Munka / Arbeit
Fontosabb ismertető
Allgemeines
Informationen über die Beschäftigung von Bürger:innen aus EU- bzw. Nicht-EU-Staaten finden Sie im Unternehmensservice Portal der Republik Österreich
Aufenthaltsbestimmungen im Zusammenhang mit einer Arbeit in Österreich sind primär abhängig von der Staatsbürgerschaft der betreffenden Person. Für Details klicken Sie bitte auf den nebenstehenden Link.
Zahlreiche Auskünfte zu Bewerbungen, Berufen und Weiterbildungen stellt das öffentliche Dienstleistungsunternehmen AMS -Arbeitsmarktservice zur Verfügung. Das AMS bietet auch freie Arbeitsstellen an. Arbeitssuchende können auch das EURES-Portal der Europäischen Kommission konsultieren.
Für die Anerkennung ausländischer Reifeprüfungszeugnisse und Hochschulabschlüsse ist ENIC NARIC AUSTRIA die offizielle Kontakt- und Anlaufstelle. Das Bundesministerium für Bildung, Wissenschaft und Forschung stellt auf seiner Webseite genauere Informationen bereit.
Hinweis: Nach drei Tagen Aufenthalt in Österreich muss bei der zuständigen Behörde ein Meldezettel eingereicht werden. Dies gilt auch für Staatsbürger:innen aus EU/EWR-Staaten und der Schweiz! Sind Bürger:innen aus einem EU/EWR-Land oder aus der Schweiz in Österreich wohnhaft, können diese einen EWR-Lichtbildausweis mit fünfjähriger Gültigkeitsdauer beantragen. Die Anträge auf einen EWR-Lichtbildausweis können bei der Bezirkshauptmannschaft oder beim Magistrat gestellt werden.
Bestimmungen für EU-/EWR-Bürger:innen und Schweizer:innen
Bürger:innen aus den EU-Mitgliedsstaaten und den EWR-Staaten Island, Norwegen und Liechtenstein sowie aus der Schweiz haben freien Zugang zum österreichischen Arbeitsmarkt und benötigen keine behördliche Arbeitserlaubnis.
Dies gilt sowohl für unselbständige als auch für selbständige Erwerbstätigkeit. Für Bürger:innen aus diesen Staaten, die eine selbständige Tätigkeit in Österreich anstreben, sind die nach dem nationalen Recht geltenden Voraussetzungen und Qualifikationsanforderungen zu erfüllen. Außerdem kann für eine Beschäftigung in Österreich eine bestimmte Sprachkompetenz verlangt werden, wenn dies für die betreffende Tätigkeit erforderlich ist.
Die vorübergehende und gelegentliche Erbringung von grenzüberschreitenden Dienstleistungen in Österreich durch EU-/EWG-Bürger:innen mit Sitz in einem dieser Staaten ist unter bestimmten Bedingungen möglich.
EU-Bürger* und Schweizer – Allgemeines zum Aufenthalt in Österreich
Allgemeine Informationen
* Der Begriff "EU-Bürger" bezieht sich in diesem Text stets nicht nur auf EU-Bürgerinnen/EU-Bürger, sondern auch auf sonstige EWR-Bürgerinnen/EWR-Bürger (aus Island, Liechtenstein oder Norwegen) und Schweizerinnen/Schweizer.
EU-Bürgerinnen/EU-Bürger genießen Visumsfreiheit und haben das Recht auf Aufenthalt in Österreich für einen Zeitraum von drei Monaten. Dieses Recht besteht unabhängig von einer wirtschaftlichen Tätigkeit.
EU-Bürgerinnen/EU-Bürger sind unionsrechtlich zum Aufenthalt in Österreich für mehr als drei Monate berechtigt, wenn sie
- in Österreich Arbeitnehmerinnen/Arbeitnehmer oder Selbstständige sind oder
- für sich und ihre Familienangehörigen über ausreichende Existenzmittel und einen umfassenden Krankenversicherungsschutz verfügen, sodass sie während ihres Aufenthalts weder Sozialhilfeleistungen noch die Ausgleichszulage in Anspruch nehmen müssen oder
- als Hauptzweck ihres Aufenthalts eine Ausbildung einschließlich einer Berufsausbildung an einer öffentlichen Schule oder einer rechtlich anerkannten Privatschule oder Bildungseinrichtung absolvieren und für sich und ihre Familienangehörigen über eine ausreichende Krankenversicherung und ausreichende Existenzmittel verfügen.
EU-Bürgerinnen/EU-Bürger, die unionsrechtlich zum Aufenthalt in Österreich für mehr als drei Monate berechtigt sind, müssen dies, wenn sie sich länger als drei Monate in Österreich aufhalten, der Niederlassungsbehörde anzeigen. Als Dokumentation ihres unionsrechtlichen Aufenthaltsrechts erhalten sie auf Antrag eine "Anmeldebescheinigung". Ein entsprechender Antrag muss binnen vier Monaten ab der Einreise nach Österreich gestellt werden. Nach fünf Jahren ununterbrochenem rechtmäßigem Aufenthalt in Österreich erhalten sie auf Antrag eine "Bescheinigung des Daueraufenthalts". Sie können sich zudem einen Lichtbildausweis für EWR-Bürger (der auch als Identitätsdokument gilt) ausstellen lassen.
Hinweis
Alle Personen, die in Österreich Unterkunft nehmen unterliegen der Meldeverpflichtung nach dem Meldegesetz. Wer in Österreich Unterkunft nimmt oder eine Unterkunft aufgibt, ist daher zur An- und Abmeldung bei der zuständigen Meldebehörde verpflichtet.
