Arbeitslosengeld / Munkanélküli Pénz

Wichtig / Fontos

Arbeite in Österreich Hauptwohnsitz habe ich in Ungarn, kann ich mich in Österreich bei ams Arbeitslose melden?

/ Ausztriában dolgozom, de a fő lakhelyem Magyarországon van. Regisztrálhatok munkanélküliként az AMS-nél (Osztrák Foglalkoztatási Szolgálat) Ausztriában?

Ja, Sie können sich grundsätzlich beim AMS in Österreich arbeitslos melden, wenn Sie in Österreich gearbeitet haben, allerdings ist der Hauptwohnsitz in Ungarn ausschlaggebend für die Zuständigkeit

Hier sind die wichtigsten Punkte:

Zuständigkeit (Grenzgänger): Wenn Sie in Österreich arbeiten, aber in Ungarn wohnen und i.d.R. täglich oder mindestens einmal wöchentlich dorthin zurückkehren, gelten Sie als Grenzgänger. Bei Arbeitslosigkeit ist grundsätzlich der Wohnsitzstaat (Ungarn) für das Arbeitslosengeld zuständig.
Arbeitslosmeldung in Österreich: Sie müssen sich sofort nach Eintritt der Arbeitslosigkeit beim AMS melden, spätestens am 1. Tag der Arbeitslosigkeit, um Lücken in der Versicherung zu vermeiden.
Arbeitslosengeld-Bezug: Sie müssen das Arbeitslosengeld in Ungarn beantragen. Sie können Ihr Arbeitslosengeld jedoch aus Österreich nach Ungarn "mitnehmen" (Export der Leistung), wenn Sie bestimmte Voraussetzungen erfüllen (z.B. Formular E 301/PD U2).
Ausnahme "Ein-Tages-Regel": Das österreichische AMS ist für die Leistung zuständig, wenn Sie vor der Arbeitslosigkeit mindestens einen Tag in Österreich arbeitslosenversicherungspflichtig beschäftigt waren und Ihren Lebensmittelpunkt nicht nachweislich nach Ungarn verlegt haben (sog. Grenzgänger-Regelung).

Igen, általában regisztrálhat munkanélküliként az ausztriai AMS-nél, ha Ausztriában dolgozott; azonban az illetékesség szempontjából a magyarországi fő lakóhelye a döntő.

Íme a legfontosabb pontok:

Igazságszolgáltatás (határon átnyúló ingázók): Ha Ausztriában dolgozik, de Magyarországon él, és általában naponta vagy legalább hetente egyszer visszatér oda, akkor határon átnyúló ingázónak minősül. Munkanélküliség esetén általában a lakóhely szerinti ország (Magyarország) felelős a munkanélküli ellátásokért.
Munkanélküliként való regisztráció Ausztriában: A munkanélkülivé válás után azonnal, legkésőbb a munkanélküliség első napján regisztrálnia kell az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (AMS), hogy elkerülje a biztosítási fedezetében bekövetkező hiányosságokat.
Munkanélküli ellátások igénylése: Magyarországon kell munkanélküli ellátást igényelnie. Azonban átviheti munkanélküli ellátásait Ausztriából Magyarországra (ellátások exportja), ha megfelel bizonyos követelményeknek (pl. E 301/PD U2 nyomtatvány).
Kivétel: Az "egynapos szabály": Az osztrák AMS felelős az ellátásokért, ha munkanélkülivé válása előtt legalább egy napig Ausztriában dolgozott, és munkanélküli-biztosítási járulékot kellett fizetnie, és nem helyezte át életének központját bizonyíthatóan Magyarországra (ún. határon átnyúló ingázó szabály).

Leistungen bei Arbeitslosigkeit in grenzüberschreitenden Fällen / Munkanélküli ellátások határokon átnyúló esetekben

Arbeiterkammer

Arbeitslosengeld ist eine Leistung, die Arbeitslose in Österreich erhalten, wenn sie eine gewisse Zeit lang arbeitslosenversichert gearbeitet haben. Wenn eine Person vor ihrer Arbeitslosigkeit nur in Österreich gelebt und gearbeitet hat, ist das Arbeitsmarktservice (AMS) für die Prüfung und gegebenenfalls für die Gewährung der Leistung zuständig. Das AMS berücksichtigt dabei nur das nationale österreichische Recht.

Komplizierter wird es, wenn Beschäftigung und Wohnsitz in verschiedenen Staaten liegen bzw. gelegen haben. Wenn es sich bei den betreffenden Staaten um EU-Staaten (oder Island, Norwegen, Liechtenstein und die Schweiz) handelt, kommt zusätzlich zum nationalen Recht die EU-Verordnung 883/2004 zur Anwendung. Diese regelt, welcher der beteiligten Staaten im konkreten Fall für die Gewährung des Arbeitslosengeldes zuständig ist, wie ggf. ausländische Beschäftigungszeiten und der Verdienst im Ausland zu berücksichtigen sind, und ob man Arbeitslosengeld auch bekommen kann, wenn man sich zur Arbeitssuche in einen anderen EU-Staat begibt.

Das müssen Grenzgänger:innen wissen

Als Grenzgänger:innen gelten Personen, bei denen sich Beschäftigungs- und Wohnstaat unterscheiden, die aber in der Regel täglich, jedoch mindestens einmal wöchentlich in ihren Wohnstaat zurückkehren. Unechte Grenzgänger:innen sind Personen, bei denen sich Wohn- und Beschäftigungsstaat ebenfalls unterscheiden, die jedoch seltener in den Wohnstaat zurückkehren. Unter Wohnstaat versteht man jenen Staat, in dem der Mittelpunkt der Interessen der betroffenen Person gelegen ist.

Grenzgänger:in und arbeitslos: Was nun?

