Häufig werden Patientinnen und Patienten von Angehörigen ins Spital gebracht und begleitet. Kann aufgrund ihres Gesundheitszustandes kein eigenes Auto oder öffentliches Verkehrsmittel benützt werden, gibt es Alternativen: Taxi, Krankentransportdienste oder Rettung. Allgemeine Voraussetzung für die Übernahme der Transportkosten durch die Sozialversicherung ist die Gehunfähigkeit der Patientin oder des Patienten. Das bedeutet, dass jemand aufgrund des geistigen oder körperlichen Zustands nicht in der Lage ist, ein öffentliches Verkehrsmittel, auch nicht mit einer Begleitperson, zu benutzen 

Privater Pkw 

Wird die Patientin oder der Patient von einem An- oder Zugehörigen in einem Privatauto transportiert, kann dies beim Sozialversicherungsträger eingereicht werden. Voraussetzung ist allerdings, dass die Patientin oder der Patient nicht selbst fährt. Basis der Abrechnung ist meist das halbe amtliche Kilometergeld. Dazu muss ein sogenannter Transportschein bei der Sozialversicherung eingereicht werden. Den Transportschein erhalten Patientinnen und Patienten bei ihrer Hausärztin bzw. ihrem Hausarzt oder der zuständigen Behandlungsstelle.

Taxi 

Manche Taxiunternehmen haben Verträge mit den Sozialversicherungsträgern und befördern Patientinnen und Patienten ins Krankenhaus, zur Ambulanz oder zu anderen Untersuchungs- oder Therapieorten. Dazu können sich Taxiunternehmen bei den Sozialversicherungsträgern um einen Vertrag zur Durchführung und Direktverrechnung von Krankentransporten bewerben. Als Vertragstaxi können sie Patientinnen und Patienten mit ärztlichem Transportschein sitzend von oder zu Behandlungen ins Krankenhaus befördern. Die Verrechnung der Fahrten erfolgt dabei direkt mit den Kassen gemäß Krankentransporttarif. Die Kundin oder der Kunde selbst braucht nichts zu bezahlen.

Krankentransport

Ist es medizinisch notwendig, werden Patientinnen und Patienten mit einem Krankenwagen ins Spital transportiert. Der Sozialversicherungsträger übernimmt diese Kosten im Regelfall nur dann, wenn:

• eine Ärztin oder ein Arzt den Transport anordnet und
• die Patientin oder der Patient liegend oder sitzend in einem Tragsessel transportiert wird.

Hinweis

Der Transport in medizinischen Notfällen erfolgt durch die Rettung und bedarf keiner Bewilligung.

Wie erfolgt die Abdeckung der Kosten? 

Die Transportkosten in ein Spital werden vom Sozialversicherungsträger dann zur Gänze oder teilweise übernommen, wenn eine medizinische Notwendigkeit vorliegt. Dazu muss eine Ärztin oder ein Arzt den Transport anordnen und einen Transportschein ausstellen. Darin wird auch die Transportart – z.B. Taxi oder Krankentransport - festlegt.

Bei Inanspruchnahme einer Wahlkrankenanstalt, einer Wahlärztin bzw. eines Wahlarztes, einer Wahlgruppenpraxis oder einer Wahleinrichtung gelten die gleichen Kriterien. Jedoch können dabei die Transportkosten höchstens mit dem Betrag ersetzt werden, die bei der nächstgelegenen Vertragseinrichtung zu ersetzen gewesen wären.

Krankentransporte werden beispielsweise vom Roten Kreuz, den Johannitern oder den Maltesern durchgeführt. Hier finden Sie einen Überblick über Organisationen, die Krankentransporte anbieten.

 Hinweis

Informationen zur Kostenerstattung von Krankentransporten erhalten Sie bei Ihrem Sozialversicherungsträger.

A betegeket gyakran családtagjaik hozzák és kísérik, amikor kórházba mennek. Ha egészségi állapotuk miatt nem tudják saját autójukat vagy tömegközlekedésüket használni, vannak alternatívák: taxik, betegszállító szolgáltatások vagy mentők. Általános követelmény, hogy a társadalombiztosítás fedezze a szállítási költségeket, hogy a beteg ne tudjon járni. Ez azt jelenti, hogy valaki mentális vagy fizikai állapota miatt nem képes tömegközlekedést használni, még kísérővel sem.