Für unionsrechtlich aufenthaltsberechtigte EU-Bürgerinnen/EU-Bürger, die sich bereits vor dem 1. Jänner 2006 rechtmäßig in Österreich niedergelassen haben und nach dem Meldegesetz gemeldet sind, gilt die aufrechte Meldung als Anmeldebescheinigung.
Es besteht keine allgemeine Verpflichtung, ständig ein Reisedokument (Reisepass oder Personalausweis) mitzuführen. Die Mitnahme eines Identitätsnachweises ist jedoch empfehlenswert, da Organe des öffentlichen Sicherheitsdienstes (Polizei) unter bestimmten Umständen (z.B. im Zusammenhang mit möglichen Straftaten, Verwaltungsübertretungen, dringendem Verdacht einer fehlendenden Aufenthaltsberechtigung) zur Feststellung der Identität ermächtigt sind. Beim Betreten auf frischer Tat ist auch eine Festnahme zur Identitätsfeststellung möglich. Dabei handelt es sich um einen Akt unmittelbarer Befehls- und Zwangsgewalt, der mit einer Maßnahmenbeschwerde binnen sechs Wochen vor dem jeweiligen Landesverwaltungsgericht bekämpft werden könnte.
Álltalános
Az EU és az EU-n kívüli országok állampolgárainak foglalkoztatásával kapcsolatos információk az Osztrák Köztársaság Business Service Portálján találhatók
Az ausztriai munkavégzéssel kapcsolatos tartózkodási szabályok elsősorban az érintett személy állampolgárságától függenek. A részletekért kérjük kattintson az alábbi linkre.
Az AMS - Foglalkoztatási Szolgálat közszolgáltató rengeteg információval szolgál a jelentkezésekről, a karrierlehetőségekről és a továbbképzésekről. Az AMS betöltetlen állásokat is kínál. Az álláskeresők az Európai Bizottság EURES-portálján is tájékozódhatnak.
Az ENIC NARIC AUSTRIA a külföldi érettségi bizonyítványok és egyetemi diplomák elismerésének hivatalos kapcsolattartója. A Szövetségi Oktatási, Tudományos és Kutatási Minisztérium részletesebb tájékoztatást ad honlapján.
Megjegyzés: Három napos ausztriai tartózkodás után regisztrációs űrlapot kell benyújtani az illetékes hatósághoz. Ez vonatkozik az EU/EGT országok és Svájc állampolgáraira is! Ha EU/EGT-országból vagy Svájcból származó állampolgárok Ausztriában élnek, akkor öt évre szóló fényképes EGT-igazolványt igényelhetnek. A fényképes EGT-igazolvány iránti kérelmet a kerületi hatósághoz vagy a bíróhoz lehet benyújtani.
EU/EGT állampolgárokra és svájci állampolgárokra vonatkozó előírások
Az EU-tagországok és az EGT-államok Izland, Norvégia és Liechtenstein, valamint Svájc állampolgárai ingyenesen léphetnek be az osztrák munkaerőpiacra, és nincs szükségük hivatalos munkavállalási engedélyre.
Ez vonatkozik mind az eltartott, mind az önálló vállalkozói tevékenységre. Az ezen országok állampolgárainak, akik önálló vállalkozóként kívánnak dolgozni Ausztriában, meg kell felelniük a nemzeti jog szerinti feltételeknek és képesítési követelményeknek. Ezenkívül az ausztriai munkavállaláshoz bizonyos szintű nyelvtudás is megkövetelhető, ha ez az adott munkakörhöz szükséges.
Bizonyos feltételek mellett lehetséges a határokon átnyúló szolgáltatások ideiglenes és alkalmi nyújtása Ausztriában ezen államok valamelyikében lakó EU/EGK állampolgárok által.
EU állampolgárok* és svájciak – Általános információk az ausztriai tartózkodásról
Általános információk
* Ebben a szövegben az "uniós állampolgár" kifejezés nem csak az uniós polgárokra vonatkozik, hanem más EGT-polgárokra (Izlandból, Liechtensteinből vagy Norvégiából) és Svájc állampolgáraira is.
Az uniós polgárok vízummentességet élveznek, és joguk van három hónapig Ausztriában tartózkodni. Ez a jog minden gazdasági tevékenységtől függetlenül fennáll.
Az uniós polgárok az uniós jog értelmében jogosultak három hónapnál hosszabb ideig Ausztriában tartózkodni, ha
munkavállalók vagy önálló vállalkozók Ausztriában vagy
elegendő megélhetési forrással és teljes körű egészségbiztosítással rendelkezik önmaga és családtagjai számára ahhoz, hogy tartózkodása alatt ne kelljen szociális segélyre vagy kompenzációs támogatásra támaszkodnia, vagy
tartózkodásuk fő célja az, hogy állami iskolában vagy jogilag elismert magániskolában vagy oktatási intézményben tanulmányokat folytassanak, beleértve a szakképzést, és megfelelő egészségbiztosítással és elegendő megélhetési eszközzel rendelkezzenek saját maguk és családtagjaik számára.
Az uniós jog szerint három hónapnál hosszabb ideig Ausztriában tartózkodó uniós állampolgároknak értesíteniük kell a letelepedési hatóságot, ha három hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak Ausztriában. Az uniós jog szerinti tartózkodási joguk okmányaként kérelemre "bejegyzési igazolást" kapnak. A megfelelő kérelmet az Ausztriába lépést követő négy hónapon belül kell benyújtani. Öt év megszakítás nélküli ausztriai jogszerű tartózkodás után kérelemre "állandó tartózkodási igazolást" kapnak. Az EGT állampolgárok számára fényképes személyi igazolványt is szerezhet (amely személyazonosító okmányként is szolgál).
