Hétfétől - Péntekig 8-18 ig

Intensivmedizinische Versorgung im Spital / Intenzív ellátás a kórházban  

 Gyermekek a kórházban

Intensivmedizinische Versorgung im Spital / Intenzív ellátás a kórházban // Kinder im Krankenhaus / Gyermekek a kórházban

Intensivmedizinische Versorgung im Spital 

Patientinnen und Patienten mit lebensbedrohlichen Erkrankungen oder Verletzungen, sog. Traumata, werden im Spital auf einer Intensivstation behandelt und betreut. Auch nach einer schweren Operation kann eine intensivmedizinische Versorgung notwendig sein. Ziel ist, den kritischen Gesundheitszustand der Patientin oder des Patienten zu stabilisieren, um eine Heilung zu ermöglichen. Die Vital- und Organfunktionen müssen rund um die Uhr überwacht werden. In manchen Fällen sind zusätzlich lebenserhaltende medizinische Maßnahmen notwendig, z.B. eine künstliche Beatmung.


Was ist eine Intensivstation? 

Intensivstationen – fachsprachlich Intensive Care Unit, ICU: englisch für Intensivstation – verfügen im Vergleich zu normalen Stationen über speziell ausgebildetes Personal und eine erweiterte technische Ausstattung. In kleinen Spitälern gibt es meist eine Intensivstation für unterschiedliche Erkrankungen. Große Spitäler betreiben mehrere Intensivstationen, die auf verschiedene Fachgebiete spezialisiert sind, z.B. auf Herzchirurgie oder Pneumologie (Lungenheilkunde). Um Krankheitserreger fernzuhalten, gelten in Intensivstationen besondere Vorsichts- und Hygienemaßnahmen. Patientinnen und Patienten mit gefährlichen übertragbaren Krankheiten oder mit stark verminderter Immunabwehr werden bei Bedarf auf einer Isolierstation intensivmedizinisch betreut.

Die Intensivmedizin ist einer der kostenintensivsten Bereiche im Gesundheitswesen. Zu den Kosten tragen die hohe Technisierung, der Einsatz teurer Medikamente und Behandlungsmethoden, aber auch der hohe Personalbedarf bei.


Wie erfolgt die Behandlung auf einer Intensivstation? 

Die Vital- und Organfunktionen der Patientin oder des Patienten werden rund um die Uhr überwacht und auf einem Monitor angezeigt. Die Messwerte geben dem medizinischen Personal permanent einen Überblick über den Zustand der Patientin oder des Patienten. Ist ein Wert auffällig, ertönt ein akustisches Signal und alarmiert so das medizinische Personal.

Zu den maschinellen Überwachungsgeräten auf einer Intensivstation gehören unter anderem:

  • Elektrokardiogramm (EKG): Messfühler auf der Brust überwachen die Herztätigkeit
  • Pulsoximeter mit Lichtsensor: misst die Sauerstoffsättigung im Blut
  • Arterieller Katheter: misst den Blutdruck, die Pumpleistung des Herzens
  • Zentraler Venenkatheter (ZVK): ermöglicht die Abschätzung der Blutfüllung im Kreislauf, die Blutentnahme sowie die Gabe wichtiger Medikamente und Ernährungslösungen per Infusion
  • Blasenkatheter: Messung der Urinproduktion und Verhinderung des Einnässens

Die Überwachung der verschiedenen Parameter wird als Monitoring bezeichnet.

Zudem kommen meist Spritzenpumpen für Infusionen zum Einsatz, um notwendige Medikamente verabreichen zu können.

Bei schweren Erkrankungen kann es notwendig sein, die Patientin oder den Patienten in ein künstliches Koma – eine Art Tiefschlaf – zu versetzen. Dies geschieht mittels Vollnarkose

Wenn eine künstliche Beatmung der Patientin oder des Patienten erforderlich ist, kann diese über einen Plastikschlauch, den sogenannten Tubus, in der Luftröhre erfolgen – invasive Beatmung –, z.B. beim künstlichen Koma. Oder die Beatmung wird über eine spezielle Maske – nicht invasive Beatmung – durchgeführt.

Für die Lagerung können in diesen Fällen spezielle Betten notwendig sein.

Sobald sich der Gesundheitszustand bessert und eine intensivmedizinische Behandlung nicht mehr erforderlich ist, wird die Patientin oder der Patient auf eine Intermediate Care Unit (IMCU) oder eine Normalstation verlegt.


