Nyugdíj / Pension
Nyugdíj / Pension
Pension
leicht erklärt / nyugdíjkönnyen elmmondva
Was sind die Voraussetzungen für eine Pension? Wann kann ich in Pension gehen und was muss ich dafür tun? Hier finden Sie das 1×1 zur Pension in Österreich. Die wichtigsten Begriffe haben wir für Sie einfach und verständlich erklärt.
Mik a nyugdíj feltételei? Mikor mehetek nyugdíjba és mit kell tennem? Itt találja az 1×1-et az ausztriai nyugdíjakról. Egyszerűen és érthetően elmagyaráztuk Önnek a legfontosabb kifejezéseket.
Ab wann kann ich in Pension gehen?
Angleichung des Frauenpensionsalters (PDF, 57 KB)
Abhängig davon, ob Sie Ihre Pension vor oder nach dem gesetzlich festgelegten Regelpensionsalter antreten, bekommen Sie mehr oder weniger Pension.
*Unterschiedliche Anfallsalter je nach Pensionsart
Was ist eine Pension?
Eine Pension ist eine Geldleistung, die regelmäßig an Personen gezahlt wird, die entweder das Pensionsalter erreicht haben oder aus gesundheitlichen Gründen nicht mehr arbeiten können und die erforderlichen Voraussetzungen erfüllen.
Wenn eine Person verstirbt, können Ehepartner*innen, eingetragene Partner*innen und Kinder ebenfalls Anspruch auf eine Pension haben.
Die Pensionsversicherung (PV) ist für Pensionen von Angestellten und Arbeiter*innen in Österreich zuständig.
Weitere Infos Pensionsversicherung leicht erklärt
Wie beantrage ich meine Pension?
Um Ihre Pension zu beantragen, müssen einige Voraussetzungen erfüllt sein. Zunächst muss der Versicherungsfall eingetreten sein. Dies ist gegeben,
Invaliditäts- und Berufsunfähigkeitspension
Invalidität/Berufsunfähig sind Angestellte, deren Arbeitsfähigkeit wegen einer Krankheit um mehr als die Hälfte im Vergleich zu einer gesunden Person mit ähnlicher Ausbildung gesunken ist. Eine Berufsunfähigkeit wird durch ein ärztliches Gutachten festgestellt.Invaliditäts- und Berufsunfähigkeitspension
https://www.pv.at/web/pension/pension-leicht-erklaert/ Berufsunfähigkeit.- mit dem Tod.
Zusätzlich müssen Sie eine Mindestanzahl an Die Versicherungszeiten werden in Versicherungsmonate zusammengefasst. Als Versicherungsmonat zählt jeder Kalendermonat, in dem Versicherungszeiten im Ausmaß von mindestens 15 Tagen vorhanden sind.
Versicherungsmonaten für den Pensionsanspruch vorweisen. Mehr Infos Schritt für Schritt zur Pension
Wichtig: Eine Pension bekommen Sie nicht automatisch. Um eine Pension zu erhalten, müssen Sie immer einen Pensionsantrag stellen.
*Unterschiedliche Anfallsalter je nach Pensionsart.
Wie hoch ist meine Pension?
Die Höhe Ihrer Pension ist abhängig von:
- Höhe der Beitragsgrundlagen
- Anzahl der erworbenen Versicherungsmonate und Beitragsmonate
- Alter zum Stichtag
Wie kann ich meine Pension steigern?
Mit einer Höherversicherung können Sie Ihre Pension durch zusätzliche Beiträge aufstocken. Beim Pensionssplitting werden Versicherungszeiten zwischen Partner*innen geteilt. Ein späterer Pensionsantritt erhöht die Pension durch Zuschläge.
Ist meine Pension sicher?
Das österreichische Pensionssystem gilt als stabil und sicher und wird durch eine Eine Pflichtversicherung ist eine Versicherung, die man laut Gesetz abschließen muss.