Privát autó

Ha a beteget rokon vagy családtag szállítja magángépjárműben, ezt be kell nyújtani a társadalombiztosítási szolgáltatóhoz. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a beteg nem maga vezet. A térítés általában a hivatalos kilométer-térítés felén alapul. Egy utazási utalványt kell benyújtani a társadalombiztosítási szolgáltatóhoz. A betegek ezt az utalványt a háziorvosuktól vagy az illetékes kezelőközponttól szerezhetik be.

Taxi 

Néhány taxiscég szerződéses viszonyban áll a társadalombiztosítási szolgáltatókkal, és betegeket szállít kórházakba, járóbeteg-rendelőkbe vagy más vizsgáló- vagy kezelési helyszínekre. A taxiscégek kérvényezhetik a társadalombiztosítási szolgáltatóktól a betegszállítási szolgáltatások nyújtására és közvetlen számlázására vonatkozó szerződés megkötését. Szerződéses taxisként orvosi szállítási rendelvénnyel rendelkező betegeket szállíthatnak kórházi kezelésekre vagy onnan, ülve. Ezen utazások számlázását közvetlenül az egészségbiztosítási alapokkal kell intézni a betegszállítási díjszabás szerint. A betegnek nem kell semmit fizetnie.

Betegszállítás

Orvosilag indokolt esetben a betegeket mentőautóval szállítják kórházba. A társadalombiztosító ezeket a költségeket általában csak akkor fedezi, ha:

• orvos rendeli el a szállítást, és
• a beteget fekvő vagy szállítószékben ülve szállítják.

Megjegyzés:

Orvosi vészhelyzet esetén a szállítást a mentőszolgálat végzi, és ehhez nincs szükség engedélyre.

Hogyan fedezik a költségeket?

A kórházba szállítás költségeit teljes mértékben vagy részben fedezi a társadalombiztosítás, ha orvosilag indokolt. Ehhez az orvosnak kell megrendelnie a szállítást, és szállítási utalványt kell kiállítania. Ez az utalvány a szállítás módját is meghatározza – pl. taxi vagy mentőautó.

Ugyanezek a kritériumok érvényesek magánkórház, orvos, csoportos praxis vagy intézmény igénybevétele esetén is. Ezekben az esetekben azonban a szállítási költségeket csak addig az összegig térítik meg, amelyet a legközelebbi szerződött intézményben megtérítettek volna.

A mentőszállítást például a Vöröskereszt, a Szent János Lovagrend vagy a Máltai Lovagrend biztosítja. Itt áttekintést talál a mentőszállítást kínáló szervezetekről.

Megjegyzés

Az orvosi szállítás költségeinek megtérítésével kapcsolatos információkért forduljon társadalombiztosítási szolgáltatójához.

Die Aufnahme im Spital

Wenn Sie als Patientin oder Patient am Tag der Aufnahme ins Spital kommen, ist der erste Schritt die Anmeldung. Bei dieser Stelle wird Ihnen alles weitere erklärt. Für die Aufnahme im Krankenhaus ist es wichtig, alle benötigten Unterlagen bereitzuhalten. Welche Unterlagen dies sind oder was es beim ärztlichen Aufklärungsgespräch zu beachten gibt, erfahren Sie hier.

Welche Unterlagen muss ich zur Aufnahme mitbringen? 

Folgendes sollten Sie bei einer geplanten Aufnahme ins Krankenhaus unbedingt mitbringen:

• Aufnahme- oder Einweisungsschein Ihrer Ärztin oder Ihres Arztes,
• e-card oder zumindest Ihre Sozialversicherungsnummer,
• Lichtbildausweis,
• gegebenenfalls die Versicherungskarte Ihrer privaten Zusatzversicherung,
• Vorbefunde wie Röntgen-, Labor- oder Computertomographie-Befunde, Arztbriefe,
• persönliche Dinge, die Sie während Ihres Aufenthalts brauchen, z.B. Nachtwäsche, Hygieneartikel, Morgenmantel, rutschfeste Hausschuhe, Mobiltelefon mit Ladegerät etc. sowie Hilfsmittel wie Brille, Hörgerät, Prothesen oder Gehstock,
• Namen und Kontaktmöglichkeiten der Angehörigen,
• schriftliche Angaben über bestehende Allergien und Erkrankungen,
• Liste aller aktuellen rezeptpflichtigen und rezeptfreien Medikamente, möglichst mit vorgeschriebener Dosierung,
• Trainingsanzug und Turnschuhe – wenn in der Behandlung auch ein Bewegungstraining vorgesehen ist.