Was ist eine IMCU? 

In vielen Spitälern gibt es sogenannte Intermediate Care Units (IMCU). Sie werden auch Überwachungsstationen genannt und sind das Bindeglied zwischen der Intensivstation und der Normalstation. Auch hier sind besondere personelle und apparative Ausstattungen notwendig, und es können bestimmte Organfunktionen überwacht werden. Patientinnen und Patienten auf einer IMCU benötigen jedoch nicht die umfassende Betreuung und Behandlung wie auf einer Intensivstation. 


Sind auf der Intensivstation Patientenbesuche möglich? 

Besuche von An- und Zugehörigen sind auch auf der Intensivstation erlaubt und erwünscht. Der Besuch von Angehörigen kann schwer kranken Menschen Sicherheit und Zuversicht geben. Die Experten des Berufsverbandes Deutscher Anästhesisten raten jedoch zu kurzen Besuchen. Bei Besuchen sind spezielle Hygienemaßnahmen zu beachten. So muss die Besucherin oder der Besucher Schutzkleidung und -maske tragen und die Hände desinfizieren.

Welches Personal arbeitet auf der Intensivstation? 

Auf einer Intensivstation arbeiten Fachärztinnen und Fachärzte für Anästhesiologie und Intensivmedizin und – je nach Anforderungen der Intensivstation – Fachärztinnen und Fachärzte anderer Fachbereiche mit einer Zusatzausbildung für Intensivmedizin. Fachärztinnen und Fachärzte für Neurologie und Neurochirurgie werden zum Beispiel auf neurochirurgischen Intensivstationen benötigt.

Auch interdisziplinäre Zusammenarbeit, also die Kooperation verschiedener medizinischer Spezialistinnen und Spezialisten, ist üblich. Dazu kommen speziell ausgebildetes Pflegepersonal und Hilfskräfte.

Das Pflegepersonal auf Intensivstationen trägt eine hohe Verantwortung. Neben den üblichen pflegerischen Handlungen werden vor allem die Vitalwerte der Patientinnen und Patienten laufend überprüft und im Notfall Maßnahmen ergriffen. Um als Pflegeperson auf einer Intensivstation arbeiten zu können, ist eine spezielle Ausbildung für Anästhesie- und Intensivpflege vorgesehen.


Welche Folgen hat eine steigende Auslastung der Intensivstationen? 

Infektionen wie Influenza oder COVID-19 können bei schwerem Verlauf eine Behandlung auf einer Intensivstation notwendig machen. Gleichzeitig müssen genügend Intensivbetten für andere akute Erkrankungen zur Verfügung stehen. Dies kann zu einer besonderen Belastung der Spitäler und des Gesundheitssystems führen.

Einen Überblick bietet das SARI-Dashboard: Es zeigt die stationären Aufnahmen in österreichischen Krankenanstalten mit Diagnosen von schweren akuten respiratorischen Infektionen. Dazu zählen COVID-19, Influenza, RSV und andere schwere Atemwegsinfektionen wie bakterielle Lungenentzündungen oder akute Bronchitis. Die Daten werden einmal pro Woche aktualisiert.

Intenzív ellátás a kórházban

Az életveszélyes betegségben vagy sérülésben, más néven traumában szenvedő betegeket a kórház intenzív osztályán (ICU) kezelik és gondozzák. Intenzív ellátásra lehet szükség nagyobb műtétek után is. A cél a beteg kritikus állapotának stabilizálása a felépülés lehetővé tétele érdekében. Az életjeleket és a szervfunkciókat a nap 24 órájában monitorozni kell. Bizonyos esetekben további életfenntartó orvosi intézkedésekre, például gépi lélegeztetésre van szükség.


Mi az intenzív osztály?

Az intenzív osztályok (ICU-k) – a hagyományos osztályokkal összehasonlítva – speciálisan képzett személyzettel és fejlettebb technikai felszereléssel rendelkeznek. A kisebb kórházakban jellemzően egy intenzív osztály működik a különböző betegségek kezelésére. A nagyobb kórházak több intenzív osztályt működtetnek, amelyek különböző orvosi területekre specializálódtak, például szívsebészetre vagy pulmonológiára (tüdőgyógyászat). A kórokozók távol tartása érdekében az intenzív osztályok szigorú óvintézkedéseket és higiéniai intézkedéseket tartanak be. A veszélyes fertőző betegségben szenvedő vagy súlyosan legyengült immunrendszerrel rendelkező betegek szükség esetén intenzív ellátásban részesülnek elkülönítőben.

