Fizetés betegség alatt

Ha megbetegszik, a munkáltatója köteles továbbra is fizetni a munkabérét. A munkabér nemcsak a fizetést és a munkabért tartalmazza, hanem a rendszeres túlórákat és a bónuszokat is, amelyeket átlagban számítanak ki.

A munkáltatójának kezdetben a teljes munkabért, később pedig annak felét kell fizetnie. A részleges munkabérfizetés ideje alatt a betegszabadság felét is megkapja az egészségbiztosítójától (általában az Osztrák Egészségbiztosítási Pénztártól, röviden ÖGK). A részleges munkabérfizetés megszűnése után a teljes betegszabadságot az ÖGK folyósítja.

Figyelem!

A betegszabadságot az Osztrák Egészségbiztosítási Pénztárnál (ÖGK) kell igényelnie; azt nem kapja meg automatikusan!

Figyelem!

Ha munkaviszonyából távollétet vesz igénybe, nem jogosult betegszabadságra. Javasoljuk, hogy a távolléti megállapodás aláírása előtt vegye fel a kapcsolatot a helyi Munkaügyi Kamarával!

Mennyi ideig fizetnek a munkáltatók betegszabadságot?

A betegszabadság alatti fizetés időtartama a munkaviszony hosszától függ, és nagyrészt megegyezik a fizikai és a szellemi foglalkozásúak esetében.

A munkáltatóknak a következő időszakokra kell továbbra is fizetniük a béreket foglalkoztatási évenként:

Geld bei Krankheit

Wer krank wird, muss von dem/der Arbeitgeber:in weiter­hin Entgelt bekommen. Entgelt ist nicht nur Lohn und Ge­halt. Auch regelmäßige Überstunden oder Zulagen, im Durch­schnitt gerechnet, gehören dazu.

Zunächst muss der/die Arbeitgeber:in das Entgelt voll zahlen, später zur Hälfte. Während der halben Entgeltfortzahlung erhalten Sie zusätzlich das halbe Krankengeld von der Krankenversicherung (meist Österreichische Gesundheitskasse, abgekürzt ÖGK). Endet die halbe Entgeltfortzahlung aus dem Arbeitsverhältnis, bekommen Sie das volle Krankengeld von der ÖGK.

Achtung!

Das Krankengeld müssen Sie bei der ÖGK beantragen, Sie bekommen es nicht automatisch! 

Achtung!

Wenn Sie das Arbeitsverhältnis karenzieren, besteht kein Anspruch auf Krankengeld. Wir empfehlen Ihnen jedenfalls bevor Sie eine Karenzierungsvereinbarung unterschreiben, Kontakt mit Ihrer Arbeiterkammer aufzunehmen! 

Wie lange bezahlen Arbeitgeber:innen?

Wie lange Sie von Ihrem/Ihrer Arbeitgeber:in im Krankenstand Entgelt bekommen, hängt von der Dauer des Arbeitsverhältnisses ab und ist für Ar­beit­er:innen und Angestellte weitgehend gleich geregelt.

Arbeitgeber:innen müssen für folgende Zeiträume pro Arbeitsjahr das Entgelt weiterzahlen:

Dauer des Arbeitsverhältnisses: 

Im ersten Jahr

Vom 2. bis 15. Jahr

Vom 16. bis 25. Jahr

Ab dem 26. Jahr

Volles Entgelt 

6 Wochen

8 Wochen 

10 Wochen 

12 Wochen 

Halbes Entgelt 

4 Wochen

4 Wochen

4 Wochen

4 Wochen

Das Arbeitsjahr beginnt immer mit dem Eintrittsdatum. Durch Kollektivvertrag oder Betriebsvereinbarung kann vom Arbeitsjahr auf das Kalenderjahr umgestellt werden.