Aus Sicherheitsgründen wird den Patientinnen und Patienten empfohlen, keine Wertgegenstände in das Krankenhaus mitzunehmen. Die Spitäler selbst übernehmen keine Haftung für abhanden gekommene Gegenstände, sofern sie nicht in einem Krankenhaussafe untergebracht sind.

Sind die Aufnahmeformalitäten erledigt, werden Sie in Ihr Zimmer begleitet und durch das Pflegepersonal über den weiteren Ablauf informiert. Wurden keine Vorbefunde verlangt, werden die entsprechenden Untersuchungen im Spital durchgeführt.

Was gibt es beim ärztlichen Aufklärungsgespräch zu beachten? 

Die diensthabende Ärztin oder der diensthabende Arzt informiert Sie nach der Aufnahme in einem Aufklärungsgespräch über mögliche Diagnoseverfahren und die geplante Therapie. Ärztinnen und Ärzte sind zu diesem Aufklärungsgespräch grundsätzlich vor jedem diagnostischen und therapeutischen Verfahren verpflichtet. Darin müssen sie rechtzeitig, umfassend und verständlich über die Möglichkeiten und Risiken einer Behandlung informieren. 

Für Sie ist das der Zeitpunkt, um alle Fragen zu stellen, die Sie rund um Ihre Erkrankung und den Spitalsaufenthalt haben und die noch nicht bzw. nicht ausreichend beantwortet wurden. Medizinische Begriffe sind oft kompliziert und schwierig zu verstehen. Wenn Sie Anweisungen oder Informationen erhalten, die für Sie keinen Sinn ergeben, fragen Sie solange nach, bis Sie alles vollständig verstanden haben. Hilfreich ist auch, die Informationen in eigenen Worten zu wiederholen und im Zweifelsfall nachzufragen, ob Sie alles richtig verstanden haben. 

Sie haben das Recht, über medizinische Maßnahmen selbst zu entscheiden. Dazu gehört auch die Möglichkeit, jede Behandlung abzulehnen oder sich eine ausreichende Bedenkzeit zu nehmen. Für manche Erkrankungen stehen verschiedene Behandlungsmöglichkeiten zur Verfügung. Die Ärztin oder der Arzt kann eine spezielle Therapie empfehlen. Sie entscheiden, ob Sie diesem Vorschlag zustimmen oder nicht. Wenn Sie eine bestimmte Behandlung ablehnen, sollten Sie gemeinsam mit Ihrer Ärztin oder Ihrem Arzt andere Therapiemöglichkeiten besprechen. 

Sollte während des Aufenthalts eine Operation mit Narkose notwendig sein, erfolgt eine eigene Aufklärung durch die operierende Ärztin oder den operierenden Arzt und die Narkoseärztin oder den Narkosearzt (Anästhesistin/Anästhesisten). Nähere Informationen finden Sie unter Narkose & Operation.

 Kein Mensch darf gegen seinen Willen behandelt werden. Einzige Ausnahme sind medizinische Notfälle, in denen die oder der Betroffene nicht ansprechbar und eine Behandlung lebensnotwendig ist, sofern keine Patientenverfügung vorliegt, die dagegen sprechen würde.

Weitere Informationen finden Sie unter:

• Das ärztliche Aufklärungsgespräch (Gesundheitsportal)
• Patienteninformation und -aufklärung (Gesundheitsportal)

Patientenverfügung für medizinische Notfälle 

Es gibt mehrere rechtliche Möglichkeiten, für den Fall vorzusorgen, wenn man nicht selbst entscheiden kann: Jede Österreicherin und jeder Österreicher kann in einer schriftlichen Patientenverfügung im Voraus festlegen, dass sie oder er im Ernstfall auf bestimmte medizinische Behandlungen verzichtet. Die Verfügung ist für Situationen gedacht, in denen eine Patientin oder ein Patient ihren oder seinen Willen nicht mehr ausdrücken kann – etwa wegen Bewusstlosigkeit.