Az intenzív terápia az egészségügy egyik legköltségesebb területe. Ez a magas költség a fejlett technológiának, a drága gyógyszerek és kezelések alkalmazásának, valamint a magas személyzeti követelményeknek köszönhető.


Hogyan zajlik a kezelés az intenzív osztályon?

A beteg létfontosságú jeleit és szervfunkcióit a nap 24 órájában monitorozzák, és egy monitoron jelenítik meg. A mérési eredmények állandó áttekintést nyújtanak az orvosi személyzetnek a beteg állapotáról. Ha egy mérési eredmény rendellenes, hangjelzés hallható, riasztva az orvosi személyzetet.

Az intenzív osztályon használt monitorozó berendezések többek között a következők:

  • Elektrokardiogram (EKG): A mellkason található érzékelők figyelik a szívműködést
  • Pulzoximéter fényérzékelővel: Méri a vér oxigénszaturációját
  • Artériás katéter: Méri a vérnyomást és a szív pumpálókapacitását
  • Central vena katéter (CVC): Lehetővé teszi a keringési térfogat felmérését, a vérmintavételt, valamint az alapvető gyógyszerek és táplálékoldatok infúzió útján történő beadását
  • Hólyagkatéter: Méri a vizeletürítést és megelőzi a vizeletinkontinenciát

A különböző paraméterek monitorozását monitorozásnak nevezik.

Ezenkívül a fecskendőpumpákat általában infúziókhoz használják a szükséges gyógyszerek beadására.

Súlyos betegség esetén szükségessé válhat a beteg mesterséges kómába helyezése – egyfajta mély alvás. Ezt altatásban végzik.

Ha a betegnek mechanikus lélegeztetésre van szüksége, ez egy műanyag csövön, az úgynevezett endotracheális csövön keresztül végezhető, amelyet a légcsőbe vezetnek – invazív lélegeztetés – például indukált kóma esetén. Alternatív megoldásként a lélegeztetés speciális maszkon keresztül is biztosítható – nem invazív lélegeztetés.

Ezekben az esetekben speciális ágyakra lehet szükség a pozicionáláshoz.

Amint a beteg állapota javul, és intenzív osztályos kezelésre már nincs szükség, átszállítják egy köztes ellátó egységbe (IMCU) vagy egy normál osztályra.


Mi az az IMCU?

Sok kórházban vannak úgynevezett közbenső ellátó egységek (IMCU-k). Más néven megfigyelő egységek, ezek összekötő kapocsként szolgálnak az intenzív osztály és az általános osztály között. Ezek az egységek speciális személyzetet és felszerelést igényelnek, és bizonyos szervfunkciók monitorozhatók. Az IMCU-ban kezelt betegek azonban nem igényelnek ugyanolyan átfogó ellátást és kezelést, mint az intenzív osztályon kezeltek.


Lehetséges a beteglátogatás az intenzív osztályon?

Az intenzív osztályon megengedett és bátorított a családtagok és barátok látogatása. A szeretteik látogatása biztonságot és megnyugvást nyújthat a súlyosan beteg betegeknek. A Német Aneszteziológiai Társaság szakértői azonban rövid látogatásokat javasolnak. A látogatások során különleges higiéniai intézkedéseket kell betartani. A látogatóknak védőruházatot és maszkot kell viselniük, és fertőtleníteniük kell a kezüket.

Mely személyzeti tagok dolgoznak az intenzív osztályon?

Az intenzív osztályokon aneszteziológiai és intenzív terápiás szakembereket, valamint – az osztály igényeitől függően – más tudományterületekről érkező, intenzív terápiás orvoslásban kiegészítő képzettségű szakembereket alkalmaznak. Például neurológiai és idegsebészeti szakemberekre van szükség az idegsebészeti intenzív osztályokon.

Gyakori az interdiszciplináris együttműködés, ami különböző szakorvosok együttműködését jelenti. Ezt kiegészíti a speciálisan képzett ápolószemélyzet és a kisegítő személyzet.