Zusätzlich haben Arbeitnehmer:innen pro Arbeitsunfall Anspruch auf je 8 Wochen (bzw.10 Wochen nach 15 Arbeitsjahren) volle Entgeltfortzahlung innerhalb eines Arbeitsjahres (oder Kalenderjahres). Einem/einer Arbeitnehmer:in, der einen zweiten Arbeitsunfall erleidet, steht also ein neuer Anspruch auf Entgeltfortzahlung in der gesetzlichen Höchstdauer zu, unabhängig davon, ob er/sie im selben Arbeitsjahr bereits Entgeltfortzahlung auf Grund eines Arbeitsunfalls bezogen hat. 

Höhe der Entgeltfortzahlung

Arbeitnehmer:innen dürfen während des Krankenstands finanziell nicht schlechter gestellt werden. Sie müssen jene Bezahlung er­halt­en, die sie bekommen hätten, wenn die Krankheit nicht eingetreten wäre (= Ausfallsprinzip).

Achtung!

Wenn Ihr Entgelt von Monat zu Monat unterschiedlich ist, steht Ihnen eine Entgeltfortzahlung in der Höhe des Durch­schnittsverdienstes der letzten 13 voll gearbeiteten Wochen zu. Dabei sind auch Überstunden, Prämien, Pro­visionen oder Akkordlöhne einzurechnen, nicht jedoch Diäten oder sonstige Aufwandsersätze.

Wann bekomme ich Krankengeld?

Wenn Ihr Anspruch auf volle Entgeltfortzahlung durch den/die Arbeitgeber:in ausgeschöpft ist, springt die Krankenversicherung ein und Sie erhalten Krankengeld. Bekommen Sie nur mehr die Hälfte des Entgelts von Ihrem/Ihrer Arbeitgeber:in, zahlt die Gesundheitskasse das halbe Krankengeld. Wenn Sie kein Entgelt mehr bekommen, erhalten Sie das volle Krankengeld.

Freie Dienstnehmer:innen haben keinen Anspruch auf Entgeltfortzahlung durch den/die Arbeitgeber:in und erhalten ab dem 4. Tag der Arbeitsunfähigkeit das Krankengeld vom Krankenversicherungsträger. Auch Arbeitslose erhalten ab dem 4. Tag der Arbeitsunfähigkeit Krankengeld von der Gesundheitskasse, und zwar in Höhe der AMS-Leistung.

Tipp: Antrag nicht vergessen!

Krankengeld gibt es nicht automatisch, weder das volle noch das halbe. Sie müssen es bei der Krankenversicherung (in den meisten Fällen ÖGK) be­an­trag­en. Der Antrag kann formlos erfolgen, zum Beispiel persönlich in einer Kundenservicestelle, per Post oder per E‑Mail. Ein Antragsformular gibt es hier für nicht.

Die Krankenversicherung (meist ÖGK) benötigt folgende Unterlagen für die Auszahlung des Krankengeldes:

• die Krankschreibung von dem behandelnden Arzt der behandelnden Ärztin (in den meisten Fällen übermittelt der Arzt/die Ärztin die Krankschreibung elektronisch)
  
• die von dem/der Dienstgeber:in ausgestellte Arbeits- und Entgeltbestätigung (sofern sie nicht bereits zur Verfügung steht)
  
• bei stationären Aufenthalten, eine Aufenthaltsbestätigung der Krankenanstalt (Krankenhaus, Kur- bzw. Reha-Einrichtung etc.)
  
• Ihre Bankverbindung (IBAN und BIC) für die Anweisung des Krankengeldes

Höhe des Krankengeldes

Die Höhe des Krankengeldes hängt davon ab, wieviel Entgelt Sie zuletzt bekommen haben:

• Die Bemessungsgrundlage für das Krankengeld ist grundsätzlich das sozialversicherungspflichtige Bruttoentgelt jenes Kalendermonats, das vor dem Ende des vollen Entgeltanspruches gebührte.
  
• Bei Anspruch auf Sonderzahlungen erhöht sich die Bemessungsgrundlage um 17 %, außer Sie haben auch während dem Krankenstand Anspruch auf volle Sonderzahlungen durch den/die Arbeitgeber:in.
  
• In den ersten 42 Tagen der Arbeitsunfähigkeit infolge Krankheit wird das Krankengeld im Ausmaß von 50 % der Bemessungsgrundlage ausgezahlt.
  