Bei Grenzgänger:innen ist zu unterscheiden: Bleibt die arbeitslose Person auch nach Eintritt der Arbeitslosigkeit im bisherigen Wohnstaat wohnen, ist dieser Staat für Leistungen aus der Arbeitslosenversicherung zuständig.

beispiel

Die nunmehr arbeitslose Person wohnt in Deutschland mit ihrer Familie, arbeitete bisher in Österreich und kehrte täglich nach Deutschland zurück. Hier ist Deutschland für Leistungen bei Arbeitslosigkeit zuständig. Nur dann, wenn die arbeitslose Person jedenfalls vor Erhalt von Leistungen und vor Eintritt der Arbeitslosigkeit ihren Wohnort – also den Mittelpunkt der Lebensinteressen – in den Beschäftigungsstaat (hier: Österreich) verlegt, ist Österreich zuständig.

Bei unechten Grenzgänger:innen hängt die EU-rechtliche Zuständigkeit von der Frage ab, ob die arbeitslose Person bei Eintritt der Arbeitslosigkeit in ihren Wohnstaat zurückkehrt oder ob sie im Beschäftigungsstaat verbleibt. Bei einem Verbleib im Beschäftigungsstaat ist dieser für Leistungen bei Arbeitslosigkeit zuständig. Dies gilt auch dann, wenn der Mittelpunkt der Lebensinteressen nach wie vor im Wohnstaat anzunehmen ist. Ob ein Verbleib im Beschäftigungsstaat vorliegt, ist laut Rechtsprechung im Einzelfall zu beurteilen.

beispiel

Die arbeitslose Person hat ihren Lebensmittelpunkt in Deutschland (z.B. lebt ihre Familie in Deutschland, die arbeitslose Person kehrt einmal im Monat nach Deutschland zurück, hat ihr Auto am Wohnsitz in Deutschland angemeldet, geht in Deutschland zum Arzt etc.), hat jedoch in Österreich gearbeitet und hier eine Mietwohnung bewohnt. Auch nach Eintritt der Arbeitslosigkeit verbleibt sie in Österreich, weil sie hier wieder Arbeit finden will. Hier ist Österreich für das Arbeitslosengeld oder die Notstandshilfe zuständig. Kehrt die arbeitslose Person hingegen in ihren Wohnstaat zurück, ist dieser für das Arbeitslosengeld zuständig.

Arbeitslosengeld bei Arbeitssuche in einem anderen EU-Staat

Hier sind jene Fälle gemeint, in denen die Zuständigkeit bereits feststeht und ein Anspruch auf Leistungen bei Arbeitslosigkeit besteht. Die EU-Verordnung 883/2004 ermöglicht die "Mitnahme" (auch "Export" genannt) des Arbeitslosengeldes, wenn sich die arbeitslose Person zur Arbeitssuche in einen anderen EU-Staat begibt. Die arbeitslose Person muss sich dafür vor der Abreise vier Wochen lang der Arbeitsverwaltung (z.B. AMS) des für die Auszahlung der Leistung zuständigen Staates zur Verfügung stellen, wobei die zuständige Arbeitsverwaltung eine frühere Abreise genehmigen kann. In weiterer Folge muss sich die arbeitslose Person im EU-Staat, in den sie sich begibt, innerhalb von sieben Tagen ab der Abreise arbeitssuchend melden und die dortigen Rechtsvorschriften befolgen. In Ausnahmefällen kann diese Meldefrist verlängert werden. Wenn alle Voraussetzungen erfüllt sind, erhält die arbeitslose Person drei Monate lang vom AMS die Leistung weiterbezahlt, außer die Anspruchsdauer ist kürzer. Der Bezugszeitraum von drei Monaten kann auf höchstens sechs Monate verlängert werden.

beispiel

Die arbeitslose Person hat längere Zeit in Österreich gelebt und gearbeitet, ist arbeitslos geworden und hat einen Anspruch auf Arbeitslosengeld. Sie möchte künftig in Spanien arbeiten, hat im Vorfeld aber noch keinen Job in Spanien gefunden. Sie kann nach den oben dargestellten Regeln vier Wochen (wenn das AMS einverstanden ist auch früher) nach Eintritt der Arbeitslosigkeit nach Spanien reisen und dort in der Zeit der Arbeitslosigkeit bis zu drei Monate lang (wenn das AMS einverstanden ist auch bis zu sechs Monate lang) Arbeitslosengeld aus Österreich erhalten.

Arbeitslosengeld bei Anspruch in der EU und Arbeitssuche in Österreich

In diesem Fall ist prinzipiell trotz Umzug nach Österreich der Staat der letzten Beschäftigung für Leistungen bei Arbeitslosigkeit zuständig. Das AMS in Österreich ist nur dann für Leistungen bei Arbeitslosigkeit zuständig, wenn die arbeitslose Person vor der Antragstellung auf Arbeitslosengeld oder Notstandshilfe zumindest einen Tag lang arbeitslosenversicherungspflichtig in Österreich beschäftigt war. Die entsprechende Bestimmung ist als "Ein-Tages-Regel" bekannt. Wenn diese Regel erfüllt ist, werden für die Prüfung des Anspruches auf Arbeitslosengeld die Beschäftigungszeiten im Ausland mit jenen aus Österreich zusammengerechnet. Die Bemessungsgrundlage für das Arbeitslosengeld bildet ausschließlich das Entgelt der letzten Beschäftigung.

Liegt eine Beschäftigung im Sinne der "Ein-Tages-Regel" nicht vor, ist nach wie vor der betreffende Beschäftigungsstaat im EU-Ausland für die Leistungen bei Arbeitslosigkeit zuständig. Hier ermöglicht die VO 883/2004 aber für eine gewisse Zeit die "Mitnahme" des Arbeitslosengeldes in einen anderen EU-Staat (siehe oben).

Arbeitslosengeld-Berechnung für Grenzgänger:innen mit österreichischem Wohnsitz

Da hier prinzipiell Österreich als Wohnstaat für die Leistungen bei Arbeitslosigkeit zuständig ist, die Beschäftigung vor der Arbeitslosigkeit aber in einem anderen Staat war, benötigen die Grenzgänger:innen das Formular U1 (früher E 301). Dieses Formular wird von der Arbeitsverwaltung des Beschäftigungsstaates ausgestellt und ist dem AMS vorzulegen. Als Bemessungsgrundlage für die Berechnung des Arbeitslosengeldes wird der letzte Verdienst im Beschäftigungsstaat herangezogen.