Die Höhe der Beiträge hängt vom Einkommen ab. Jede*r Bürger*in hat den gleichen Zugang zu Pensionsleistungen, unabhängig von Alter oder Gesundheit.
Wann wird die Pension ausgezahlt?
Die Pension wird von der Pensionsversicherung (PV) monatlich im Nachhinein – am Monatsersten – ausgezahlt. Fällt dieser Tag auf einen Samstag, Sonntag oder einen Feiertag, wird die Pension am letzten Werktag davor überwiesen.
Im April und Oktober erhalten Sie jeweils eine Sonderzahlung zusätzlich zu Ihrer monatlichen Pension.
Wann erfolgt die Pensionsanpassung?
Die Pensionen werden jedes Jahr zum 1. Jänner entsprechend der durchschnittlichen Erhöhung der Verbraucherpreise (= Inflationsrate) angepasst bzw. erhöht.
So ist sichergestellt, dass die Höhe Ihrer Pension den höheren Kosten im Alltag entspricht. Ausnahmen kann es jedoch bei der erstmaligen Pensionsanpassung geben.
Weitere Infos: Pensionsanpassung & Pensionserhöhung
Mikor mehetek nyugdíjba?
Az általános nyugdíjkorhatár 65 év*. 2024. január 1-jétől a nők nyugdíjkorhatára fokozatosan 60 évről 65 évre emelkedik. Ez az 1964 és 1968 között született nőket érinti.
A nők nyugdíjkorhatárának kiegyenlítése (PDF, 57 KB)
Attól függően, hogy nyugdíját a törvényes nyugdíjkorhatár előtt vagy után veszi fel, több vagy kevesebb nyugdíjat kap.
*A nyugdíj típusától függően különböző életkorúak
Mi az a Nyugdíj
A nyugdíj olyan pénzbeli ellátás, amelyet rendszeresen folyósítanak azoknak a személyeknek, akik nyugdíjkorhatárt betöltöttek, vagy egészségügyi okokból már nem tudnak dolgozni, és megfelelnek a szükséges feltételeknek.
Ha egy személy meghal, a házastársak, a bejegyzett élettársak és a gyermekek is jogosultak lehetnek nyugdíjra.
A nyugdíjbiztosítás (PV) felelős az ausztriai alkalmazottak és munkavállalók nyugdíjáért.
További Info:
Hogyan kérhetem a nyugdíjam?
A nyugdíj igényléséhez bizonyos feltételeknek meg kell felelni. Először is a biztosítási eseménynek be kell következnie. Ez adott,
ha elért egy bizonyos életkort*.
ha egészségügyi okok miatt már nem tud dolgozni (A munkavállalók akkor minősülnek rokkantnak, ha munkaképességük betegség miatt csökken. A szakmunkásokra és a szakképzetlen munkavállalókra eltérő szabályozás vonatkozik. A fogyatékosság fennállását orvosi vizsgálat határozza meg.
Rokkantsági és foglalkozási rokkantsági nyugdíj
Fogyatékosnak/munkásképtelennek minősülnek azok, akiknek a munkaképessége betegség miatt több mint a felére csökkent egy hasonló képzettségű egészséges emberhez képest. A keresőképtelenséget orvosi jegyzőkönyv állapítja meg.
Rokkantsági és foglalkozási rokkantsági nyugdíj
https://www.pv.at/web/pension/pension-leicht-erklaert/ Fogyatékosság.
a halállal.
Ezenkívül rendelkeznie kell egy minimális számú A biztosítási időszakok biztosítási hónapokban vannak összesítve. Biztosítási hónapnak számít minden naptári hónap, amelyben legalább 15 nap biztosítási fedezet van.
hónapos nyugdíjjogosultsági biztosítás. További információk Lépésről lépésre a nyugdíjba vonulásig
Fontos: Ön nem kap automatikusan nyugdíjat. Nyugdíjhoz minden esetben nyugdíjkérelmet kell benyújtani.