Értesítés
Minden személy, aki Ausztriában telepedik le, köteles regisztrálni a regisztrációs törvény értelmében. Ezért mindenki, aki Ausztriában foglal szállást vagy feladja a szállást, köteles regisztrálni és törölni a regisztrációt az illetékes regisztrációs hatóságnál.
Azon uniós állampolgárok számára, akik az uniós jog alapján jogosultak Ausztriában tartózkodni, és akik 2006. január 1. előtt már legálisan telepedtek le Ausztriában, és a regisztrációs törvénynek megfelelően nyilvántartásba vették, az érvényes regisztráció regisztrációs bizonyítványként szolgál.
Nincs általános kötelezettség az úti okmány (útlevél vagy személyi igazolvány) mindenkori viselésére. Célszerű azonban személyazonosságot igazoló okiratot magával hozni, mivel a közbiztonsági hatóságok (rendőrség) bizonyos körülmények között jogosultak személyazonosság megállapítására (pl. esetleges bűncselekmények, közigazgatási szabálysértések, tartózkodási engedély hiányának alapos gyanúja esetén). Ha belép a cselekménybe, személyazonosságának megállapítása érdekében letartóztathatják. Ez egy közvetlen parancs és kényszerítő cselekmény, amely ellen hat héten belül az illetékes államigazgatási bírósághoz benyújtott panasszal lehet támadni.
Arbeitsmarktervice
AMS Österreich
Arbeitsmarktservice Burgenland
Permayerstr. 10
A-7001 Eisenstadt
Tel.: +43 268 26 92-0
Fax: +43 268 26 92-990
E-Mail: sfa.burgenland@ams.at
Arbeitsmarktservice Kärnten
Rudolfsbahngürtel 42
A-9021 Klagenfurt
Tel.: +43 463 38 31-0
Fax: +43 463 38 31-190
E-mail: ams.kaernten@ams.at
Arbeitsmarktservice Niederösterreich
Hohenstaufengasse 2
A-1013 Wien
Tel.: +43 1 531 36-0
Fax: +43 1 531 36- 177
E-mail: ams.niederoesterreich@ams.at
Arbeitsmarktservice Oberösterreich
Europaplatz 9
A-4021 Linz
Tel.: +43 732 69 63-0
Fax: +43 732 69 63-205 90
E-mail: ams.oberoesterreich@ams.at
Arbeitsmarktservice Salzburg
Auerspergstr. 67a
A-5020 Salzburg
Tel.: +43 662 88 83-0
Fax: +43 662 88 83-70 90
E-mail: ams.salzburg@ams.at
Arbeitsmarktservice Steiermark
Babenbergerstr. 33
A-8020 Graz
Tel.: +43 316 70 81-0
Fax: +43 316 70 81-190
E-mail: ams.steiermark@ams.at
Arbeitsmarktservice Tirol
Andreas-Hofer Str. 44
A-6020 Innsbruck
Tel.: +43 512 58 46 64
Fax: +43 512 58 46 64-190
E-mail: ams.tirol@ams.at
Arbeitsmarktservice Vorarlberg
Rheinstr. 33
A-6901 Bregenz
Tel.: +43 557 46 91-0
Fax: +43 557 46 91-801 60
E-mail: ams.vorarlberg@ams.at
Arbeitsmarktservice Wien
Landstraßer Hauptstr. 55–57
A-1030 Wien
Tel.: +43 1 878 71
Fax: +43 1 878 71-504 90
E-mail: ams.wien@ams.at
AMS Bundesgeschäftsstelle
Treustraße 35–43
A-1200 Wien
Tel.: +43 1 331 78-0
Fax: +43 1 331 78-130
E-mail: ams.oesterreich@ams.at
Érdeklődés az AMS (Munkaügyi) hivatalokban
MUNKAKERESÉS
Minden tartományban és nagyobb városban is megtalálhatóak az alábbi hivatalok. Itt minden fontos ügyünkben eljárnak. Természetesen legfontosabb a NÉMET NYELVTUDÁS.
Ha nyitvatartás alatt (ált. 8 és 16 óra között tartanak nyitva, pénteken jóval korábban zárnak) érkezünk megtalálhatjuk a minden héten frissitett állások listáját. A kihelyezett telefonokon rögtön érdeklődhetünk is a meghirdetett állások iránt.
Ha rendelkezünk legalább stabil alap nyelvtudással és birtokunkban van egy érvényes lakcímbejelentő lap(Meldezettel), és persze az okmányaink is rendbe vannak, abban az esetben az AMS hivatalnál kitölthetünk egy bejelentőt (Anmeldung). Evvel a bejelentővel bejelentkezünk osztrák munkakeresőnek (ez így csak május 1-jétől lehetséges). Megjelöljük, hogy milyen munkaterületen kivánunk dolgozni. Ezután kapunk egy határozatot, amelyben közlik velünk, hogy aktív munkakeresők (Arbeitsuchende) lettünk Ausztriában. Ezután kell folyamodnunk TB számért.
Mindezt megspórolhatjuk, ha rögtön munkát találunk, mert ekkor a munkáltató intéz mindent.
FIGYELEM: Az AMS hivatalokban csak megfelelő NÉMET nyelvtudással lehet "ÜGYINTÉZNI".
Bárki más helyettünk nem végezhet el semmilyen REGISZTRÁCIÓT.
Minél nyugatabbra megyünk, annál elfogadóbbak a hivatalok is. Salzburgban mindenhol nagyon kézségesek, ha tudunk németül. Persze ez sok más helyre is érvényes.