Az intenzív osztályon dolgozó ápolószemélyzet nagyfokú felelősséggel tartozik. A szokásos ápolási eljárások mellett folyamatosan figyelemmel kísérik a betegek életjeleit, és vészhelyzet esetén megfelelő intézkedéseket tesznek. Az intenzív osztályon dolgozó ápolók speciális aneszteziológiai és intenzív terápiás ápolási képzést igényelnek.


Milyen következményekkel jár az intenzív osztályok növekvő kihasználtsági aránya?

Súlyos fertőzések, mint például az influenza vagy a COVID-19, intenzív osztályos kezelést igényelhetnek. Ugyanakkor elegendő intenzív ágynak kell rendelkezésre állnia más akut betegségek esetén. Ez jelentős terhet róhat a kórházakra és az egészségügyi rendszerre.

A SARI irányítópult áttekintést nyújt: Megjeleníti az osztrák kórházakba súlyos akut légúti fertőzések diagnózisával ellátott fekvőbeteg-felvételeket. Ezek közé tartozik a COVID-19, az influenza, az RSV és más súlyos légúti fertőzések, például a bakteriális tüdőgyulladás vagy az akut hörghurut. Az adatokat hetente frissítik.

Kinder im Krankenhaus   /   Gyermekek a kórházban

Ein Krankenhausaufenthalt ist für ein Kind, aber auch für dessen Eltern eine besondere Herausforderung. Das Kind braucht in dieser Zeit die Eltern besonders, weshalb viele Kliniken auch die Mitaufnahme einer Bezugsperson anbieten. Hilfreich kann es zudem sein, wenn Eltern mit ihrem Kind bereits frühzeitig über den bevorstehenden Krankenhausaufenthalt sprechen. Eltern können sich dazu bereits im Vorfeld über die Abläufe im jeweiligen Krankenhaus informieren. 


Wie kann man Kinder auf den Aufenthalt vorbereiten? 

Wenn ein Krankenhausaufenthalt konkret bevorsteht, können Eltern mit Ihrem Kind – dem Alter entsprechend – frühzeitig darüber sprechen und es auf das Bevorstehende vorbereiten. 

  • Eltern können ihrem Kind altersgemäß erklären, weshalb es ins Krankenhaus muss und was dort gemacht wird, damit es wieder gesund wird und sich besser fühlt.
  • Fachleute empfehlen, möglicherweise schmerzhafte Untersuchungen nicht zu verharmlosen oder zu verschweigen, sondern offen und ehrlich zu sein. Das Kind sollte wissen, dass es z.B. bei der Blutabnahme kurz piekst und Blut kommt oder dass es nach einem Eingriff zunächst noch schmerzen kann. Dafür wird es ihm bald wieder besser gehen.
  • Eltern können ihrem Kind Sicherheit geben, indem sie da sind.
  • In vielen Kliniken haben Sie auch die Möglichkeit, mit Ihrem Kind vorher einmal die Station zu besuchen. Dann ist ihm zumindest die Umgebung nicht mehr ganz so fremd.

Wer sein Kind auf den Spitalsaufenthalt vorbereiten kann, sollte Expertinnen und Experten zufolge diese Zeit nützen. Es gibt eine Vielzahl von Kinderbüchern zum Thema. Auch ein Kinder-Ärztekoffer hilft bei der Vorbereitung und kann die Angst nehmen.


Wie können sich Eltern auf den Aufenthalt vorbereiten? 

Für Eltern kann es hilfreich sein, wenn sie sich bei ihrem ersten Kontakt mit der Station genau darüber informieren, was auf ihr Kind und sie selbst zukommen wird. Im Krankenhaus haben Eltern zudem die Möglichkeit, sich nach Informationsmaterialien, üblichen Abläufen und den Verhältnissen vor Ort zu erkundigen. Über die Internet-Seiten der Klinik können sie sich einen ersten Eindruck verschaffen und Antworten auf ihre Fragen zum Aufenthalt erhalten.


Ist die Mitaufnahme eines Elternteils möglich? 

