Während des Bezuges des pauschalen Kinderbetreuungsgeldes (Konto) darf der jährliche Zuverdienst bis zu 60 Prozent der Letzteinkünfte aus dem relevanten Kalenderjahr vor der Geburt, in dem kein Kinderbetreuungsgeld bezogen wurde (= individuelle Zuverdienstgrenze), beschränkt auf das drittvorangegangene Jahr, betragen. Falls in allen drei Jahren vor der Geburt Kinderbetreuungsgeld bezogen wurde, ist somit das drittvorangegangene Jahr das relevante Kalenderjahr. 

Beispiel: Geburt 2023, Bezug Kinderbetreuungsgeld in den Jahren 2019, 2020, 2021 und 2022: das relevante Kalenderjahr ist 2020.

Liegt die ermittelte individuelle Zuverdienstgrenze unter EUR 18.000,00 (bis 2022: EUR 16.200,00), so gilt in diesem Fall eine Zuverdienstgrenze von EUR 18.000,00 (bis 2022: EUR 16.200,00) pro Kalenderjahr. In jenen Fällen, in denen keine individuelle Zuverdienstgrenze ermittelt werden kann, weil z. B. kein Steuerbescheid vorliegt, beträgt die Zuverdienstgrenze ebenfalls EUR 18.000,00 (bis 2022: EUR 16.200,00) im Kalenderjahr.

Berücksichtigt werden nur die Einkünfte desjenigen Elternteils, der das KBG bezieht. Die Einkünfte des anderen Elternteils sind nicht relevant! Eine Ausnahme besteht jedoch bei der Beihilfe zum Kinderbetreuungsgeld.

Hier finden Sie mehr Informationen zur Beihilfe zum Kinderbetreuungsgeld-Konto

Rückforderung 

Die Rückforderung kann sich nicht nur gegen den beziehenden Elternteil, sondern auch gegen den anderen Elternteil oder gegen die Partnerin bzw. den Partner sowie in gewissen Fällen auch gegen Dritte richten. 

Verzicht

Bei einem regelmäßig gleichbleibenden monatlichen Zuverdienst ist ein Verzicht auf einzelne Monate nicht zielführend. 

Vorzeitiges Bezugsende

Die schriftliche Verzichtserklärung sowie die schriftliche vorzeitige Beendigung müssen rechtzeitig vor der Auszahlung beim Krankenversicherungsträger einlangen. Im Falle eines Verzichts z.B. für den Monat Mai muss der Verzicht bzw. im Fall einer vorzeitigen Beendigung Mitte Mai muss die Erklärung bis Ende Mai erfolgen, damit die Einkünfte des Monats Mai dann nicht bei der Zuverdienstberechnung berücksichtigt werden. 

Gemäß § 8 Kinderbetreuungsgeldgesetz werden für die Ermittlung des Zuverdienstes folgende Einkunftsarten zusammengerechnet:

• Einkünfte aus nichtselbstständiger Arbeit
• Einkünfte aus selbstständiger Arbeit
  
• Einkünfte aus Gewerbebetrieb
  
• Einkünfte aus Land- und Forstwirtschaft

Als Zuverdienst zählen grundsätzlich nur die steuerpflichtigen Einkünfte nach dem Einkommensteuergesetz (EStG) 1988. Das bedeutet, dass steuerfreie Einkünfte und Einkunftsteile (ausgenommen Leistungen aus der Arbeitslosenversicherung) nicht als Zuverdienst gelten. Auch "Sonstige Bezüge" im Sinne des § 67 EStG 1988 bleiben außer Ansatz.

Steuerrechtliche Fragen, ob z. B. eine Prämie steuerpflichtig ist, sind als Vorfrage an das Finanzamt und nicht den Krankenversicherungsträger zu richten.

Nicht zum Zuverdienst zählen beispielsweise:
Alimente, Familienbeihilfe, Kinderbetreuungsgeld, Abfertigungen, Wochengeld, 13., 14. Gehalt (Einkünfte nach § 67 EStG), Pflegegeld, Stipendien nach dem Studienförderungsgesetz.

Zum Zuverdienst zählen beispielsweise:
Pensionen, Arbeitslosengeld, Notstandshilfe, Weiterbildungsgeld, Bildungsteilzeitgeld, Einkünfte aus geringfügiger Beschäftigung oder Einkünfte aus einem aufrechten Dienstverhältnis, die z. B. während der Inanspruchnahme eines (Rest-)Urlaubes im Anschluss an den Bezug des Wochengeldes zufließen.

Mehr Informationen zur individuellen Zuverdienstgrenze

Az átalányösszegű gyermekgondozási támogatás (számla) folyósítása során az éves többletjövedelem a születést megelőző naptári év utolsó olyan jövedelmének legfeljebb 60 százalékát teheti ki, amelyben nem részesült gyermekgondozási támogatásban (= egyéni többletjövedelmi korlát), a megelőző harmadik évre korlátozva. Ha a születést megelőző mindhárom évben gyermekgondozási támogatásban részesült, akkor a megelőző harmadik év a releváns naptári év.

Példa: 2023-ban született gyermek, gyermekgondozási segélyt kapott 2019-ben, 2020-ban, 2021-ben és 2022-ben: a vonatkozó naptári év 2020.

Ha a számított egyéni kereseti limit 18 000,00 EUR alatt van (2022-ig: 16 200,00 EUR), akkor naptári évenként 18 000,00 EUR (2022-ig: 16 200,00 EUR) kereseti limit érvényes. Azokban az esetekben, amikor az egyéni kereseti limit nem határozható meg, például azért, mert nem áll rendelkezésre adómegállapítás, a kereseti limit szintén 18 000,00 EUR (2022-ig: 16 200,00 EUR) naptári évenként.