További információk:
(Tanulható szakmák)
https://www.berufslexikon.at/index.php?from=/le_start.php
(Egyéb szakmák)
https://www.berufslexikon.at/index.php?from=/sonstige_start.php
Österreichs einzige Jobplattform für Menschen 45+
Jobsuche
https://www.alleskralle.com/jobs/at
https://www.xn--jobbrse-stellenangebote-blc.at/
https://at.jobtome.com/?utm_source=adwords
https://www.bazar.at/l/03-dienstleister-stellen/c
https://www.workinaustria.com/
https://www.willhaben.at/jobs/
https://www.iswipe.net/de-AT/jobs
https://www.salzburgerjobs.at/
https://www.oesterreichjobs.com/
Austriában dolgozni
Május elsejétől a nyolc újonnan csatlakozott tagállam - köztük Magyarország - polgárai anélkül vállalhatnak majd munkát Ausztriában, hogy ott előzetes bejelentési és engedélyezési kötelezettség terhelné őket.
Az idén május elsején jár le a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott országok állampolgárainak szabad munkavállalására érvényben lévő korlátozások határideje. Az osztrák munkaerőpiac ezzel teljes mértékben megnyílik 8 kelet-európai uniós tagország állampolgárai előtt.
Az osztrák munkaügyi minisztérium és az AMS (Arbeitsmarktservice) becslése szerint a 2004-ben az EU-hoz csatlakozott országokra vonatkozó munkavállalási korlátozások megszűnésével 20-25 ezerrel növekedhet a munkát kereső külföldiek száma Ausztriában.
A korlátozások lejártáig, ez év április 30-ig a magyar állampolgárok és a hét másik, 2004-ben csatlakozott uniós tagország munkavállalói csak foglalkoztatási engedéllyel vállalhatnak munkát Ausztriában. Feltétel például, hogy az állásra ne pályázzon megfelelő osztrák munkaerő.
Május elsejétől a nyolc ország állampolgárai gyakorlatilag anélkül vállalhatnak majd munkát Ausztriában, hogyott előzetes bejelentési és engedélyezési kötelezettség terhelné őket. Az osztrák minimálbér- és munkaügyi szabályozásokat azonban be kell tartania a külföldi munkavállalók esetében is az osztrák cégeknek.
Tavaly éves átlagban 451 ezer 278 külföldi dolgozott a 8,21 millió lakosú, 3,3 millió munkavállalóval rendelkező Ausztriában. Az összes külföldi munkavállalóból 409 ezer 20 fő érkezett a földrajzi értelemben vett európai térségből, 101 ezer 246 személy pedig az Európai Unióhoz 1995-ig csatlakozott országokból. Az előző évben 431 ezer 756 volt az Ausztriában dolgozó külföldiek száma.
Az európai térségből érkezett munkavállalóknak közel egynegyede, 89 ezer 472 fő jött 2010-ben az EU kelet-európai tagállamaiból, Romániát és Bulgáriát is beleértve, 10 százalékkal több, mint 2009-ben.
Ezekből az államokból a legnagyobb számban, 25 ezer 999 fővel a magyarok képviseltették magukat, a lengyelek pedig 17 ezer 321 fővel. Szlovák munkavállaló 10 ezer 295, szlovén pedig 6 ezer 87 dolgozott tavaly Ausztriában. Az észtek száma 71, a letteké 180, a litvánoké pedig 228 volt.
https://www.karriere.at/c/brutto-netto-rechner
Ezen az oldalon kiszámíthatod a brutto fizudnak a nettó részét. De természetesen nem 100%-osan.
Európai szakmai kártya - EPC
Az európai szakmai kártya (European Professional Card, EPC) kibocsátására irányuló elektronikus eljárás lehetővé teszi, hogy Ön elismertesse szakmai képesítését más EU-országokban. Az elektronikus eljárás egyszerűbb, gyorsabb és átláthatóbb, mint a hagyományos képesítéselismerési eljárások: a kérelem útját nyomon lehet követni online, és a már feltöltött dokumentumokat újra fel lehet használni más országokra vonatkozó új kérelmezési eljárások megindításához.
Jelenleg csak azok a szakemberek igényelhetnek európai szakmai kártyát, akik az alábbi szakmák valamelyikét űzik:
általános ápoló,
gyógyszerész,
gyógytornász,
hegyi túravezető,
ingatlanügynök.
A többi szakma képviselői a hagyományos eljárások segítségével ismertethetik el szakmai képesítésüket. Elképzelhető, hogy a jövőben az európai szakmai kártya alkalmazási köre további szakmákkal bővül majd.
Az európai szakmai kártya igénylésére irányuló eljárást azok vehetik igénybe, akik:
egy másik EU-országban átmeneti és alkalmi jelleggel szeretnék gyakorolni a szakmájukat ( ideiglenes mobilitás), VAGY
le akarnak telepedni egy másik EU-országban és ott állandó jelleggel szeretnék a szakmájukat gyakorolni ( letelepedés).
Az európai szakmai kártya nem egy tényleges kártya, hanem elektronikus igazolás, mely tanúsítja, hogy Ön átesett az adminisztratív ellenőrzéseken, és szakmai képesítését elismerte az az ország, ahol munkát szeretne vállalni (az ún. fogadó ország), vagy hogy megfelel az adott országban történő ideiglenes szolgáltatásnyújtás feltételeinek.
Amikor kérelmét elfogadják, Ön PDF formátumban létrehozhatja az európai szakmai kártya megszerzését tanúsító igazolást. Az okiraton feltüntetett hivatkozási szám segítségével az Ön leendő munkáltatója ellenőrizni tudja majd online az Ön európai szakmai kártyájának érvényességét.