Für Kinder und Eltern bedeutet ein Krankenhausaufenthalt eine Ausnahmesituation. Gerade dabei benötigt das Kind seine Bezugsperson(en). Elterliche Nähe und Fürsorge können Fachleuten zufolge eine Behandlung im Krankenhaus erleichtern und den Genesungsprozess unterstützen. Viele Klinken und Abteilungen für Kinder- und Jugendmedizin bieten deshalb die Mitaufnahme einer Bezugsperson des Kindes an. In den meisten Fällen besteht die Möglichkeit, auf einer Liege im Zimmer des Kindes zu übernachten. Manche Kliniken verfügen auch über spezielle Mutter-/Vater-Kind-Zimmer. Je nach örtlichen Gegebenheiten ist auch nur eine Unterbringung in einem anderen Gebäude des Klinikgeländes möglich.


Charta für Kinder im Krankenhaus 

Die Europäische Vereinigung für Kinder im Krankenhaus, kurz EACH, ist ein europäischer Dachverband, der sich für das Wohl kranker Kinder in Krankenhäusern und anderen Gesundheitseinrichtungen einsetzt.

Im Rahmen von EACH wurden zehn Rechte für Kinder und Bezugspersonen festgelegt, um deren Bedürfnissen vor, während und nach Aufenthalten in Gesundheitseinrichtungen gerecht zu werden. Viele Aspekte der Kinderrechtskonvention finden sich in den zehn Artikeln wieder. Somit sollen für alle Kinder bestmögliche Bedingungen geschaffen werden, um das "höchst erreichbare Maß an Gesundheit" erreichen zu können.

  • Kinder sollen nur dann in ein Krankenhaus aufgenommen werden, wenn die notwendige medizinische Behandlung nicht ebenso gut zu Hause oder in einer Tagesklinik erfolgen kann.
  • Kinder im Krankenhaus haben das Recht, ihre Eltern oder eine andere Bezugsperson jederzeit bei sich zu haben.
  • Bei der Aufnahme eines Kindes ins Krankenhaus soll allen Eltern die Mitaufnahme angeboten werden. Sie sollen unterstützt und zum Bleiben ermutigt werden. Den Eltern sollen daraus keine zusätzlichen Kosten oder Einkommenseinbußen entstehen. Um an der Pflege ihres Kindes teilnehmen zu können, sollen Eltern über die Grundpflege und den Stationsalltag informiert werden. Ihre aktive Teilnahme daran soll unterstützt werden.
  • Kinder und Eltern haben das Recht, in angemessener Art ihrem Alter und ihrem Verständnis entsprechend informiert zu werden. Es sollen Maßnahmen ergriffen werden, um körperlichen und seelischen Stress zu mildern.
  • Wichtig ist, das Kind ernst zu nehmen. Es sollte immer wissen, was mit ihm geschieht und dass die Zeit im Spital notwendig ist, um gesund zu werden. Genaue Informationen ermöglichen es dem Kind, wenigstens teilweise eine Kontrolle über die Behandlungen zu behalten. Ärztinnen bzw. Ärzte und Eltern sollten nie über den Kopf des Kindes hinweg mit Vokabeln "jonglieren", die es nicht versteht. Informationen für Kinder sollen dem Alter und dem Verständnis des Kindes entsprechen.
  • Kinder und Eltern haben das Recht, in alle Entscheidungen, die ihre Gesundheitsfürsorge betreffen, einbezogen zu werden. Jedes Kind soll vor unnötigen medizinischen Behandlungen und Untersuchungen geschützt werden.
  • Kinder sollen gemeinsam mit Kindern betreut werden, die von ihrer Entwicklung her ähnliche Bedürfnisse haben. Kinder sollen nicht in Erwachsenenstationen aufgenommen werden. Es soll keine Altersuntergrenze für die kleinen Besucher:innen von Kindern im Krankenhaus geben.
  • Kinder haben das Recht auf eine Umgebung, die ihrem Alter und ihrem Zustand entspricht und die ihnen umfangreiche Möglichkeiten zum Spielen, zur Erholung und Schulbildung gibt. Die Umgebung soll für Kinder geplant, möbliert und mit Personal ausgestattet sein, das den Bedürfnissen von Kindern entspricht.
  • Kinder sollen in einer Kinderklinik oder -station behandelt werden. Die Betreuung von Kindern zusammen mit Erwachsenen im gleichen Raum ist der EACH-Charta zufolge inakzeptabel. Neben der spezialisierten Medizin und dem im Umgang mit Kindern versierten Personal bieten diese Stationen weitere Vorteile: Sie sind kindgerecht ausgestattet, z.B. mit Kindermöbeln, bunten Wandfarben oder Wandmalereien. Kinder haben das Recht auf eine Umgebung, die ihrem Alter und ihrem Zustand entspricht. Zudem sollen ihnen umfangreiche Möglichkeiten zum Spielen, zur Erholung und Schulbildung gegeben werden.
  • Kinder sollen von Personal betreut werden, das durch Ausbildung und Einfühlungsvermögen befähigt ist, auf die körperlichen, seelischen und entwicklungsbedingten Bedürfnisse von Kindern und ihren Familien einzugehen.
  • Die Kontinuität in der Pflege kranker Kinder soll durch ein Team sichergestellt sein.
  • Kinder sollen mit Takt und Verständnis behandelt werden, und ihre Intimsphäre soll jederzeit respektiert werden.