Für Erwachsene, die nicht einwilligungsfähig sind und bei denen kein medizinischer Notfall vorliegt, entscheidet eine Erwachsenenvertretung.

Mit einer Vorsorgevollmacht wird eine bestimmte Vertrauensperson damit betraut, für Sie zu entscheiden. Das ist z.B. die Ehe- oder Lebenspartnerin, der Ehe- oder Lebenspartner, Kinder, eine Freundin oder ein Freund.

Weitere Informationen finden Sie unter Patientenrechte (Gesundheitsportal). 

Recht auf Einsicht in die Krankengeschichte und Verschwiegenheit 

Die behandelnden Ärztinnen und Ärzte sind verpflichtet, Ihre Krankengeschichte und den Verlauf der Behandlung zu dokumentieren. Jede Patientin und jeder Patient hat das Recht zu erfahren, welche Informationen die Krankengeschichte enthält. Es ist auch möglich, eine Kopie der Krankengeschichte - inklusive Röntgenbilder etc. anzufordern. Dafür können jedoch Kosten anfallen.

Das Krankenhauspersonal ist zur Verschwiegenheit über Ihre persönlichen Daten, insbesondere medizinische Informationen, verpflichtet. Es darf Ihren Angehörigen nur mit Ihrer ausdrücklichen Zustimmung Informationen über Ihre Erkrankung und Ihre Behandlungsmöglichkeiten weitergeben. Dazu erhalten Sie bei der Aufnahme ein Kennwort oder es wird eines vereinbart. Nur nach Nennung dieses Kennwortes erhalten dann die Angehörigen Auskunft über Ihren gesundheitlichen Zustand.

Kórházi felvétel

Amikor a felvétel napján betegként érkezik a kórházba, az első lépés a regisztráció. Minden mást ott elmagyaráznak Önnek. A kórházi felvételhez fontos, hogy minden szükséges dokumentum készen álljon. Itt megtudhatja, hogy melyek ezek a dokumentumok, és mire számíthat az orvossal folytatott konzultáció során.

Milyen dokumentumokat kell magammal hoznom a felvételihez?

Kérjük, hozza magával a következő dokumentumokat, ha kórházi felvételre kerül sor:

• Kezelőorvosától kapott beutaló vagy beutalólap,
• e-igazolvány vagy legalább társadalombiztosítási szám,
• Fényképes igazolvány,
• Adott esetben a magán kiegészítő biztosítási kártyája,
• Korábbi orvosi jelentések, például röntgen-, laboratóriumi vagy CT-vizsgálat eredményei, orvosi levelek,
• Személyes tárgyak, amelyekre a tartózkodása alatt szüksége lesz, pl. hálóruha, piperecikkek, fürdőköpeny, csúszásgátló papucs, töltővel ellátott mobiltelefon stb., valamint segédeszközök, például szemüveg, hallókészülék, protézis vagy sétabot,
• Rokonok neve és elérhetőségei,
• Írásos tájékoztatás a fennálló allergiákról és betegségekről,
• Az összes jelenleg szedett vényköteles és vény nélkül kapható gyógyszer listája, lehetőleg az előírt adagolással,
• Melegítő és sportcipő – ha a kezelés része a testedzés is.

Biztonsági okokból a betegeknek azt tanácsoljuk, hogy ne hozzanak magukkal értéktárgyakat a kórházba. A kórház nem vállal felelősséget az elveszett vagy ellopott tárgyakért, kivéve, ha azokat kórházi széfben tárolják.

A felvételi formaságok elvégzése után az ápolószemélyzet kíséri Önt a szobájába, és tájékoztatja a következő lépésekről. Amennyiben előzetes orvosi vizsgálatokat nem kértek, a szükséges vizsgálatokat a kórházban végzik el.

Mire kell figyelni az orvosi konzultáció során?