Ha Ön azt tervezi, hogy letelepedik az adott országban, elképzelhető, hogy felvételét kell kérnie valamelyik helyi szakmai szervezetbe vagy testületbe, vagy hogy további ellenőrzéseken kell átesnie, mielőtt megkezdhetné szakmája gyakorlását. Érdeklődje meg a tagállami hatóságoktól English , hogy pontosan mi a teendő az Ön esetében.
Az Európai Unión kívül szerzett képesítések
Amennyiben az Európai Unión kívül szerezte szakmai képesítését, Ön akkor kérelmezhet európai szakmai kártyát, ha:
képesítését már elismerte valamelyik európai uniós tagország,
és ha a képesítés elismerése óta legalább 3 éve gyakorolja szakmáját az adott tagországban.
Az európai szakmai kártya előnyei
Az Ön saját országában működő illetékes hatóságok segítenek a kérelmezés során, és ellenőrzik, hogy beadványa hiánytalan és pontos-e. Ezen túlmenően tanúsítják az Ön dokumentumainak érvényességét és hitelességét.
Ha Ön a jövőben kérelmezni szeretné, hogy letelepedjen, vagy hogy átmeneti jelleggel szolgáltatásokat nyújtson egy másik országban, aktája már létezni fog a rendszerben, így nem lesz szükség arra, hogy újra feltöltse az összes szükséges dokumentumot. Ezáltal időt takaríthat meg a későbbi kérelmezési eljárások során.
Ha a fogadó ország hatóságai a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem hoznak végleges döntést a kérelmével kapcsolatban, akkor a képesítését feltétel nélkül el kell ismerni, és Ön létrehozhatja az európai szakmai kártya megszerzését tanúsító igazolást.
Az elismertetési eljárás menete és a határidők
Melyik helyzet igaz Önre?
Ideiglenes mobilitás: átmeneti és alkalmi jelleggel szeretné gyakorolni a szakmáját külföldön
Erre számíthat a kérelem benyújtását követően:
Egy héten belül: az Ön saját országának illetékes hatósága visszaigazolja a kérelem beérkezését, adott esetben hiánypótlást kér, és tájékoztatja Önt az általa felszámolt esetleges díjakról.
Ezenfelül a fogadó ország hatóságai is ellenőrzik az Ön aktáját, ha az Ön által gyakorolt szakmának közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásai lehetnek, és ha az Ön képesítése nem részesülhet feltétel nélkül elismerésben.
Ha nincs szükség arra, hogy a fogadó ország ellenőrizze a beadványt, akkor az Ön saját országának hatósága megvizsgálja a kérelmet, és legfeljebb 3 héten belül végleges döntést hoz az ügyben.
Ha szükség van arra, hogy a fogadó ország ellenőrizze a beadványt, akkor az Ön saját országában működő illetékes hatóságnak 1 hónap áll a rendelkezésére arra, hogy megvizsgálja a kérelmet, majd továbbítsa azt a fogadó ország hatóságának.
A fogadó ország nem több mint 3 hónap alatt (2 hónap + két 2 hetes hosszabbítás) végleges döntést hoz a kérelmet illetően.
Ha a fogadó ország hatóságai úgy ítélik meg, hogy az Ön iskolázottsága, képzettsége és szakmai tapasztalata nem felel meg a helyi normáknak, előírhatják, hogy Ön alkalmassági vizsgát tegyen, vagy hogy – ún. alkalmazkodási időszak során – szakmai gyakorlaton vegyen részt.
Letelepedés: le szeretne telepedni külföldön, és a szakmáját állandó jelleggel szeretné gyakorolni az adott országban
Ha a fogadó ország hatóságai nem hoznak döntést a kérelmével kapcsolatban a jogszabályban rögzített határidőn belül, azzal hallgatólagosan elismerik az Ön képesítését, és Ön a kérelem benyújtására szolgáló online fiókból létrehozhatja az európai szakmai kártya megszerzését tanúsító igazolást.
Ha a hatóságok elutasítják a kérelmét, döntésüket meg kell indokolniuk, és tájékoztatniuk kell Önt a fellebbezési lehetőségekről.
Mennyi idegi használhatja az európai szakmai kártyát?
Az európai szakmai kártya:
letelepedés esetén határozatlan ideig érvényes lesz;
ideiglenes szolgáltatásnyújtás esetén legtöbbször 18 hónapig őrzi meg az érvényességét, azoknak a szakmáknak az esetében pedig, amelyeknek közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásai vannak, 12 hónapig.
Hogyan lehet európai szakmai kártyát kérelmezni?
Ha európai szakmai kártyát szeretne kérelmezni, először is be kell jelentkeznie az Európai Bizottság felhasználóazonosítási rendszerébe (ECAS). Ennek során meg kell adnia felhasználónevét és jelszavát. Az első bejelentkezéskor létre kell hoznia ezeket az azonosítókat.
Ezt követően személyes és elérhetőségi adatainak feltüntetésével ki kell alakítania az európai szakmai kártyával kapcsolatos profilját. A folyamat néhány percet vesz igénybe.
A profiladatok megadását követően létrehozhatja a kérelmet, feltöltheti a szükséges igazoló dokumentumok beszkennelt példányait, és kérelmét benyújthatja saját országának illetékes hatóságához.
Minden egyes igazoló dokumentumot külön fájl formájában kell beszkennelni és feltölteni.
Ön bármikor frissítheti a profiljában megadott elérhetőségi adatait (e-mail címét, telefonszámát). Az első kérelem benyújtását követően arra már nem lesz lehetősége, hogy saját maga módosítsa személyes adatait (személyazonosító igazolványának vagy útlevelének számát, vezetéknevét, illetve állampolgárságát – vagyis azokat az adatokat, amelyek szerepelni fognak az európai szakmai kártya megszerzését tanúsító igazoláson), de kérheti, hogy az aktáját kezelő hatóság frissítse a kérdéses adatokat.