• Ab dem 43. Tag der Arbeitsunfähigkeit infolge Krankheit werden 60 % der Bemessungsgrundlage ausgezahlt.
  
• Für die Jahre 2023 und 2024 wurde das Krankengeld valorisiert. Diese Regelung in der Satzung der ÖGK wurde nicht verlängert. Daher erfolgt seit 1.1.2025 keine Anpassung des Krankengeldes mehr! Geringfügig Beschäftigte mit Selbstversicherung nach § 19a ASVG erhalten Krankengeld in Höhe von € 7,08 täglich (€ 212,38 monatlich)

So lange gibt es Krankengeld

• Krankengeld bekommen Sie grundsätzlich bis zu 26 Wochen lang.
  
• Waren Sie innerhalb der letzten 12 Monate vor Eintritt der Krankheit mindestens 6 Monate krankenversichert, verlängert sich die Maximaldauer auf insgesamt 52 Wochen (außer die Krankheit ist während der Schutzfrist eingetreten)
  
• Im Einzelfall wird das Krankengeld über die Dauer von 52 Wochen hinaus bis zu 78 Wochen gezahlt, wenn eine ärztliche Begutachtung durch den medizinischen Dienst ("Chefarzt") der Krankenversicherung ergibt, dass in diesem Zeitraum die Wiedererlangung der Arbeitsfähigkeit zu erwarten ist.
  
• Wer nach Ausschöpfung der Höchstdauer ("Aussteuerung") mindestens 13 Wochen in einer den Anspruch auf Krankengeld eröffnenden gesetzlichen Krankenversicherung versichert war (z. B. über einen Arbeitslosengeldbezug) oder durch mindestens 52 Wochen in einer sonstigen gesetzlichen Krankenversicherung versichert war und für zumindest einen Tag wieder arbeitsfähig war, kann auch für dieselbe Krankheit einen neuen Anspruch auf Krankengeld haben.
  
• Werden Sie innerhalb von 13 Wochen nach dem Ende der Krankheit, jedoch vor Ausschöpfung der Höchstdauer, aufgrund derselben Krankheit neuerlich arbeitsunfähig, werden die Zeiten der Krankheit für den Krankengeldanspruch zusammengerechnet. 

So wird das Krankengeld versteuert

Das Krankengeld wird von der ÖGK nur vorläufig besteuert. Dabei werden 30 Euro täglich steuerfrei belassen und vom übersteigenden Betrag 20 Prozent Steuer einbehalten.

Arbeitnehmer:innenveranlagung Pflicht

Wer Krankengeld bezieht, muss verpflichtend eine Ar­beit­nehm­er­:inn­en­ver­an­lag­ung machen. Das Krankengeld wird dann regulär ge­mein­sam mit anderen Einkünften versteuert. Wurde zu wenig Steuer vom Krankengeld einbehalten, kommt es zu einer Steuer­nach­ford­er­ung durch das Finanzamt.

Das kann zum Beispiel dann der Fall sein, wenn Sie bereits mit den anderen Einkünften über der Steuergrenze von 14.769 Euro (Wert 2026; 2025: 14.517 Euro) sind, etwa weil Sie noch einen Teil des Jahres Ihr Gehalt oder Ihren Lohn von dem/der Arbeitgeber:in erhalten haben.

Urlaubsanspruch und Krankenstand

Auch bei langen Krankenständen - wenn kein Ent­gelt­fort­zahl­ungs­an­­spruch mehr besteht - gibt es den vollen Urlaubsanspruch. Ist also jemand zwei Jahre krank, entsteht trotzdem in beiden Jahren der volle Urlaubsanspruch.

Wer erhält kein Krankengeld/

Keinen Anspruch auf Krankengeld haben

• mitversicherte Personen
• Lehrlinge ohne Entgelt
• geringfügig Beschäftigte, die sich nicht selbst versichert haben
• Praktikant:innen
• Krankenpflege- und Hebammenschüler:innen
• Pensionist:innen
• Bezieher:innen von Kinderbetreuungsgeld

Achtung!