A kórházi tartózkodás különösen nagy kihívást jelent egy gyermek, de a szülei számára is. A gyermeknek különösen szüksége van a szüleire ebben az időszakban, ezért sok kórház felajánlja, hogy egy gondozó a gyermekkel maradjon. Az is hasznos lehet, ha a szülők jó előre beszélnek gyermekükkel a közelgő kórházi tartózkodásról. A szülők előzetesen tájékozódhatnak az adott kórház eljárásairól is.


Hogyan lehet felkészíteni a gyerekeket a tartózkodásukra?

Ha a kórházi tartózkodás küszöbön áll, a szülők már korán beszélhetnek róla gyermekükkel – életkorának megfelelően –, és felkészíthetik őt a rá váró eseményekre.

  • A szülők a gyermekük korának megfelelő módon elmagyarázhatják neki, hogy miért kell kórházba mennie, és mit tesznek ott, hogy jobban legyen és jobban érezze magát.
  • A szakértők azt javasolják, hogy ne bagatellizáljuk el vagy titkoljuk el a potenciálisan fájdalmas vizsgálatokat, hanem legyünk nyíltak és őszinték. A gyermeknek például tudnia kell, hogy vérvételkor gyors szúrást és némi vért fog érezni, vagy hogy egy beavatkozás után némi fájdalmat érezhet. De hamarosan jobban lesz.
  • A szülők már azzal is biztonságot nyújthatnak gyermeküknek, hogy jelen vannak.
  • Sok kórház felajánlja azt is, hogy előzetesen ellátogathatunk a gyermekkel az osztályra. Így legalább kevésbé lesz ismeretlen a környezet.

Szakértők szerint azoknak a szülőknek, akik fel tudják készíteni gyermeküket a kórházi tartózkodásra, ezt az időt kellene kihasználniuk. Számos gyermekkönyv található a témában. Egy gyermek orvosi csomag is segíthet a felkészülésben és enyhítheti a szorongást.


Hogyan készülhetnek fel a szülők a korházi tartozkódásra

Hasznos lehet a szülők számára, ha pontosan megtudják, mire számíthatnak gyermekük és saját maguk, amikor először felveszik a kapcsolatot az osztállyal. A kórházban a szülőknek lehetőségük van érdeklődni a tájékoztató anyagokról, a szokásos eljárásokról és a helyszíni körülményekről is. A kórház honlapján első benyomást szerezhetnek, és választ találhatnak a tartózkodással kapcsolatos kérdéseikre.


Lehetséges, hogy a szülő elkíséri a gyermeket?

A gyermekek és a szülők számára a kórházi tartózkodás kivételes helyzet. Pontosan ebben az időszakban van szüksége a gyermeknek a gondozójára/gondozóira. A szakértők szerint a szülői közelség és gondoskodás megkönnyítheti a kórházi kezelést és támogathatja a felépülési folyamatot. Számos gyermekgyógyászati ​​és serdülőgyógyászati ​​klinika és osztály ezért felajánlja a lehetőséget, hogy egy gondozó a gyermekkel maradjon. A legtöbb esetben lehetőség van a gyermek szobájában lévő ágyon aludni. Egyes klinikákon speciális anya/apa-gyermek szobák is találhatók. A helyi körülményektől függően lehetőség van arra is, hogy a gondozót a kórház területén belül egy másik épületben helyezzék el.


Kórházban Fekvő Gyermekek Kartonja

Az Európai Gyermekkórházi Szövetség (EACH) egy európai ernyőszervezet, amely a kórházakban és más egészségügyi intézményekben élő beteg gyermekek jólétével foglalkozik.