Felvételét követően az ügyeletes orvos konzultáció keretében tájékoztatja Önt a lehetséges diagnosztikai eljárásokról és a tervezett terápiáról. Az orvosok általában kötelesek ezt a konzultációt lefolytatni bármilyen diagnosztikai vagy terápiás beavatkozás előtt. A konzultáció során időszerű, átfogó és érthető tájékoztatást kell nyújtaniuk a kezelés lehetőségeiről és kockázatairól.

Itt az ideje, hogy feltegye azokat a kérdéseit a betegségével és a kórházi tartózkodásával kapcsolatban, amelyekre még nem kapott választ, vagy nem kapott kielégítő választ. Az orvosi szakkifejezések gyakran bonyolultak és nehezen érthetők. Ha olyan utasításokat vagy információkat kap, amelyek nem logikusak az Ön számára, kérdezzen tovább, amíg mindent teljesen meg nem ért. Az is hasznos, ha a saját szavaival megismétli az információkat, és ha kétségei vannak, kérdezzen rá, hogy biztosan mindent helyesen értett-e.

Jogod van saját döntéseket hozni az orvosi kezeléssel kapcsolatban. Ez magában foglalja a kezelés elutasításának lehetőségét, vagy azt a lehetőséget, hogy elegendő időt szánj a lehetőségeid mérlegelésére. Bizonyos betegségek esetén különféle kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre. Orvosod javasolhat egy adott terápiát. Te döntöd el, hogy elfogadod-e ezt az ajánlást. Ha elutasítasz egy adott kezelést, beszéld meg orvosoddal a többi kezelési lehetőséget.

Amennyiben tartózkodása alatt érzéstelenítést igénylő műtétre van szükség, külön tájékoztatást fog kapni a sebésztől és az aneszteziológustól. További információ az Anesztézia és sebészet menüpont alatt található.

Senkit sem lehet akarata ellenére kezelni. Az egyetlen kivétel az orvosi vészhelyzet, amikor az érintett személy nem reagál a betegségre, és a kezelés létfontosságú, feltéve, hogy nincs előzetes, ettől eltérő rendelkezés.

További információ a következő címeken található:

• Orvosi konzultáció (Egészségügyi Portál)
• Pácienstájékoztató és oktatás (Egészségügyi Portál)

Előzetes rendelkezés orvosi vészhelyzetekre

Több jogi lehetőség is van arra, hogy olyan helyzetekben, amikor Ön nem képes önállóan döntést hozni, rendelkezzen: Minden osztrák állampolgár előzetes írásbeli egészségügyi rendelkezésben előre meghatározhatja, hogy vészhelyzetben bizonyos orvosi kezeléseket elutasít. Ez az rendelkezés olyan helyzetekre vonatkozik, amikor a beteg már nem tudja kifejezni a kívánságát – például eszméletvesztés miatt.

Azoknál a felnőtteknél, akik nem képesek beleegyezni, és akik esetében nem áll fenn orvosi vészhelyzet, egy felnőtt képviselő hozza meg a döntéseket.

Egészségügyi döntésekre vonatkozó meghatalmazással egy meghatározott bizalmi személy felhatalmazást kap arra, hogy az Ön nevében döntéseket hozzon. Ez lehet például a házastársa vagy partnere, gyermekei vagy egy barátja.

További információkért lásd a Betegjogok (Egészségügyi Portál) részt.

Az orvosi dokumentációhoz való hozzáférés joga és a titoktartás

A kezelőorvosok kötelesek dokumentálni az Ön kórtörténetét és a kezelésének lefolyását. Minden betegnek joga van tudni, hogy milyen információkat tartalmaz a kórtörténete. Kérheti kórtörténetének másolatát is, beleértve a röntgenfelvételeket stb. Ez azonban díjköteles lehet.

A kórházi személyzet köteles bizalmasan kezelni az Ön személyes adatait, különösen az orvosi információkat. Betegségével és kezelési lehetőségeivel kapcsolatos információkat csak az Ön kifejezett hozzájárulásával adhatnak ki hozzátartozóinak. Felvételkor jelszót kap, vagy egyet megállapodnak Önnel. A hozzátartozók csak a jelszó megadása után kapnak információt az Ön egészségi állapotáról.