A munkanélküli segély olyan ellátás, amelyet az osztrák munkanélküliek kapnak, ha egy bizonyos ideig dolgoztak és biztosítottak voltak munkanélküliség ellen. Ha egy személy munkanélkülivé válása előtt kizárólag Ausztriában élt és dolgozott, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS) felelős az ellátás felülvizsgálatáért és adott esetben annak odaítéléséért. Az AMS ebben a folyamatban csak az osztrák nemzeti jogot veszi figyelembe.

A helyzet bonyolultabbá válik, ha a foglalkoztatás és a lakóhely különböző országokban található vagy volt. Ha a szóban forgó országok EU-tagállamok (vagy Izland, Norvégia, Liechtenstein és Svájc), akkor a nemzeti jog mellett az EU 883/2004-es rendelete is alkalmazandó. Ez a rendelet szabályozza, hogy az érintett országok közül melyik felelős a munkanélküli segély odaítéléséért egy adott esetben, hogyan kell figyelembe venni a külföldi foglalkoztatási időszakokat és kereseteket, és hogy a munkanélküli segély akkor is igénybe vehető-e, ha valaki egy másik EU-tagállamba megy munkát keresni.

A határon át ingázóknak tudniuk kell ezt.

A határ menti ingázók olyan személyek, akiknek a foglalkoztatás helye szerinti országa és a lakóhely szerinti országa eltérő, de akik általában naponta, vagy legalább hetente egyszer visszatérnek lakóhely szerinti országukba. Az "ál-határ menti ingázók" olyan személyek, akiknek a lakóhelye szerinti országa és a foglalkoztatás helye szerinti országa szintén eltérő, de akik ritkábban térnek vissza lakóhely szerinti országukba. A lakóhely szerinti ország az az ország, ahol az egyén érdekeinek központja található.

Határon át ingázó és munkanélküli: Mi a teendő most?

A határon át ingázók esetében különbséget kell tenni: Ha a munkanélküli személy munkanélkülivé válása után is az előző lakóhelye szerinti országban marad, akkor az az ország felelős a munkanélküli-segélyért.

Példa:

A jelenleg munkanélküli személy Németországban él a családjával, korábban Ausztriában dolgozott, és naponta visszatért Németországba. Ebben az esetben Németország felelős a munkanélküli ellátásokért. Ausztria csak akkor felelős, ha a munkanélküli személy a lakóhelyét – azaz létfontosságú érdekeinek központját – a foglalkoztatás országába (jelen esetben: Ausztria) helyezi át, mielőtt ellátást kapna és munkanélkülivé válna.

Azon határ menti ingázók esetében, akiket valójában nem tekintenek az EU-ban tartózkodónak, az illetékesség attól függ, hogy a munkanélküli személy munkanélkülivé válása után visszatér-e a lakóhelye szerinti országába, vagy a foglalkoztatás országában marad. Ha a foglalkoztatás országában marad, akkor az az ország felelős a munkanélküli ellátásokért. Ez akkor is érvényes, ha létfontosságú érdekeinek központját továbbra is a lakóhelye szerinti országnak tekintik. A joggyakorlat szerint azt, hogy valaki a foglalkoztatás országában marad-e, eseti alapon kell megítélni.

Példa:

A munkanélküli személy életének központja Németországban van (pl. családja Németországban él, a munkanélküli személy havonta egyszer visszatér Németországba, autója a németországi lakóhelyén van regisztrálva, Németországban jár orvoshoz stb.), de Ausztriában dolgozott és ott bérelt lakásban élt. Még munkanélkülivé válása után is Ausztriában marad, mert ott szeretne újra munkát találni. Ebben az esetben Ausztria felelős a munkanélküli ellátásokért vagy a sürgősségi segélyekért. Ha azonban a munkanélküli személy visszatér a lakóhelye szerinti országába, az az ország felelős a munkanélküli ellátásokért.

Munkanélküli ellátások munkakeresés esetén egy másik EU-tagállamban

Ez azokra az esetekre vonatkozik, amikor a joghatóságot már megállapították, és fennáll a munkanélküli ellátásra való jogosultság. Az EU 883/2004-es rendelete lehetővé teszi a munkanélküli ellátások "átvitelét" (más néven "exportálását"), amikor egy munkanélküli személy egy másik EU-tagállamba utazik munkát keresni. Ehhez a munkanélküli személynek négy héttel az indulás előtt regisztrálnia kell a juttatások kifizetéséért felelős tagállam munkaerő-piaci ügynökségénél (pl. az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál), bár az illetékes foglalkoztatási ügynökség engedélyezheti a korábbi távozást is. Ezt követően a munkanélküli személynek a távozást követő hét napon belül regisztrálnia kell álláskeresőként abban az EU-tagállamban, ahová utazik, és be kell tartania a helyi előírásokat. Kivételes esetekben ez a regisztrációs időszak meghosszabbítható. Ha minden követelmény teljesül, a munkanélküli személy további három hónapig kap ellátást az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól, kivéve, ha a jogosultsági időszak rövidebb. A három hónapos ellátási időszak legfeljebb hat hónapra meghosszabbítható.

Példa:

Egy munkanélküli személy hosszabb ideje Ausztriában élt és dolgozott, munkanélkülivé vált, és munkanélküli ellátásra jogosult. A jövőben Spanyolországban szeretne dolgozni, de még nem talált ott munkát. A fent vázolt szabályok szerint munkanélkülivé válása után négy héttel (vagy korábban, ha az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS) beleegyezik) utazhat Spanyolországba, és legfeljebb három hónapig (vagy legfeljebb hat hónapig, ha az AMS beleegyezik) munkanélküli ellátásban részesülhet Ausztriából.

Munkanélküli ellátások az EU-ban való jogosultság és Ausztriában való munkakeresés esetén

Elvileg Ausztriába költözés után is az utolsó foglalkoztatás szerinti ország felelős a munkanélküli ellátásokért. Az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS) csak akkor felelős, ha a munkanélküli személy legalább egy napig Ausztriában dolgozott munkanélküli-biztosítási járulékfizetési kötelezettséggel, mielőtt munkanélküli ellátást vagy sürgősségi segélyt igényelt volna. Ez a rendelkezés az úgynevezett "egynapos szabály". Ha ez a szabály teljesül, a külföldi foglalkoztatási időszakokat összevonják az ausztriai időszakokkal a munkanélküli ellátásokra való jogosultság meghatározásához. A munkanélküli ellátások kiszámításának alapja kizárólag az utolsó foglalkoztatásból származó kereset.