Krankengeld gibt es z. B. auch dann nicht, wenn die Ar­beits­un­fähig­keit durch Trunkenheit, Suchtgiftmissbrauch, Selbstbeschädigung oder eine schuldhafte Beteiligung an einem Raufhandel ent­stand­en ist.

A munkaév mindig a munkába állás napján kezdődik. Ez kollektív szerződéssel vagy vállalati megállapodással a munkaévről a naptári évre módosítható.

Ezenkívül a munkavállalók nyolc hét (vagy 15 év szolgálati idő után tíz hét) teljes bérre jogosultak minden egyes munkahelyi baleset után egy munkaéven (vagy naptári éven) belül. Ezért az a munkavállaló, aki második munkahelyi balesetet szenved, jogosult a maximális törvényes időszakra szóló további bérigényre, függetlenül attól, hogy ugyanabban a munkaévben már kapott-e további bért munkahelyi baleset miatt.

A folyamatos bérfizetés összege

A munkavállalók betegszabadság alatt nem kerülhetnek anyagi hátrányba. Ugyanazt a fizetést kell kapniuk, mint amennyit a betegség hiányában kaptak volna (= veszteségelv).

Figyelem!

Ha a fizetése hónapról hónapra változik, akkor jogosult a fizetésének további kifizetésére az elmúlt 13 teljes ledolgozott hét átlagkeresetének megfelelően. Ez magában foglalja a túlórákat, a bónuszokat, a jutalékokat és a darabbért, de nem tartalmazza a napidíjat vagy egyéb költségtérítéseket.

Mikor kapok betegszabadságot?

Ha a munkáltató által folyósított teljes munkaidős fizetésre való jogosultsága lejárt, az egészségbiztosítója közbelép, és betegszabadságot kap. Ha a munkáltatójától csak a bérének felét kapja meg, az egészségbiztosítási pénztár a betegszabadság felét fizeti ki. Ha egyáltalán nem kap bért, a teljes betegszabadságot megkapja.

A szabadúszók nem jogosultak a munkáltató által folyósított munkabérre, és a keresőképtelenség negyedik napjától kezdődően betegszabadságot kapnak az egészségbiztosítójuktól. A munkanélküliek szintén a keresőképtelenség negyedik napjától kezdődően kapnak betegszabadságot az egészségbiztosítási pénztáruktól, a munkanélküli segély összegével megegyező összegben.

Tipp: Ne felejtse el igényelni!

A betegbiztosítási ellátások nem automatikusak, sem teljesek, sem részlegesek. Az egészségbiztosítójánál (a legtöbb esetben az Osztrák Egészségbiztosítási Pénztárnál, ÖGK) kell igényelnie azokat. Az igénylést informálisan is benyújthatja, például személyesen egy ügyfélszolgálati központban, postai úton vagy e-mailben. Erre nincs igénylőlap.

Az egészségbiztosító (általában az ÖGK) a következő dokumentumokat kéri a betegbiztosítási ellátások kifizetéséhez:

• Kezelőorvos által kiállított betegigazolás (a legtöbb esetben az orvos elektronikusan nyújtja be a betegbiztosítási igazolást)
• A munkáltató által kiállított munkaviszony-igazolás és keresetigazolás (ha még nem áll rendelkezésre)
• Fekvőbeteg-ellátás esetén az egészségügyi intézmény (kórház, gyógyfürdő vagy rehabilitációs központ stb.) által kiállított tartózkodási igazolás
• Bankiadatai (IBAN és BIC) a betegbiztosítási ellátások átutalásához

Betegségbiztosítási ellátás összege

A betegségbiztosítási ellátás összege az utolsó keresetétől függ:

