lásd: Az állami egészségügy finanszírozása.

Háziorvosi ellátás

Az elsődleges kapcsolattartó pont minden egészségügyi problémával és aggodalommal küzdő ember számára. További információ az Háziorvosi ellátás menüpontban.

Health care in Austria: help and orientation ENGLISCH

Sajnos magyarul nincs