Ha a foglalkoztatás nem felel meg az "egynapos szabály" kritériumainak, az adott EU-s foglalkoztatás szerinti ország továbbra is felelős a munkanélküli ellátásokért. A 883/2004/EK rendelet azonban lehetővé teszi a munkanélküli ellátások egy másik EU-tagállamba történő átvitelét egy bizonyos időszakra (lásd fent).

Munkanélküli ellátás kiszámítása Ausztriában élő határ menti ingázók számára

Mivel Ausztria, mint lakóhely szerinti ország, általában felelős a munkanélküli ellátásokért, de a munkanélküliség előtti foglalkoztatás egy másik országban történt, a határ menti ingázóknak U1 nyomtatványra (korábban E 301) van szükségük. Ezt az űrlapot a foglalkoztatás helye szerinti ország munkaügyi ügynöksége állítja ki, és az Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálathoz (AMS) kell benyújtani. A foglalkoztatás helye szerinti országban szerzett utolsó keresetet veszik alapul a munkanélküli ellátások kiszámításához.

Arbeitslosengeld / Munkanélküli Pénz

Ab 01. Juli 2025 ändert sich die Frist für die Wiedermeldung

Achtung! Ab 1. Juli 2025 müssen Sie sich nach einer Unterbrechung (z.B. Auslandsaufenthalt, Krankenstand usw.) sofort beim AMS melden - Ihr Geld wird erst ab dem Tag der (Wieder-)Meldung ausbezahlt. Die Wiedermeldung kann nur per MeinAMS, telefonisch oder persönlich erfolgen.

Bei Krankenstand ist immer eine ärztliche Krankmeldung ab dem 1. Tag erforderlich, ein Nachweis ist Ihrem AMS vorzulegen

Welche Bedingungen müssen Sie erfüllen?

Sie haben grundsätzlich Anspruch auf Arbeitslosengeld, wenn Sie diese Bedingungen erfüllen:

Sie stellen einen Antrag auf Arbeitslosengeld und sind damit auch für die Arbeitssuche beim AMS registriert.
Sie sind arbeitsfähig, arbeitswillig und arbeitslos.
Sie sind am Arbeitsmarkt vermittelbar.
Sie sind bereit, eine Arbeit von mindestens 20 Stunden pro Woche aufzunehmen.
Ausnahme: Sie haben Betreuungspflichten für ein Kind unter 10 Jahren oder für ein Kind mit Behinderung und es gibt nachweislich keine Betreuung, die es Ihnen ermöglicht, mindestens 20 Stunden pro Woche zu arbeiten: Dann reicht es, wenn Sie bereit sind, eine Arbeit von mindestens 16 Stunden pro Woche aufzunehmen.
Sie haben für eine gewisse Zeit arbeitslosenversicherungspflichtig gearbeitet (Anwartschaft) oder
Sie haben noch Restanspruche auf Arbeitslosengeld.

Anwartschaft:

Grundsätzlich müssen Sie in den letzten 24 Monaten 52 Wochen (364 Tage) arbeitslosenversicherungspflichtig gearbeitet haben.
Wenn Sie zum 2. Mal oder bereits öfter Arbeitslosengeld beantragen, reichen auch 28 Wochen (196 Tage) arbeitslosenversicherungspflichtige Arbeit in den letzten 12 Monaten.
Wenn Sie unter 25 Jahre alt sind, reichen 26 Wochen (182 Tage) arbeitslosenversicherungspflichtige Arbeit in den letzten 12 Monaten – wenn Sie zum 1. Mal Arbeitslosengeld beantragen.

Tipp

Sie wollen wissen, ob Sie Anspruch auf Arbeitslosengeld haben? Dann hilft Ihnen unser Online-Ratgeber

Haben Sie auch Anspruch auf Arbeitslosengeld, wenn Sie selbständig erwerbstätig waren?

Unter bestimmten Voraussetzungen haben Sie Anspruch auf Arbeitslosengeld. Bitte wenden Sie sich bei Fragen an Ihre Beraterin, Ihren Berater.
Sie können sich auch freiwillig gegen Arbeitslosigkeit versichern. Alles Wissenswerte dazu erfahren Sie bei der Sozialversicherungsanstalt der Selbständigen (SVS).

Wie wird Ihr Arbeitslosengeld berechnet?

Das Arbeitslosengeld setzt sich zusammen aus

dem Grundbetrag,
eventuellem Ergänzungsbetrag und
eventuellen Familienzuschlägen.

Tipp

Sie wollen wissen, wie hoch Ihr Anspruch auf Arbeitslosengeld ist? Dann hilft Ihnen unser Online-Ratgeber

Wie wird der Grundbetrag berechnet?

Bitte beachten Sie: Die Berechnung des Arbeitslosengeldes ist kompliziert. Wir können Sie hier nur über die Grundsätze der Berechnung informieren.

Basis für die Berechnung sind seit 01.07.2020 die monatlichen Beitragsgrundlagen, die beim Dachverband der Sozialversicherungsträger gespeichert sind. Monatliche Beitragsgrundlagen gibt es seit 01.01.2019. Arbeitgeberinnen oder Arbeitgeber müssen für ihre Beschäftigten monatlich Beitragsgrundlagen melden. Die gemeldeten monatlichen Beitragsgrundlagen können von den Arbeitgeberinnen oder Arbeitgebern innerhalb eines Jahres berichtigt werden (= Berichtigungsfrist).

Ermittlung der Grundlage für die Anspruchshöhe

Es werden die letzten 12 monatlichen Beitragsgrundlagen vor der Berichtigungsfrist für die Berechnung des Arbeitslosengeldes berücksichtigt.

Beispiel: Antrag auf Arbeitslosengeld am 20.03.2025. Die Jahresfrist (Berichtigungsfrist) geht vom 01.03.2024 bis 28.02.2025. Somit werden nur monatliche Beitragsgrundlagen, die vor dem 01.03.2024 liegen, für das Arbeitslosengeld berücksichtigt. Konkret werden die 12 Beitragsgrundlagen aus den Monaten März 2023 bis (inklusive) Februar 2024 herangezogen.