*A kezdeti életkor a nyugdíj típusától függ.
Mennyi a nyugdíjam?
A nyugdíj összege a következőktől függ:
- A járulékalapok összege
- A megszerzett biztosítási és járulékos hónapok száma
- Életkor a referencia dátumán
Hogyan emelhetem a nyugdíjat?
Az alapszabály: minél több és hosszabb járulékot fizetnek, annál magasabb lesz a jövőbeni nyugdíj. Ha aktívan szeretné javítani nyugdíját, több lehetősége van:
Kiegészítő biztosítás mellett további járulékokkal is feltöltheti nyugdíját. A nyugdíjfelosztással a biztosítási idő megoszlik a partnerek között. A későbbi nyugdíjba vonulás pótlékon keresztül növeli a nyugdíjat.
Biztonságos a nyugdíjam?
Az osztrák nyugdíjrendszer stabilnak és biztonságosnak tekinthető, és azt egy kötelező biztosítás is támogatja.
Kötelező biztosítás finanszírozva. A munkavállalók és munkaadók hozzájárulásai, valamint a szövetségi adóbevételek finanszírozzák a jelenlegi nyugdíjasok nyugdíját.
A járulékok összege a jövedelemtől függ. Minden állampolgár egyenlő hozzáféréssel rendelkezik a nyugdíjhoz, függetlenül életkorától és egészségi állapotától.
Mikor fizetik ki a nyugdíjat?
A nyugdíjat havonta utólag folyósítja a nyugdíjbiztosítás (PV) – minden hónap elsején. Ha ez a nap szombatra, vasárnapra vagy munkaszüneti napra esik, a nyugdíj átutalására az azt megelőző utolsó munkanapon kerül sor.
Áprilisban és októberben külön kifizetésben részesül a havi nyugdíján felül.
Mikor történik a nyugdíjkorrekció?
A nyugdíjakat minden év január 1-jén a fogyasztói árak átlagos emelkedésének (= inflációs rátának) megfelelően módosítják vagy emelik.
Ez biztosítja, hogy nyugdíjának összege megfeleljen a mindennapi élet magasabb költségeinek. A kezdeti nyugdíjkorrekció alól azonban lehetnek kivételek.
További információ: Nyugdíjkorrekció és nyugdíjemelés
FAQ
1. Was ist das neue Pensionskonto?
Mi az új nyugdíjszámla?
Das Pensionskonto ist die Berechnungsgrundlage für Ihre Pension. Pensionen sind umlagefinanziert: Das bedeutet, dass die aktiv im Erwerbsleben stehende Generation durch ihre Beitragsleistung einen erheblichen Teil der für die Pensionsfinanzierung notwendigen Mittel aufbringt.
A nyugdíjszámla a nyugdíjszámítás alapja. A nyugdíjak finanszírozása felosztó-kirovó alapon történik: Ez azt jelenti, hogy a munkában aktívan részt vevő nemzedék befizetései révén hozzájárul a nyugdíjak finanszírozásához szükséges források jelentős részéhez.
2. Für wen gilt das neue Pensionskonto?
Kinek szól az új nyugdíjszámla?
Das Pensionskonto gilt für Versicherte, die ab dem 1. Jänner 1955 geboren sind und in Österreich pflichtversichert sind oder waren.
Pensionskontoinhaber, die bereits vor 2005 Versicherungszeiten in Österreich erworben haben, haben eine Mitteilung über die Höhe ihrer Kontoerstgutschrift erhalten. Diese bildet das "Startkapital" für das Pensionskonto und berücksichtigt alle Versicherungszeiten, die in Österreich bis 31. Dezember 2013 erworben wurden. Österreichische Versicherungszeiten ab 1. Jänner 2014 werden laufend im Pensionskonto berücksichtigt.
Pensionskontoinhaber, die erstmalig ab 2005 Versicherungszeiten erworben haben, haben keine Kontoerstgutschrift. Ihre Versicherungszeiten sind von Beginn an im Pensionskonto gespeichert.
