Die berufliche Rehabilitation unterstützt Menschen, die aufgrund eines Unfalls oder aus anderen gesundheitlichen Gründen ihren Beruf nicht mehr wie gewohnt ausüben können. Während die medizinische Rehabilitation zum Ziel hat, nach Unfall oder Krankheit die körperliche oder psychische Leistungsfähigkeit wiederherzustellen, steht bei der beruflichen Rehabilitation die Förderung der Wiedereingliederung in den Arbeitsmarkt im Vordergrund. 

Welches Ziel hat die berufliche Rehabilitation? 

Ziel der beruflichen Rehabilitation ist es, Menschen durch berufliche Weiterbildungsmaßnahmen oder Umschulung wieder in die Lage zu versetzen, ihren früheren Beruf wieder auszuüben. Oder wenn dies nicht möglich ist, sollen die Betroffen unterstützt werden, in einem neuen Beruf tätig zu werden. Mit beruflicher Rehabilitation soll eine dauerhafte Eingliederung in Arbeit, Beruf und Gesellschaft ermöglicht werden 

Welche Maßnahmen der beruflichen Rehabilitation gibt es? 

Es gibt Maßnahmen, die den Arbeitsplatz erhalten sollen. Zudem gibt es auch Aus- und Weiterbildungsangebote, die Betroffenen neue berufliche Perspektiven ermöglichen können. Bei der Auswahl der Maßnahmen werden individuell unterschiedliche Faktoren wie Eignung, Neigung oder die bisherige Tätigkeit berücksichtigt. Diese Maßnahmen können allein oder auch ergänzend zu einer bereits erfolgten medizinischen Rehabilitation durchgeführt werden.

Zu den Maßnahmen der beruflichen Rehabilitation zählen u.a.:

• Unterstützung beim Finden eines neuen Berufs,
• Arbeitstrainings, z.B. bei Personen mit psychischer Beeinträchtigung,
• Nachschulungen,
• Anpassungen des Arbeitsplatzes etc.

 Hinweis

Während der beruflichen Rehabilitation erhalten Sie Übergangsgeld zur Sicherung der Existenz. Das Übergangsgeld wird monatlich im Nachhinein bezahlt.

Wann kann eine berufliche Rehabilitation genutzt werden? 

Anspruch auf Maßnahmen der beruflichen Rehabilitation haben versicherte Personen, wenn

• sie in den letzten 15 Jahren für mindestens 90 Monate in einem Beruf als Arbeiter:in, Angestellte:r oder Selbstständige:r tätig waren,
• sie aufgrund ihres Gesundheitszustandes die Voraussetzungen für eine Invaliditäts-, Berufsunfähigkeits- bzw. Erwerbsunfähigkeitspension (oesterreich.gv.at) erfüllen oder erfüllen werden.

Nähere Informationen zu den Anspruchsvoraussetzungen der Pensionsversicherung finden Sie auf der Seite der Pensionsversicherungsanstalt. 

Bei drohender oder bestehender Invalidität oder Berufsunfähigkeit besteht die Möglichkeit, unter bestimmten Voraussetzungen Maßnahmen der beruflichen Rehabilitation zu nutzen. 

So kann für Arbeitnehmer:innen,

• die vorübergehend invalid oder berufsunfähig sind,
• die ihren erlernten Beruf nicht mehr ausüben können und
• für die berufliche Rehabilitationsmaßnahmen zweckmäßig und zumutbar sind,

eine berufliche Umschulung erfolgen. Diese darf nicht unter dem bisherigen Ausbildungsniveau liegen. Betroffene haben durch ihren Berufsschutz auch einen Qualifikationsschutz. Als Geldleistung ist Umschulungsgeld vorgesehen. Die Berechnung, Gewährung und Auszahlung des Umschulungsgeldes sowie die Durchführung der beruflichen Maßnahmen der Rehabilitation obliegen dem Arbeitsmarktservice. 

Hinweis

Nur bei dauerhafter Invalidität oder wenn eine berufliche Umschulung nicht zweckmäßig und zumutbar ist, kann Anspruch auf eine Invaliditätspension oder Berufsunfähigkeitspension bestehen. Ausführliche Informationen finden Sie unter Berufsunfähigkeits-, Invaliditäts- und Erwerbsunfähigkeitspension (oesterreich.gv.at).

Wer ist für die berufliche Rehabilitation zuständig? 