Liegen keine 12 monatlichen Beitragsgrundlagen vor, reichen 6 monatliche Beitragsgrundlagen vor der Berichtigungsfrist.
Gibt es keine 6 monatlichen Beitragsgrundlagen vor der Berichtigungsfrist, werden auch monatliche Beitragsgrundlagen innerhalb der Berichtigungsfrist (jünger als 1 Jahr) berücksichtigt.

Grundsätzlich werden nur vollständige Monate für die Berechnung des Arbeitslosengeldes berücksichtigt. Von vollständigen Monaten spricht man, wenn an allen Tagen des Kalendermonates eine arbeitslosenversicherungspflichtige Beschäftigung vorlag. Unvollständige Monate werden nur berücksichtigt, wenn keine vollständigen monatlichen Beitragsgrundlagen vorliegen.

Monatliche Beitragsgrundlagen aus Zeiten eines Lehrverhältnisses werden nur herangezogen, wenn keine anderen, besser entlohnten vollständigen oder unvollständigen Monate vorliegen. Es gibt weitere Ausnahmen.

Ist die Berechnung des Arbeitslosengeldes mit monatlichen Beitragsgrundlagen nicht möglich, wird die Jahresbeitragsgrundlage herangezogen. Jahresbeitragsgrundlagen gab es bis Ende 2018.

Berechnung:

Monatliche Beitragsgrundlagen aus dem vorvorigen oder einem früheren Kalenderjahr werden aufgewertet.

Sonderzahlungen werden durch pauschale Erhöhung um ein Sechstel berücksichtigt. Der Brutto-Wert der monatlichen Beitragsgrundlage, maximal jedoch die Höchstbemessungs-Grundlage, wird in ein Netto-Einkommen umgerechnet. Dabei werden abgezogen:

bestimmte Sozialabgaben und
die Einkommenssteuer unter Berücksichtigung von Freibeträgen.

Ergebnis: Der Grundbetrag Ihres Arbeitslosengeldes ist 55 % dieses Netto-Einkommens.

Wann erhalten Sie einen Ergänzungsbetrag?

Der Grundbetrag Ihres Arbeitslosengeldes ist niedriger als der Ausgleichszulagen-Richtsatz?

Dann zahlt das AMS einen Ergänzungsbetrag.

Allerdings zahlt das AMS den Ergänzungsbetrag nur bis zu folgenden Höchstgrenzen:

Wenn Sie keinen Anspruch auf Familienzuschläge haben, darf Ihr Arbeitslosengeld inklusive Ergänzungsbetrag nicht höher sein als 60 % Ihres täglichen Netto-Einkommens.
Wenn Sie Anspruch auf Familienzuschläge haben, darf Ihr Arbeitslosengeld inklusive Ergänzungsbetrag und Familienzuschläge nicht höher sein als 80 % Ihres täglichen Netto-Einkommens.

Für wen erhalten Sie einen Familien-Zuschlag?

Sie erhalten vom AMS einen Familienzuschlag für Ihr Kind, zu dessen Unterhalt Sie wesentlich beitragen – vorausgesetzt, für das Kind besteht ein Anspruch auf Familienbeihilfe. Dies gilt auch für Ihr Stiefkind, Wahlkind, Pflegekind oder Enkelkind.

Zusätzlich erhalten Sie grundsätzlich einen Familienzuschlag für Ihre Ehepartnerin oder Ihren Ehepartner, Ihre Lebensgefährtin oder ihren Lebensgefährten, Ihre eingetragene Partnerin oder Ihren eingetragenen Partner, wenn

bereits ein Anspruch auf einen Familienzuschlag für ein minderjähriges Kind oder ein Kind mit Behinderung besteht
diese Partnerin oder dieser Partner gar kein oder nur ein geringfügiges Einkommen hat und
Sie zum Unterhalt dieser Partnerin oder diesem Partner wesentlich beitragen.

Wie lange erhalten Sie Arbeitslosengeld?

Grundsätzlich erhalten Sie Arbeitslosengeld für 20 Wochen.

Ausnahmen:

Die Dauer erhöht sich jedoch, wenn Sie

3 Jahre arbeitslosenversicherungspflichtig gearbeitet haben: auf 30 Wochen.
Sie 40 Jahre alt oder älter sind haben und innerhalb der letzten 10 Jahre 6 Jahre arbeitslosenversicherungspflichtig gearbeitet haben: auf 39 Wochen.
Sie 50 Jahre alt oder älter sind und innerhalb der letzten 15 Jahre 9 Jahre arbeitslosenversicherungspflichtig gearbeitet haben: auf 52 Wochen.
Arbeitslosengeld nach Abschluss einer beruflichen Rehabilitationsmaßnahme erhalten: auf 78 Wochen – unter bestimmten Voraussetzungen.
eine Schulung im Rahmen einer Arbeitsstiftung besuchen: Verlängerung um maximal 3 oder 4 Jahre.

Wie beantragen Sie Ihr Arbeitslosengeld?

Arbeitslosengeld digital beantragen:

Wenn Sie einen Zugang zu MeinAMS haben, stellen Sie den Antrag gleich digital.
Beantworten Sie die Fragen wahrheitsgemäß, um Ihren Anspruch zu beurteilen und Ihnen freie Stellen vermitteln zu können.
Das AMS benötigt zusätzlich Unterlagen oder Dokumente? Dann können Sie diese digital anhängen.