A nyugdíjszámla azon 1955. január 1-jén vagy azt követően született biztosítottakra érvényes, akik Ausztriában vannak vagy voltak kötelezően biztosítottak.
Azok a nyugdíjszámla-tulajdonosok, akik 2005 előtt Ausztriában szereztek biztosítási időt, értesítést kaptak kezdeti számlajóváírásuk összegéről. Ez képezi a nyugdíjszámla "induló tőkéjét", és figyelembe veszi az Ausztriában 2013. december 31-ig megszerzett összes biztosítási időt. A 2014. január 1-jétől az osztrák biztosítási időket folyamatosan figyelembe veszik a nyugdíjszámlán.
Azok a nyugdíjszámla-tulajdonosok, akik először 2005-től szereztek biztosítási időszakot, nem rendelkeznek kezdeti számlajóváírással. Biztosítási időszakait kezdettől fogva a nyugdíjszámláján tárolja.
Rokkantsági nyugdíj
Valamennyi tagállam jogszabályai rendelkeznek a rokkantsági nyugdíjjogosultság feltételeiről, ám ezek a rendelkezések sok tekintetben különböznek egymástól.
A rokkantságot az egyes tagállamokban általában kétféle módon közelítik meg. Egyes országokban ezeket mintegy "meghosszabbított betegségnek" tekintik (ez jellemzi pl. a francia rendszert), máshol pedig a munkából való végleges kiesés egyik formájának minősítik, és ezért úgy kezelik, mint az előrehozott, idő előtti öregségi nyugdíjat. (Ez jellemzi pl. a német felfogást.)
A tagállamok rokkantsági nyugdíjrendszerei két típusba sorolhatók:
- "A" típusú rendszer: a rokkantsági ellátás összege független a biztosítási idő hosszától, ezért az ilyen "A" típusú rendszerben az ellátás ugyanolyan összegű, akár egy-, akár harmincéves biztosítási idővel rendelkezik a kérelmező (Ezekben a rendszerekben lényegében egyetlen követelménynek kell megfelelnie az ellátást igénylőnek, annak érdekében, hogy átalányösszegű ellátásra jogosulttá váljon, a megrokkanás időpontjában biztosítási jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ilyen rendszer működik Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Írországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban.);
- "B" típusú rendszer: a rokkantsági ellátás összegét a biztosítási idő tartama határozza meg, a jogosultság független attól, hogy a biztosítási jogviszony a megrokkanás időpontjában fennáll-e vagy sem. Ilyen rendszer működik Magyarországon, Ausztriában, Dániában, Finnországban, Görögországban, Németországban, Izlandon, Liechtensteinben, Luxemburgban, Norvégiában, Portugáliában, Olaszországban és Svédországban.
Ha valaki több tagállamban szerez biztosítási időt, akkor a következő megoldásokkal találkozhatunk.
Biztosítás kizárólag "A" típusú rendszerekben
A rokkantsági ellátásra való jogosultságot annak a tagállamnak a szabályai alapján kell megállapítani, ahol az érintett személy a megrokkanás időpontjában biztosított volt. Ilyen esetben kizárólag csak annak a tagállamnak jogszabályait kell alkalmazni, amelyben a rokkantság bekövetkezett, még akkor is, ha az illető korábban több tagállam területén rendelkezett biztosítási kötelezettség alá eső jogviszonnyal. Az adott ország illetékes intézménye viszont teljes ellátást fog megállapítani. Ha a megrokkanás időpontjában a biztosítási jogviszony az "A" típusú rendszerek egyikében sem állt fenn, az érintett személy ellátásra egyáltalán nem lesz jogosult, hiszen az egyetlen jogosultsági feltételt nem tudta teljesíteni.
Biztosítás kizárólag "B" típusú rendszerekben
A rokkantsági ellátás megállapítására és folyósítására az öregségi nyugdíjnál ismertetett eljárást kell folytatni. A résznyugdíjakat az egyes országokban szerzett biztosítási idők arányában számítják ki.