Az EACH keretében tíz jogot állapítottak meg a gyermekek és gondozóik számára, hogy kielégítsék szükségleteiket az egészségügyi intézményekben való tartózkodás előtt, alatt és után. A Gyermekjogi Egyezmény számos aspektusa tükröződik ebben a tíz cikkben. A cél a lehető legjobb feltételek megteremtése minden gyermek számára, hogy elérje a lehető legmagasabb szintű egészséget.

  • A gyermekeket csak akkor szabad kórházba venni, ha a szükséges orvosi ellátás nem biztosítható ugyanolyan jól otthon vagy egy nappali klinikán.
  • A kórházban fekvő gyermekeknek joguk van ahhoz, hogy szüleik vagy más gondozójuk mindig velük legyen.
  • Amikor egy gyermeket kórházba vesznek fel, minden szülőnek fel kell ajánlani a lehetőséget, hogy gyermekével maradhasson. Támogatni és bátorítani kell őket a maradásra. Ez nem okozhat semmilyen többletköltséget vagy jövedelemkiesést a szülők számára. Annak érdekében, hogy részt vehessenek gyermekük gondozásában, a szülőket tájékoztatni kell az alapvető ellátásról és az osztályon zajló mindennapi életről. Aktív részvételüket támogatni kell.
  • A gyermekeknek és a szülőknek joguk van ahhoz, hogy koruknak megfelelő tájékoztatást kapjanak, megértési szintjüknek megfelelően. Intézkedéseket kell tenni a fizikai és érzelmi stressz enyhítésére.
  • Fontos, hogy komolyan vegyük a gyermeket. Mindig tudnia kell, mi történik vele, és hogy a kórházban töltött idő szükséges a felépüléséhez. A pontos információk lehetővé teszik a gyermek számára, hogy legalább némi kontrollt gyakoroljon a kezelése felett. Az orvosok és a szülők soha ne használjanak olyan szakzsargont, amelyet a gyermek nem ért. A gyermekeknek szóló információknak koruknak megfelelőnek és a megértési szintjükhöz igazodónak kell lenniük.
  • A gyermekeknek és a szülőknek joguk van ahhoz, hogy részt vegyenek az egészségügyi ellátásukkal kapcsolatos összes döntésben. Minden gyermeket meg kell védeni a szükségtelen orvosi kezelésektől és vizsgálatoktól.
  • A gyermekeket a hasonló fejlődési igényű gyermekekkel együtt kell ellátni. A gyermekeket nem szabad felnőtt osztályokra felvenni. A kórházban a gyermekeket látogató fiatal látogatók számára nem lehet alsó korhatár.
  • A gyermekeknek joguk van olyan környezethez, amely megfelel koruknak és állapotuknak, és amely bőséges lehetőséget biztosít számukra a játékra, a kikapcsolódásra és a tanulásra. A környezetet a gyermekek igényei szerint kell megtervezni és berendezni, és olyan személyzettel kell ellátni, amely megfelel az igényeiknek.
  • A gyermekeket gyermekkórházban vagy osztályon kell kezelni. Az EACH Charta szerint elfogadhatatlan, hogy a gyermekeket felnőttekkel egy szobában ápolják. A speciális orvosi ellátás és a gyermekekkel való munkában tapasztalt személyzet mellett ezek az osztályok további előnyöket is kínálnak: gyermekbarát felszereltséggel rendelkeznek, például gyermekbútorokkal, élénk színekkel és falfestményekkel. A gyermekeknek joguk van a koruknak és állapotuknak megfelelő környezethez. Továbbá bőséges lehetőséget kell biztosítani számukra a játékra, a kikapcsolódásra és az oktatásra.
  • A gyermekekről olyan személyzetnek kell gondoskodnia, akik képzés és empátia révén képesek reagálni a gyermekek és családjaik fizikai, érzelmi és fejlődési szükségleteire.
  • A beteg gyermekek ellátásának folyamatosságát egy csapatnak kell biztosítania.
  • A gyermekekkel érzékenységgel és megértéssel kell bánni, és a magánéletüket mindenkor tiszteletben kell tartani.
Erstellen Sie Ihre Webseite gratis! Diese Website wurde mit Webnode erstellt. Erstellen Sie Ihre eigene Seite noch heute kostenfrei! Los geht´s