Arbeitslosengeld persönlich beantragen:

Wenn Sie den Antrag persönlich in Ihrer AMS-Geschäftsstelle stellen

bekommen Sie das Antragsformular für das Arbeitslosengeld von Ihrer Beraterin oder Ihrem Berater.
Sie geben der Beraterin oder dem Berater außerdem die wichtigsten Daten bekannt, damit das AMS Ihnen freie Stellen zusenden kann.
Ihre Beraterin oder Ihr Berater gibt Ihnen einen Termin für die Antragsrückgabe oder nennt Ihnen eine Frist zur Antragsrückgabe.
Informationen zu Unterlagen und Dokumenten, die das AMS von Ihnen benötigt finden Sie unter den jeweiligen Frageblöcken im Antragsformular. Die Beraterin oder der Berater informiert Sie zusätzlich über Nachweise, die das AMS unbedingt benötigt.
Sie füllen den Antrag wahrheitsgemäß aus und legen die benötigten Unterlagen, Dokumente und Nachweise bei.
Sie bringen den Antrag persönlich oder durch eine Bevollmächtige oder einen Bevollmächtigten – wie mit Ihrer Beraterin oder Ihrem Berater vereinbart – zurück.

Wichtig: Halten Sie den Termin nicht ein, versäumen die Frist oder geben den Antrag anders ab als vereinbart können Lücken in der Versicherung entstehen und Ihr Anspruch beginnt erst ab einem späteren Zeitpunkt zu laufen.

2025. július 1-jétől megváltozik az újraregisztráció határideje.

Fontos! 2025. július 1-jétől a foglalkoztatás bármilyen megszakítása (pl. külföldi tartózkodás, betegszabadság stb.) után azonnal újra kell regisztrálnia az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (AMS). A juttatásokat csak az (újra)regisztráció dátumától kezdődően folyósítják. Az újraregisztráció csak a MeinAMS-en keresztül, telefonon vagy személyesen történhet.

Betegszabadság esetén az első naptól kezdve mindig orvosi igazolás szükséges. A betegség igazolását be kell nyújtani az AMS irodájában.

Milyen feltételeknek kell megfelelned?

Általában akkor jogosult munkanélküli ellátásra, ha megfelel a következő feltételeknek:

Munkanélküli segélyért folyamodsz, és ezzel regisztrálva vagy az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál (AMS) álláskeresés céljából.
Munkaképes vagy, hajlandó vagy dolgozni, és munkanélküli vagy.
Elhelyezkedhetsz a munkaerőpiacon.
Hajlandó vállalni legalább heti 20 órás munkát.
Kivétel: Ha 10 év alatti vagy fogyatékkal élő gyermek gondozására van szüksége, és bizonyíthatóan nincs olyan gyermekfelügyeleti lehetőség, amely lehetővé tenné a heti legalább 20 órás munkavégzést, akkor elegendő, ha hajlandó vállalni legalább heti 16 órás munkát.
Egy bizonyos ideig dolgozott, miközben munkanélküli-biztosítási járulékot fizetett (jogosultsági időszak), vagy
Még mindig jogosult munkanélküli-segélyre.

Jogosultság:

Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt 24 hónapban 52 hetet (364 napot) kellett ledolgoznia egy munkanélküli-biztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső munkakörben.
Ha másodszor igényel munkanélküli-segélyt, vagy korábban már igényelt, elegendő, ha az elmúlt 12 hónapban 28 hét (196 nap) munkanélküli-biztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső munkakörben dolgozott.
Ha 25 év alatti, elegendő, ha az elmúlt 12 hónapban 26 hét (182 nap) munkanélküli-biztosítási járulékfizetési kötelezettség alá eső munkakörben dolgozott, ha először igényel munkanélküli-segélyt.

Tipp

Tudni szeretné, hogy jogosult-e munkanélküli ellátásra? Online útmutatónk segíthet.

Akkor is jogosult vagy munkanélküli ellátásra, ha egyéni vállalkozó voltál?

Bizonyos feltételek mellett jogosult munkanélküli ellátásra. Kérdéseivel forduljon tanácsadójához.

Önkéntes munkanélküli biztosítást is köthet. Minden szükséges információt erről az Önálló Vállalkozók Társadalombiztosítási Intézetétől (SVS) kaphat.

Hogyan számítják ki a munkanélküli segélyedet?

A munkanélküli ellátások a következőkből állnak:

az alapösszegből,
az esetleges kiegészítő összegből és
az esetleges családi támogatásokból.

Tipp

Tudni szeretné, hogy mekkora munkanélküli segélyre jogosult? Online útmutatónk segíthet.

Hogyan számítják ki az alapösszeget?

Megjegyzés: A munkanélküli segély kiszámítása bonyolult. Itt csak a számítás alapelveiről tudunk tájékoztatni.

2020. július 1. óta a számítás alapja a társadalombiztosítási intézmények ernyőszervezeténél tárolt havi járulékalapok. A havi járulékalapok 2019. január 1. óta vannak használatban. A munkáltatóknak havonta kell jelenteniük alkalmazottaik járulékalapjait. A munkáltatók egy éven belül (korrekciós időszak) korrigálhatják a bejelentett havi járulékalapokat.

A követelés összegének alapjának meghatározása

A korrekciós időszakot megelőző utolsó 12 havi járulékalapot veszik figyelembe a munkanélküli ellátások kiszámításakor.

Példa: Munkanélküli segély iránti kérelem benyújtása 2025. március 20-án. Az egyéves időszak (korrekciós időszak) 2024. március 1-jétől 2025. február 28-ig tart. Ezért a munkanélküli segélyeknél csak a 2024. március 1. előtti havi járulékalapokat veszik figyelembe. Konkrétan a 2023 márciusától 2024 februárjáig (beleértve) terjedő 12 járulékalapot fogják használni.

Ha nem áll rendelkezésre 12 havi járulékalap, akkor a korrekciós időszak előtti 6 havi járulékalap elegendő. Ha nem áll rendelkezésre 6 havi járulékalap a korrekciós időszak előtti időszakból, akkor a korrekciós időszakon belüli (1 évnél rövidebb) havi járulékalapokat is figyelembe vesszük.

A munkanélküli ellátások kiszámításakor általában csak a teljes hónapokat veszik figyelembe. Egy hónap akkor tekinthető teljesnek, ha a naptári hónap minden napján volt munkanélküli-biztosítási járulékköteles foglalkoztatás. A hiányos hónapokat csak akkor vesszük figyelembe, ha nincsenek teljes havi járulékalapok.

A tanulóidőszakokból származó havi járulékalapokat csak akkor vesszük figyelembe, ha nincsenek más, jobban fizetett teljes vagy hiányos hónapok. További kivételek is érvényesek.