Für Maßnahmen der beruflichen Rehabilitation sind in Österreich unterschiedliche Stellen zuständig:

• Pensionsversicherungsträger (PVA, SVS, BVAEB)
• Unfallversicherungsträger (AUVA, BVAEB, SVS, BVAEB)
• Arbeitsmarktservice (AMS)
• Landesstellen des Sozialministeriumservice
• Bundesländer

Wer ein Rehabilitationsträger ist, wird im Bundesbehindertengesetz geregelt.  

 Hinweis

Es besteht die Möglichkeit, Anträge bei jedem Sozialversicherungsträger einzubringen – auch wenn ein anderer Versicherungsträger tatsächlich zuständig ist. In diesem Fall wird der Antrag an den zuständigen Kostenträger weitergeleitet ("Allspartenservice").

Wie erfolgt die Antragstellung? 

Ein beim Pensionsversicherungsträger eingebrachter Antrag auf eine Invaliditäts- bzw. Berufsunfähigkeitspension gilt vorrangig als Antrag auf Rehabilitation. Um unabhängig von einem Antrag auf Pension Maßnahmen zur beruflichen Rehabilitation zu erhalten, müssen Betroffene einen Rehabilitationsantrag stellen. Dabei erfolgt:

• eine Prüfung der Qualifikation,
• eine Prüfung der beruflichen Laufbahn,
• eine medizinische Beurteilung der gesundheitlichen Einschränkungen sowie
• eine medizinische Beurteilung der physischen und psychischen Eignung der Antragsteller.

Im Zuge dessen wird ebenso überprüft, ob eine Wiedereingliederung in das Erwerbsleben durch berufliche Rehabilitationsmaßnahmen erreicht werden kann.

Was passiert bei Ablehnung eines Antrages? 

Werden Maßnahmen zur beruflichen Rehabilitation abgelehnt, kann ein neuerlicher Antrag bei wesentlicher Verschlechterung des Gesundheitszustandes eingebracht werden. 

Antragsformulare zum Download 

Auf der Website der PVA besteht die Möglichkeit, online einen Antrag auf Maßnahmen der beruflichen Rehabilitation zu stellen. Der vollständig ausgefüllte Antrag wird automatisch an die zuständige Landesstelle bzw. Dienststelle der Pensionsversicherungsanstalt übermittelt. 

Weitere Informationen:

• BBRZ - Berufliches Bildungs- und Rehabilitationszentrum (BBRZ)
• Berufliche Rehabilitation (oesterreich.gv.at.)

A szakmai rehabilitáció azokat az embereket támogatja, akik baleset vagy egyéb egészségügyi okok miatt már nem tudják a szokásos módon ellátni a munkájukat. Míg az orvosi rehabilitáció célja a fizikai vagy mentális képességek helyreállítása baleset vagy betegség után, a szakmai rehabilitáció a munkaerőpiacra való visszailleszkedés elősegítésére összpontosít.

Mi a szakmai rehabilitáció célja?

A szakmai rehabilitáció célja, hogy az emberek további szakmai képzés vagy átképzés révén visszatérhessenek korábbi foglalkozásukhoz. Ha ez nem lehetséges, az érintetteket támogatni kell új foglalkozás megtalálásában. A szakmai rehabilitáció célja a munkába, a foglalkoztatásba és a társadalomba való hosszú távú visszailleszkedés elősegítése.

Milyen szakmai rehabilitációs intézkedések állnak rendelkezésre?

Vannak intézkedések a munkahelyek megőrzésére. Ezenkívül vannak képzési és továbbképzési programok, amelyek új karrierlehetőségeket kínálhatnak az érintetteknek. Ezen intézkedések kiválasztása során figyelembe veszik az egyéni tényezőket, mint például az alkalmasságot, a képességeket és a korábbi munkatapasztalatot. Ezek az intézkedések önállóan vagy a korábbi orvosi rehabilitáció kiegészítéseként is végrehajthatók.

A szakmai rehabilitációs intézkedések többek között a következőket foglalják magukban:

• Új munkahely keresésének támogatása,
• munkahelyi képzés (pl. mentális egészségügyi problémákkal küzdők számára),
• átképzés,
• munkahelyi átalakítások stb.

Megjegyzés:

A szakmai rehabilitáció alatt átmeneti segélyt kap a megélhetése biztosítására. Ezt a segélyt havonta utólag fizetik ki.