Minden egyes kérelem esetén mind a saját ország, mind a fogadó ország hatóságai díjat számíthatnak fel azért, hogy megvizsgálják a beadványt. Az általuk felszámított díjakról minden hatóság külön számlát állít ki az Ön számára.
Ha az ellenőrzés során a hatóságok nem tudják megállapítani a benyújtott dokumentumok érvényességét, hiteles másolatokat kérhetnek be Öntől.
Tájékozódjon az igényléshez szükséges dokumentumokról és a befizetendő díjakról
Szimulátor
Ha a szimulátor egyes opciókat nem kínál fel, az azt jelenti, hogy az érintett országok még nem bocsátották rendelkezésre a szükséges információkat. Ön ennek ellenére benyújthat európai szakmai kártya iránti kérelmet az EPC-eljárás révén; a hatóságok tájékoztatni fogják a dokumentumokkal kapcsolatos követelményekről és a felszámolt díjakról.
Saját ország:
Saját ország által felszámított díjak:
Fogadó ország által felszámított díjak:
Önnek a következő dokumentumokra lesz szüksége ahhoz, hogy európai szakmai kártyát (EPC) kérelmezzen:
EURÓPAI SZAKMAI KÁRTYA IGÉNYLÉSE
Érdemes lehetővé tennie munkáltatója számára, hogy ellenőrizze az Ön európai szakmai kártyájának érvényességét.
A kártyán feltüntetett hivatkozási szám segítségével a munkáltatók, a szakmai szervezetek és más érdekelt felek ellenőrizni tudják online az Ön európai szakmai kártyájának érvényességét.
A kártya ellenőrzéséhez az Ön személyes azonosító adataira (személyazonosító igazolványának vagy útlevelének számára) is szükségük lesz, melyeket Ön a kérelem benyújtásakor adott meg.
Végkielégítés
Régi végkielégítési rendszer
A régi végkielégítési rendszer a 2002. 12.31.-ig létrejött munkaviszonyokra érvényes!
MIKOR ÁLL FENN VÉGKIELÉGÍTÉSI JOGOSULTSÁG A RÉGI VÉGKIELÉGÍTÉSI
SZABÁLYOZÁS SZERINT?
Végkielégítés iránti jogosultsággal azok a munkások és alkalmazottak
rendelkeznek, akik legalább 3 éves folyamatos munkaviszonnyal rendelkeztek, és
munkaviszonyuk nem
— munkavállalói felmondással,
— a munkavállaló jogosulatlan idő előtti kilépésével, vagy
— jogszerű elbocsátással szűnt meg.
MILYEN ESETBEN ÁLL FENN MÉGIS JOGOSULTSÁG A VÉGKIELÉGÍTÉSRE A
MUNKAVÁLLALÓ ÁLTAL TÖRTÉNŐ FELMONDÁS VAGY IDŐ ELŐTTI KILÉPÉS ESETÉN?
A végkielégítés iránti jogosultság kivételesen a munkavállaló részéről történő
felmondás vagy kilépés esetén is fennáll:
1. Teljes összegű végkielégítés jár munkavállaló általi felmondás esetén,
ha
— a munkaviszony legalább 10 éve megszakítás nélkül tartott, és
— a munkavállaló kifejezetten a nyugdíjba vonulás miatt mond fel
(és ez a felmondásban rögzítésre kerül!).
2. Kisgyermekes szülő kilépése esetén fél (de legfeljebb három havi)
végkielégítés jár, ha
— a munkaviszony legalább 5 éve megszakítás nélkül tartott (ebbe nem
számít bele a gyermeknevelési szabadság /Karenz/ ideje!), és
— az anya a szülés után, a védett időszakban (azaz a "Schutzfrist" alatt
– ez általában a szüléstől számított 8 hétig tart) közli a
munkáltatóval az idő előtti kilépését vagy
— az a szülő, aki gyermekgondozási szabadságot (Karenz) vesz igénybe, a törvény
által biztosított Karenz lejárta előtt legkésőbb 2 vagy 3 hónappal jelenti be a
munkáltatónak az idő előtti kilépését.
FIGYELEM! Az idő előtti kilépés közlésének időpontjával kapcsolatos részletes szabályozás felől feltétlenül érdeklődjön az ágazati szakszervezetnél, a munkáskamaránál vagy a burgenlandi IGR-irodákban, mielőtt meglépi, mivel az előírások betartásának elmulasztása messzemenő anyagi következményekkel járhat!
Ez esetben a végkielégítés összegének alapját képező kereset kiszámításánál az utolsó öt év munkaidejének átlagát kell alapul venni, a gyermekgondozási szabadság (Karenz) időtartamának figyelmen kívül hagyásával.
A kilépés ezen formájánál az általános szabályokhoz képest az a speciális rendelkezés érvényesül, hogy a ki nem vett szabadnapokat a munkáltató köteles ugyan kifizetni (azaz jár az Urlaubsersatzleistung), de a felmondási idő betartásának elmulasztása miatti kártérítést (Kündigungsentschädigung) nem, minthogy az idő előtti kilépés nem a munkáltató felróható magatartásán alapul.
MILYEN MÉRTÉKŰ A VÉGKIELÉGÍTÉS A RÉGI RENDSZERBEN?