Ha a munkanélküli ellátások havi járulékalapok alapján történő kiszámítása nem lehetséges, akkor az éves járulékalapot kell használni. Az éves járulékalapok 2018 végéig léteztek.

Számítás:

Az előző év vagy az azt megelőző naptári év havi járulékalapjait felfelé korrigálják.

A különleges kifizetéseket egyhatod átalánynövekménnyel veszik figyelembe. A havi járulékalap bruttó értékét, legfeljebb a maximális adóalap erejéig, nettó jövedelemmé alakítják. A következő levonásokat kell elvégezni:

Bizonyos társadalombiztosítási járulékok és

jövedelemadó, figyelembe véve a juttatásokat.
Eredmény: Az alap munkanélküli segély ennek a nettó jövedelemnek az 55%-a.

Mikor fog kiegészítő kifizetést kapni?

Alacsonyabb a munkanélküli ellátás alapösszege, mint a kiegészítő támogatások standard összege?

Ha nem jogosult családi támogatásra, a munkanélküli ellátás összege a kiegészítő összeggel együtt nem haladhatja meg a napi nettó jövedelmének 60%-át.
Ha jogosult családi támogatásra, a munkanélküli ellátás összege a kiegészítő összeggel és a családi támogatásokkal együtt nem haladhatja meg a napi nettó jövedelmének 80%-át.

Kinek jár családi pótlék?

A Foglalkoztatási Szolgálattól (AMS) családi támogatást kapsz arra a gyermekre, akinek a megélhetéséhez jelentős mértékben hozzájárulsz – feltéve, hogy a gyermek jogosult családi támogatásra. Ez vonatkozik a mostohagyermekedre, az örökbefogadott gyermekedre, a nevelt gyermekedre vagy az unokádra is.

Ezenkívül általában családi támogatást kapsz a házastársad, élettársad vagy bejegyzett élettársad után, ha...

Már jogosultság áll fenn kiskorú vagy fogyatékkal élő gyermek után járó családi pótlékra.
Ennek a partnernek nincs vagy csak csekély jövedelme van, és
Ön jelentős mértékben hozzájárul a partner eltartásához.

Meddig kaphat munkanélküli segélyt?

Általában 20 hétig kapsz munkanélküli segélyt.

Kivételek:

Az időtartam azonban megnő, ha

Ha 3 évig dolgozott munkanélküli-biztosítási járulékfizetés mellett: 30 hétre meghosszabbítható.
Ha 40 éves vagy idősebb, és az elmúlt 10 évben 6 évig dolgozott munkanélküli-biztosítási járulékfizetés mellett: 39 hétre meghosszabbítható.
Ha 50 éves vagy idősebb, és az elmúlt 15 évben 9 évig dolgozott munkanélküli-biztosítási járulékfizetés mellett: 52 hétre meghosszabbítható.
Ha szakmai rehabilitációs program elvégzése után munkanélküli-segélyben részesül: bizonyos feltételek mellett 78 hétre meghosszabbítható.
Ha munkahelyteremtő alapítványon keresztül vesz részt képzésben: legfeljebb 3 vagy 4 évvel meghosszabbítható.

Hogyan lehet munkanélküli segélyt igényelni?

Digitálisan igényeljen munkanélküli segélyt:

Ha hozzáférsz a MeinAMS-hez, küldd el digitálisan a jelentkezésedet.
Válaszolj őszintén a kérdésekre, hogy felmérhessük a jogosultságodat, és kapcsolatba tudjunk lépni a megüresedett állásokkal.
Szükség van-e az AMS további dokumentumokra? Csatold azokat digitálisan.

Személyesen igényeljen munkanélküli segélyt:

Ha személyesen nyújtja be a kérelmet az AMS irodájában

A munkanélküli ellátások iránti kérelmet a tanácsadójától kapja meg.
Emellett a tanácsadóját is tájékoztatja a legfontosabb információkról, hogy az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (AMS) elküldhesse Önnek az állásajánlatokat.
Tanácsadója időpontot egyeztet Önnel a kérelem visszaküldésére, vagy határidőt határoz meg a visszaküldésre.
Az AMS által kért dokumentumokról a kéreleműrlap megfelelő szakaszaiban talál információkat. Tanácsadója tájékoztatja Önt az AMS által feltétlenül szükséges igazoló dokumentumokról is.
A kérelmet a valóságnak megfelelően kell kitöltenie, és csatolnia kell a szükséges dokumentumokat és igazoló bizonyítékokat.
A kérelmet személyesen vagy meghatalmazott képviselő útján kell visszaküldenie, a tanácsadójával kötött megállapodás szerint.

Fontos: Ha nem jelenik meg az időpontban, elmulasztja a határidőt, vagy a megbeszélttől eltérően nyújtja be a kérelmet, a biztosítási fedezetben hiányosságok keletkezhetnek, és az igénylés csak későbbi időpontban kezdődik meg.

Ams Kirendeltségek

https://www.ams.at/organisation/adressen-und-telefonnummern#burgenland

Információk amik még fontosak

Welche Daten müssen Sie uns bekannt geben?

Das AMS benötigt Daten, um zu wissen, ob Sie Geld von uns erhalten dürfen und Daten für die Suche nach einer Teilzeit-, Vollzeit-, oder Lehrstelle, damit es Ihnen passende freie Stellen zuschicken kann.

Daten für Ihren Anspruch auf Geld

Das AMS prüft in einem ersten Schritt, ob es Geld ausbezahlen kann und Sie versichern kann. Dafür benötigt es Angaben, wie

Sozialversicherungsnummer
Name (Nachname, Vorname)
vollständige Adresse
Kontaktdaten (Telefonnummer, E-Mail Adresse)

Das AMS prüft dann durch Ihre Antworten auf die Antragsfragen, ob

Sie einen Anspruch auf Geld vom AMS haben,
das AMS diesen Anspruch auf Geld auch ausbezahlen darf,
und ab wann das AMS Ihr Geld auszahlen darf.