Mikor vehető igénybe a szakmai rehabilitáció?

A biztosítottak jogosultak szakmai rehabilitációs intézkedésekre, ha:

• az elmúlt 15 évben legalább 90 hónapig munkavállalóként, alkalmazottként vagy önálló vállalkozóként dolgoztak,
• egészségi állapotuk miatt megfelelnek vagy meg fognak felelni a rokkantsági, foglalkozási rokkantsági vagy rokkantsági nyugdíj (oesterreich.gv.at) feltételeinek.

A nyugdíjbiztosításhoz való jogosultság feltételeiről további információkat a Nyugdíjbiztosítási Intézet honlapján talál.

Közelgő vagy meglévő rokkantság vagy munkaképtelenség esetén bizonyos feltételek mellett lehetőség van szakmai rehabilitációs intézkedések igénybevételére.

Ez az alábbi alkalmazottakra vonatkozik:

• akik átmenetileg rokkanttá váltak vagy nem tudnak dolgozni,
• akik már nem tudják gyakorolni a tanult szakmájukat, és
• akik esetében a szakmai rehabilitációs intézkedések megfelelőek és ésszerűek,

Szakmai átképzést kell végezni. Ez az átképzés nem lehet a korábbi iskolai végzettség szintje alatti. Az érintetteket foglalkozási jogok védik, és képesítéseiket is védik. Az átképzési támogatást pénzügyi juttatásként biztosítják. Az átképzési támogatás kiszámítása, odaítélése és folyósítása, valamint a szakmai rehabilitációs intézkedések végrehajtása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat felelőssége.

Megjegyzés

Csak tartós rokkantság esetén, vagy ha a szakmai átképzés nem praktikus és nem is ésszerű, jogosult rokkantsági nyugdíjra vagy foglalkozási rokkantsági nyugdíjra. Részletes információkat a Foglalkozási rokkantsági, rokkantsági és rokkantsági nyugdíjról szóló szabályzatban (oesterreich.gv.at) talál.

Ki a felelős a szakmai rehabilitációért?

Ausztriában különböző ügynökségek felelősek a szakmai rehabilitációs intézkedésekért:

• Nyugdíjbiztosító intézmények (PVA, SVS, BVAEB)
• Balesetbiztosító intézmények (AUVA, BVAEB, SVS, BVAEB)
• Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS)
• A Szociális Minisztérium regionális irodái
• Szövetségi tartományok

Azt, hogy ki minősül rehabilitációs szolgáltatónak, a szövetségi fogyatékossági törvény szabályozza.

Megjegyzés

Bármelyik társadalombiztosítási intézményhez be lehet nyújtani a kérelmet – még akkor is, ha valójában egy másik intézmény a felelős. Ebben az esetben a kérelmet továbbítják a felelős költségviselőnek ("többszektoros szolgáltatás").

Hogyan nyújtják be a kérelmet?

A nyugdíjbiztosítóhoz benyújtott rokkantsági vagy foglalkozási rokkantsági nyugdíj iránti kérelmet elsősorban rehabilitációs kérelemnek tekintik. Ahhoz, hogy a nyugdíjkérelemtől függetlenül szakmai rehabilitációs intézkedésekben részesülhessenek, az érintetteknek rehabilitációs kérelmet kell benyújtaniuk. Ez a következőket foglalja magában:

• képesítési vizsgálat,
• szakmai előmeneteli vizsgálat,
• egészségügyi korlátok orvosi vizsgálata, 
• és a jelentkezők fizikai és mentális alkalmasságának orvosi vizsgálata.

E folyamat részeként azt is vizsgálják, hogy a munka világába való visszailleszkedés elérhető-e szakmai rehabilitációs intézkedésekkel.

Mi történik, ha egy kérelmet elutasítanak?

Ha a szakmai rehabilitációs intézkedéseket elutasítják, új kérelmet lehet benyújtani, ha az egészségi állapot jelentősen romlik.

Letölthető jelentkezési lapok

Az Osztrák Nyugdíjbiztosítási Intézet (PVA) weboldalán online kérelmet nyújthat be szakmai rehabilitációs intézkedésekre. A kitöltött kérelmet automatikusan továbbítják a PVA illetékes regionális irodájához vagy fiókjához.

További információk:

BBRZ - Szakképzési és Rehabilitációs Központ (BBRZ)

Szakmai Rehabilitáció (oesterreich.gv.at)