A végkielégítés összege megszakítás nélküli munkaviszony esetén a
munkaviszonyban töltött évek számától függően a következő:
3 év 2 havi bér
5 év 3 havi bér
10 év 4 havi bér
15 év 6 havi bér
20 év 9 havi bér
25 év 12 havi bér
A végkielégítés tekintetében figyelembe kell venni az összes olyan időt, amelyet a munkavállaló az azt közvetlenül megelőző munkaviszonyban ugyanannál a munkáltatónál teljesített és amelyre végkielégítést nem kapott. A kollektív szerződések kedvezőbb szabályozást tartalmazhatnak. Más munkáltatónál töltött előszolgálati időknek a végkielégítésbe történő beszámítását a törvény nem írja elő, de erről megállapodás köthető.
A végkielégítést alapvetően a munkaviszony utolsó hónapjára járó fizetést alapul véve kell kiszámítani. A kereset magában foglalja mindazon juttatásokat, amelyet a munkavállaló munkaerejének a munkáltató számára történő rendelkezésre bocsátásáért kapott: pótlékokat, segélyt, nyereségrészesedést, jutalékot, természetbeni juttatást, plusz havi bért, rendszeresen teljesített túlórák díját. A kereset nem rendszeresen fizetett elemeinek tekintetében az utolsó év átlagértékét kell figyelembe venni.
Az utolsó hónap keresete azonban nem irányadó akkor, ha a munkavállaló pl. betegség vagy a munkavégzés alóli felmentés okán nem tudta teljes összegben megkeresni a korábbi rendszeres fizetését. Ez esetben a végkielégítés számításának alapját az a kereset képezi, melyet a munkavállaló akkor keresett volna, ha nem lett volna akadályozott a munkavégzésben.
A törvényben meghatározott végkielégítésből 6 %-os jövedelemadó kerül levonásra.
A végkielégítés a havi kereset háromszorosának mértékéig a munkaviszony megszűnésével nyomban esedékessé válik. Ha a jogosultság ennél nagyobb összegű, akkor a munkáltatónak három havi keresetnek megfelelő részt kell nyomban kifizetnie, a fennmaradó összeget pedig a munkaviszony megszűnésétől számított negyedik hónaptól kezdődően havi egyenlő részletekben köteles havonta előre teljesíteni.
ÚJ VÉGKIELÉGÍTÉSI RENDSZER
MELY MUNKAVISZONYOKRA ALKALMAZANDÓ AZ ÚJ VÉGKIELÉGÍTÉSI
SZABÁLYOZÁS?
Az új végkielégítési rendszer mindazokra a munkaviszonyokra vonatkozik, amelyek
2003. január 1. után jöttek létre.
HOGYAN FINANSZÍROZZÁK AZ ÚJ VÉGKIELÉGÍTÉSI RENDSZERT?
Mindazon munkavállalók után, akik az új végkielégítési rendszer szabályozása
alá esnek, a munkáltatónak az adott havi kereset és a 13.-14. havi bér
összegének 1,53 %-át, egy ún. "végkielégítési előtakarékossági járulékot"
(Mitarbeitervorsorge = MV-Beiträge; a továbbiakban: VE-járulék) kell befizetnie
az illetékes egészségbiztosítási szervnek. Ez továbbítja a járulékokat a
Végkielégítési Előtakarékossági Pénztárnak (Mitarbeiter-vorsorge-Kasse; a
továbbiakban: VEP). A végkielégítést így annak esedékességekor a VEP fizeti ki
(a régi rendszertől eltérően tehát már nem a munkáltató). A munkaviszony első
hónapja járulékmentes. A munkáltató járulékfizetési kötelezettsége a
terhességi-gyermekágyi segély (Wochengeld) és a táppénz (Krankengeld)
folyósításának ideje alatt is fennáll.
A VE-JÁRULÉK KEZELŐI A VE-PÉNZTÁRAK
A VE-járulékokat különböző VE-pénztárak kezelik. Minden cég csak egy VEP-pel
szerződhet, azaz egy adott munkáltató valamennyi munkavállalója egyazon VEP-hez
tartozik. A VEP-nek az egészségbiztosítási pénztár utalja át a munkáltató által
befizetett VE-járulékokat. A VEP kiválasztása különbözőképpen történik
aszerint, hogy van-e üzemi tanács, vagy nincs. Azokban az üzemekben, ahol van
üzemi tanács a VE-pénztár kiválasztása kikényszeríthető üzemi megállapodáson
alapul, üzemi tanács nélküli üzemekben a munkavállalók 1/3-a a munkáltató
értesítésétől számított 2 héten belül a választott VE-pénztárral szemben
írásban kifogással élhet.
A végkielégítés összege a munkáltató által befizetett VE-járulékokból adódik, amelyekhez hozzáadják a kamatokat, illetve amelyekből levonják a működési költségeket.
MIKOR KERÜL SOR KIFIZETÉSRE AZ ÚJ VÉGKIELÉGÍTÉSI RENDSZER
ALAPJÁN?
Ha a munkaviszony
— munkáltató általi felmondással,
— a szerződésben meghatározott határozott idő lejártával,
— közös megegyezéssel,
— jogellenes elbocsátással, vagy
— jogosult idő előtti kilépéssel
szűnik meg, és a munkavállaló rendelkezik legalább 36 hónap (3 év)
járulékfizetési idővel, akkor rendelkezhet a végkielégítés összegével. A
különböző munkáltatóknál töltött idők összevonásra kerülnek.
Ugyanúgy, mint a régi végkielégítési rendszer esetében,
— a munkavállaló általi felmondás,
— jogszerű elbocsátás és
— jogosulatlan idő előtti kilépés
esetén a munkavállalót nem illeti meg a végkielégítés (végkielégítés
fizetésének tilalma).
Ezekben az esetekben azonban a végkielégítés összege megmarad (hátizsák-elv), és azt a munkavállaló magával viszi a következő munkaviszonyba. A befizetett járulékok a VEP folyószámlán maradnak, ahol azt tovább kezelik, befektetik. Ha egy jövőbeni munkaviszony olyan módon szűnik meg, hogy a végkielégítés kifizetésére jogot keletkeztet (pl. munkáltató általi felmondással), akkor a munkavállaló rendelkezhet a korábbiakban és az azóta időközben befizetett összegek felett.