Csak a gyermekgondozási segélyt kapó szülő jövedelmét vesszük figyelembe. A másik szülő jövedelme irreleváns! Van azonban kivétel a gyermekgondozási segély kiegészítésére.

Itt talál további információkat a gyermekgondozási díj kiegészítéséről.

Visszafizetési Kötezeletség

Ha ezt az éves kereseti korlátot túllépik, a kereseti korlátot túllépő összeget vissza kell fizetni (bevezetési szabály).

A megtérítési igény nemcsak a támogatást kapó szülővel, hanem a másik szülővel vagy élettárssal, bizonyos esetekben pedig harmadik felekkel szemben is benyújtható.

Ha a havi többletbevétel tartósan változatlan marad, az egyes hónapok elhagyása nem ajánlott.

Ellátások idő előtti megszüntetése

Az ellátások idő előtt (vagy véglegesen) megszüntethetők. Ugyanazon szülő általi ellátások folytatása csak új kérelem benyújtása és legalább egy teljes naptári hónap várakozási idő (várakozási idő) letelte után lehetséges.

A másik szülő a korai megszüntetési időszak alatt is részesülhet ellátásban.

Az írásbeli lemondó nyilatkozatot és a munkaviszony idő előtti megszüntetéséről szóló írásbeli értesítést a kifizetés esedékessége előtt kell a biztosítóhoz kézhez kapni. Például május havi lemondó nyilatkozat esetén a lemondó nyilatkozatot május végéig, május közepi idő előtti megszüntetés esetén pedig május végéig kell benyújtani az értesítést, hogy a májusi jövedelmet ne vegyék figyelembe a többletkeresetek kiszámításakor.

A gyermekgondozási segélyről szóló törvény 8. szakasza értelmében a következő jövedelemtípusokat össze kell adni a kiegészítő jövedelem meghatározásához:

• Függőleges foglalkoztatásból származó jövedelem
• Önálló vállalkozói tevékenységből származó jövedelem
• Üzleti tevékenységből származó jövedelem
• Mezőgazdaságból és erdőgazdálkodásból származó jövedelem

Kizárólag az 1988-as jövedelemadó törvény (EStG) alapján jövedelemadó-köteles jövedelem tekinthető kiegészítő jövedelemnek. Ez azt jelenti, hogy az adómentes jövedelem és jövedelemkomponensek (a munkanélküli segély kivételével) nem minősülnek kiegészítő jövedelemnek. Az 1988-as jövedelemadó törvény 67. §-ában meghatározott "egyéb juttatások" szintén figyelmen kívül maradnak.

Az adózással kapcsolatos kérdéseket, például azt, hogy egy bónusz adóköteles-e, az adóhivatalhoz kell intézni, nem pedig az egészségbiztosítóhoz.

A következők nem minősülnek kiegészítő jövedelemnek:

tartásdíj, családi pótlék, gyermekgondozási segély, végkielégítés, anyasági segély, 13. és 14. havi fizetés (a jövedelemadó törvény 67. §-a szerinti jövedelem), tartós ápolási díj, valamint a diáktámogatási törvény szerinti ösztöndíjak.

A következők minősülnek kiegészítő jövedelemnek:

nyugdíj, munkanélküli segély, sürgősségi segély, továbbképzési támogatás, részmunkaidős oktatási támogatás, marginális munkaviszonyból származó jövedelem vagy folyamatos munkaviszonyból származó jövedelem. Ez a jövedelem például a szülési segély folyósítását követő (fennmaradó) szabadság alatt is megszerezhető.

További információ az egyéni kereseti korlátról.

Für Eltern besteht die Möglichkeit, aus zwei Systemen des Kinderbetreuungsgeldes zu wählen: 

• Kinderbetreuungsgeld-Konto (Pauschalsystem)
• Einkommensabhängiges Kinderbetreuungsgeld

Die Wahl des Systems (und innerhalb des Kinderbetreuungsgeld-Kontos die Wahl der Anspruchsdauer/Variante) ist bei der erstmaligen Antragstellung zu treffen und bindet auch den zweiten Elternteil. Das heißt, Eltern müssen sich gemeinsam für eines der beiden Systeme entscheiden. Eine Änderung des Systems ist ausnahmslos nur binnen 14 Tagen ab erstmaliger Antragstellung möglich!

Eine Entscheidungshilfe für die Wahl des für Sie optimalen Kinderbetreuungsgeld-Systems bzw. innerhalb des Kinderbetreuungsgeld-Kontos der für Sie optimalen Anspruchsdauer bietet der Kinderbetreuungsgeld-Online-Rechner.

A szülők kétféle gyermekgondozási támogatási rendszer közül választhatnak:

• Gyermekgondozási támogatási számla (átalányrendszer)
• Jövedelemfüggő gyermekgondozási támogatás

A rendszer kiválasztását (és a gyermekgondozási segélyszámlán belül a jogosultsági időszak/változat kiválasztását) az első kérelem benyújtásakor kell megtenni, és az mindkét szülőre kötelező érvényű. Ez azt jelenti, hogy a szülőknek közösen kell dönteniük a két rendszer egyikéről. A rendszerváltás csak az első kérelem benyújtását követő 14 napon belül lehetséges!

Az online gyermekgondozási segély kalkulátor segíthet az optimális gyermekgondozási segélyrendszer, illetve a gyermekgondozási segélyszámlán belül az optimális jogosultsági időszak kiválasztásában.