• A betegségbiztosítási ellátás kiszámításának alapja általában a teljes keresetre való jogosultság lejártát megelőző naptári hónap bruttó, társadalombiztosítási járulékköteles keresete.
• Ha Ön különleges kifizetésekre jogosult, a betegségbiztosítási ellátás alapja 17%-kal nő, kivéve, ha a betegszabadság ideje alatt a munkáltatójától járó teljes különleges kifizetésekre is jogosult.
• A betegség miatti keresőképtelenség első 42 napjára a betegségbiztosítási ellátás számítási alapjának 50%-át fizetik.
• A betegség miatti keresőképtelenség 43. napjától a betegségbiztosítási ellátás számítási alapjának 60%-át fizetik.
• A betegségbiztosítási ellátást 2023-ban és 2024-ben inflációval korrigálták. Az Osztrák Egészségbiztosítási Pénztár (ÖGK) törvényében szereplő szabályozást nem hosszabbították meg. Ezért a betegszabadságot 2025. január 1. óta nem módosították. Az ASVG 19a. §-a szerinti önbiztosítással rendelkező, marginálisan foglalkoztatottak napi 7,08 euró (havi 212,38 euró) betegszabadságot kapnak.

Mennyi ideig folyósítják a betegszabadságot?

Általában legfeljebb 26 hétig kap betegszabadságot.

Ha a betegség kezdetét megelőző 12 hónapban legalább 6 hónapig egészségbiztosítással rendelkezett, a maximális időtartam 52 hétre meghosszabbodik (kivéve, ha a betegség a szülési szabadság ideje alatt következett be).

Egyedi esetekben az 52 hetes időszakon túl legfeljebb 78 hétig folyósítják a betegszabadságot, ha az egészségbiztosító orvosi szolgálatának ("főorvos") orvosi értékelése szerint ezen időszakon belül várható a munkába való visszatérés.

Aki a maximális időtartam ("ellátások kimerülése") lejárta után legalább 13 hétig biztosított volt egy olyan törvényes egészségbiztosítási rendszerben, amely jogosulttá teszi őt betegszabadságra (pl. munkanélküli ellátások révén), vagy legalább 52 hétig biztosított volt egy másik törvényes egészségbiztosítási rendszerben, és legalább egy napra vissza tudott térni a munkába, ugyanazon betegség miatt új betegszabadságra jogosult lehet.

Ha a betegség végét követő 13 héten belül, de a maximális időtartam lejárta előtt ugyanazon betegség miatt ismét munkaképtelenné válik, a betegségi időszakokat összeadják a betegségi ellátás kiszámításakor.

A betegségi ellátások adóztatása

Az Osztrák Egészségbiztosítási Pénztár (ÖGK) csak ideiglenesen adóztatja a betegségi ellátásokat. Naponta 30 euró adómentes marad, és az ezt meghaladó összegből 20 százalékos adót vonnak le.

Kötelező munkavállalói adóbevallás

Mindenki, aki betegségi ellátásban részesül, köteles munkavállalói adóbevallást benyújtani. A betegségi ellátást ezután más jövedelemmel együtt adóztatják. Ha a betegségi ellátásból túl kevés adót vontak le, az adóhivatal adószámlát állít ki.

Ez például akkor fordulhat elő, ha az egyéb jövedelme már meghaladja a 14 769 eurós adóküszöböt (2026-os érték; 14 517 euró 2025-ben), esetleg azért, mert a fizetésének vagy bérének egy részét az év fennmaradó részében a munkáltatójától kapta.

Szabadságjogosultság és betegszabadság

Hosszabb betegszabadság esetén is – amikor már nincs jogosultság a folyamatos bérfizetésre – a teljes szabadságjogosultság megmarad. Tehát, ha valaki két évig beteg, akkor is mindkét évre megszerzi a teljes szabadságjogosultságot.

Kik nem kapnak betegszabadságot / Táppénzre nem jogosultak:

• Társbiztosított személyek
• Fizetés nélküli gyakornokok
• Közvetlenül foglalkoztatottak, akik nem biztosították magukat
• Gyakornokok
• Ápoló- és szülésznőképzésben részt vevő hallgatók
• Nyugdíjasok
• Gyermekgondozási segélyben részesülők

Figyelem!

Betegségbiztosítási ellátás nem folyósítható például akkor, ha a keresőképtelenséget ittasság, kábítószer-fogyasztás, önkárosítás vagy vétkes részvétel verekedésben okozta.