Az új végkielégítési rendszerben még az alábbi esetekben áll fenn
jogosultság a végkielégítés kifizetése iránt:
— ha a munkaviszony valamely nyugdíj (öregségi, előrehozott öregségi vagy az
előrehozott speciális öregségi nyugdíj (korridor-nyugdíj) igénybevétele
folytán szűnik meg;
— ha a munkavállalónak legalább öt év óta nincsen munkaviszonya;
— a végkielégítésre jogosult személy halála esetén.
Nyugdíj igénybevétele esetén a végkielégítésre jogosult személynek a munkaviszony megszűnését követő két hónapon belül a VEP-pel közölnie kell a nyugdíjba menetelét, különben a pénz a VEP-ben marad.
HOGYAN KAP A MUNKAVÁLLALÓ TÁJÉKOZTATÁST FOLYÓSZÁMLÁJA
EGYENLEGÉRŐL?
A munkáltató által készített havi fizetési / bérelszámolás kötelező tartalmi
eleme a járulékfizetés kiszámításának alapja és a VEP-hez befizetett havi
járulék összege. A munkavállaló továbbá évente egyszer VEP-től folyószámla
értesítőt kell kapjon. A folyószámla kivonatnak tartalmaznia kell az utolsó
mérlegfordulónappal megszerzett végkielégítési várományt, jogosultságot, a
munkáltató által befizetett járulékokat, a készkiadásokat és működési
költségeket, a befektetések eredményeit, valamint az összes megszerzett
végkielégítési jogosultságot.
KAPNAK A SZEZONÁLIS MUNKAVÁLLALÓK (IDÉNYMUNKÁSOK) VÉGKIELÉGÍTÉST AZ
ÚJ VÉGKIELÉGÍTÉSI SZABÁLYOZÁS ALAPJÁN?
Igen. Ha azonban a (szezonális) munkaviszony megszűnésétől számított 12 hónapos
időtartamon belül a munkavállaló ugyanannál a munkáltatónál újból munkaviszonyt
létesít, akkor a munkáltató járulékfizetési kötelezettsége már az új
munkaviszony első napjával kezdődik. Egyéb esetekben a járulékfizetési
kötelezettség csak egy hónap elteltével kezdődik.
ÁT LEHET-E LÉPNI AZ ÚJ VÉGKIELÉGÍTÉSI RENDSZERBE?
Azokra a munkaviszonyokra, amelyek 2003. január 1-je előtt jöttek létre,
alapvetően a régi végkielégítési szabályozás vonatkozik, azonban az érintett
munkavállalók a munkáltatóval kötött egyéni megállapodások alapján átléphetnek
az új végkielégítési rendszerbe.
Ennek elengedhetetlen, kötelező előfeltétele a munkáltató és a munkavállaló
közti írásbeli megállapodás (átlépési szerződés).
Kétfajta átlépési mód lehetséges:
1. Az eddig megszerzett végkielégítési jogosultságok befagyasztása és
megállapodás az átlépésről az új végkielégítési rendszerbe (részleges
átlépés):
Az átlépés időpontja előtt megszerzett régi végkielégítési jogosultságok
megmaradnak ("befagyasztódnak"), és azokat a régi végkielégítési szabályozás
alapján kezelik ( ez azt jelenti, hogy a munkavállaló elveszíti a
végkielégítési jogosultságát például munkavállaló általi felmondás esetén stb.
lásd mint fent). A munkáltató az átlépés időpontjától kezdve köteles befizetni
a VE-járulékokat, és ekkortól lép életbe az új végkielégítési rendszer.
2. Átlépés a régi végkielégítési jogosultságok átvitelével (teljes
átlépés):
Az átlépési időpont előtt megszerzett régi végkielégítési jogosultságokat
átviszik az új végkielégítési rendszerbe, ami azt jelenti, hogy azokat a
munkáltató befizeti a VEP-nek. A teljes átlépésnek a 2012. december 31-es
fordulónapig meg kell történnie. Az átlépési fordulónapot követően megszűnik a
régi végkielégítési rendszer.
A teljes átlépés előfeltétele a munkáltató és a munkavállaló közötti (írásbeli)
átlépési megállapodás, amely rögzíti az átvitt összeget, amit a munkáltató az
addig megszerzett végkielégítési jogosultságok kvázi megváltási összegeként
köteles befizetni a VEP-hez. Ez az összeg viszont szabadon állapítható meg, és
akár alacsonyabb is lehet, mint amekkora az átlépés időpontjában a
végkielégítésre való jogosultság. A csökkentés azonban nem lehet aránytalanul
nagy mértékű, különben a jóerkölcsbe ütközés címén a bíróságon megtámadható,
aminek esetleg az lehet a következménye, hogy a régi végkielégítési szabályozás
lép ismét érvénybe. Az átlépés időpontjától kezdve a munkáltató fizeti a
VE-járulékokat.
A munkáltatóval vegyes típusban is meg lehet állapodni, például úgy, hogy a fiktív végkielégítési összegnek csak egy részét viszik át az új végkielégítési rendszerbe. Ebben az esetben a fennmaradó részt a régi végkielégítési rendszer szabályai szerint kezelik.
FIGYELEM! A munkavállaló feltétlenül úgy írja alá az átlépési nyilatkozatot, hogy előtte forduljon tanácsért az üzemi tanácsoshoz, az ágazati szakszervezethez vagy a munkáskamarához!
Forrás:igr