Die Antworten auf die Fragen nach Kindern, Part ner_innen, Einkommen, Nebenbeschäftigungen, Krankenständen, Pensionsverfahren, aktuellen Ausbildungen, Zahlungen der_des Arbeitgeber_in nach dem Beschäftigungsende dienen zur Prüfung, ob

Sie arbeitslos sind,
Sie arbeitsfähig sind,
Sie arbeitswillig sind,
Sie verfügbar sind (arbeiten dürfen und können) und
Ihr Anspruch in voller Höhe ausbezahlt werden kann.

Daten für die Vermittlung

Damit Sie Geld vom AMS erhalten dürfen, müssen Sie bereit sein, eine neue Beschäftigung anzutreten. Das AMS ist verpflichtet, Ihnen freie Vollzeit-, Teilzeit- oder Lehrstellen zuzusenden – Das AMS vermittelt Sie auf diese Stellen. Sie sind verpflichtet, sich um diese Stellen als Bewerber_in zu bemühen. Deswegen geben Sie dem AMS auch die Daten bekannt, die es benötigt, um Sie am Weg in die neue Beschäftigung zu unterstützen und Ihnen freie Stellen vermitteln zu können:

letzte ausgeübte Tätigkeit
erlernter Beruf
wichtige Ausbildungen
Ende der letzten Beschäftigung
gewünschter Arbeitsort
gewünschte Arbeitszeiten
gewünschte Tätigkeit
Qualifikationen und Kenntnisse, die Sie für die gewünschte Beschäftigung
und mehr

Bis wann müssen Sie den Antrag auf Geld vom AMS stellen?

Sie müssen das Geld vom AMS spätestens am 1. Tag Ihrer Arbeitslosigkeit beim AMS beantragen und die Daten für die Vermittlung bekanntgeben.

Ist der 1. Tag Ihrer Arbeitslosigkeit ein Samstag, Sonntag oder ein Feiertag, dann stellen Sie den Antrag spätestens am darauffolgenden Werktag.

Wenn Sie sich erst später melden oder nicht alle Daten bekannt geben, können Lücken in Ihrer Kranken- und Pensionsversicherung entstehen und Sie erhalten erst ab einem späteren Tag Geld.

Ab wann dürfen Sie einen Antrag auf Geld vom AMS stellen?

Sie dürfen den Antrag auf Geld vom AMS 3 Wochen vor Ende Ihrer Beschäftigung (vor Eintritt Ihrer Arbeitslosigkeit) stellen.
Wichtig: Füllen Sie den Antrag so aus, als wären Sie bereits arbeitslos, damit das AMS ihn richtig beurteilen kann.

Milyen információkat kell megadnia nekünk?

Az AMS-nek adatokra van szüksége ahhoz, hogy tudja, jogosult-e tőlünk pénzt kapni, valamint adatokra részmunkaidős, teljes munkaidős vagy gyakornoki pozíció kereséséhez, hogy megfelelő állásajánlatokat küldhessen Önnek.

Pénzügyi követeléshez kapcsolódó adatok

Az AMS (Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat) először ellenőrzi, hogy kifizethet-e pénzt és biztosíthat-e téged. Ehhez olyan információkra van szüksége, mint például...

Sozialversicherungsnummer
Name (Nachname, Vorname)
vollständige Adresse
Kontaktdaten (Telefonnummer, E-Mail Adresse)

Az AMS ezután a jelentkezési kérdésekre adott válaszai alapján ellenőrzi, hogy

Ön jogosult pénzre az AMS-től,
az AMS jogosult kifizetni ezt a pénzbeli jogosultságot,
és ettől kezdve jogosult az AMS kifizetni a pénzét.

A gyermekekkel, partnerekkel, jövedelemmel, mellékfoglalkozással, betegszabadsággal, nyugdíjjal kapcsolatos eljárásokkal, jelenlegi tanulmányokkal és a munkaviszony megszűnése utáni munkáltatói kifizetésekkel kapcsolatos kérdésekre adott válaszok azt ellenőrzik, hogy

Ön munkanélküli,
képes dolgozni,
hajlandó dolgozni,
elérhető (munkavégzésre jogosult és képes), és
a kártérítési igénye teljes egészében kifizethető.

Közvetítéshez szükséges adatok

Ahhoz, hogy ellátásban részesüljön az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól (AMS), hajlandónak kell lennie új munkahelyet kezdeni. Az AMS köteles tájékoztatni Önt a megüresedő teljes munkaidős, részmunkaidős vagy gyakornoki pozíciókról, és elhelyezni Önt ezeken a pozíciókon. Jelentkezőként aktívan kell keresnie ezeket a pozíciókat. Ezért meg kell adnia az AMS-nek azokat az információkat, amelyekre szüksége van ahhoz, hogy támogassa Önt az új munkahely megtalálásában, és hogy kapcsolatba tudjanak lépni Önnel a megüresedett állásokkal.

Legutóbbi munkahely
Tanult szakma
Fontos képzések/végzettségek
Legutóbbi foglalkoztatás vége
Kívánt munkavégzés helye
Kívánt munkaidő
Kívánt munkakör
A kívánt munkakörhöz kapcsolódó képesítések és készségek
és egyebek

Mikorra kell benyújtani az AMS-hez intézett pénzkérelmet?

Legkésőbb a munkanélküliség első napján kell munkanélküli ellátást igényelnie az Állami Foglalkoztatási Szolgálattól (AMS), és meg kell adnia a szükséges információkat az elhelyezkedéshez.

Ha a munkanélküliség első napja szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a kérelmét legkésőbb a következő munkanapon kell benyújtania.

Ha később regisztrál, vagy nem adja meg az összes szükséges információt, hiányosságok merülhetnek fel az egészség- és nyugdíjbiztosítási fedezetében, és csak későbbi időponttól kezdve kapja meg az ellátásokat.

Hány éves kortól lehet igényelni pénzt az AMS-től (Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat)?

A munkanélküli ellátás iránti kérelmét az AMS-től (Osztrák Állami Foglalkoztatási Szolgálat) legfeljebb három héttel a munkaviszony megszűnése előtt (mielőtt munkanélkülivé válik) nyújthatja be.

Fontos: A kérelmet úgy töltse ki, mintha már munkanélküli lenne, hogy az AMS helyesen tudja azt elbírálni.

vissza