Biztosítás először "B" típusú, majd pedig "A" típusú rendszerben
Ez két ellátás megállapítását jelenti. Az első tagállamban az ott szerzett biztosítási idő figyelembevételével állapítják meg a nyugdíjat, míg a második tagállam ugyancsak teljes összegű ellátást köteles nyújtani, azonban az ellátás teljes összegét csökkentheti az első tagállamból járó ellátás összegével.
Biztosítás először "A" típusú, majd "B" típusú rendszerben
Ebben az esetben is két különböző rokkantsági ellátást kap a jogosult, amelyet a szerzett szolgálati idők arányában állapítanak meg.
A rokkantság fokának megállapítása
A tagállamok rokkantsági nyugdíjrendszerei nemcsak a szabályozási elvek tekintetében, hanem más lényeges elemekben is eltérnek egymástól. Az ellátásra való jogosultsághoz szükséges rokkantsági fokra vonatkozó tagállami előírások különbségei a gyakorlatban rendkívül érdekes helyzeteket produkálnak. Egységes szabályozás e területen nincs, és a harmonizáció nem is cél. Ennek köszönhetően gyakran előfordulhat, hogy ugyanazon egészségi állapotot eltérően értékelik a tagállamok, sőt lehetséges az is, hogy valahol maximális ellátásra jogosít a megállapított rokkantság, míg másutt a rokkantságot nem is állapítják meg.
Orvosi felülvizsgálat
Nemcsak a rokkantsági fok megállapítása tartozik a tagállamok saját hatáskörébe, hanem a rokkantság felülvizsgálata is, amelyet többnyire az ellátás folyósítását végző országok egészségügyi intézményei végzenek.
Főszabály szerint a vizsgálatok elvégzésére annak az országnak az erre kijelölt orvosa vagy egészségügyi szerve jogosult és köteles is egyben, amelynek illetékes intézményétől az ellátást igénylik.
Ha az érintett személy egészségi állapota a más tagállamban lévő intézmény vagy orvos előtt felülvizsgálat céljából történő megjelenését nem teszi lehetővé, akkor azt a lakóhely szerinti intézmény, illetve orvos végzi el.
A tagállamok a rokkantsági szabályok összehangolására kétoldalú megállapodásokat köthetnek. Belgium, Franciaország, Olaszország és Luxemburg különmegállapodás alapján kölcsönösen elismerik egymás munkaképesség-csökkenési fokozatait. Ilyen megállapodása Magyarországnak egyelőre nincsen.
A ROKKANTSÁGI NYUGDÍJJAL ILL. A MUNKAKÉPTELENSÉGI
JÁRADÉKKAL KAPCSOLATOS KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK
résznyugdíj
A mennyiben egy rokkantsági nyugdíjra ill. munkaképtelenségi járadékra jogosult
személy havi jövedelme egy naptári hónapban az adómentes jövedelem
mértékét (2014-ben 395,31 euró) meghaladja, úgy a megállapított
nyugdíjjogosultság módosul és az adott naptári hónapban résznyugdíj kerül
kifizetésre. Ha az összjövedelem egy bizonyos határértéket meghalad, akkor a
nyugdíj összegét csökkentik. Más esetekben a rokkantsági nyugdíj ill.
munkaképtelenségi járadék teljes összege kerül átutalásra.
Amennyiben a havi összjövedelem mértéke meghaladja a bruttó 1.134,77 eurót,
úgy a nyugdíj összegét csökkenteni kell. A csökkentés mértékét az
összjövedelem részeire vonatkozó százalékösszegek összeadásával számítják
ki.
Az összjövedelem részeire vonatkozó százalékösszegek a következőképpen
alakulnak:
1.134,77 euró és 1.702,21 euró közé eső jövedelemrész.. 30%,
1.702,21 euró és 2.269,53 euró közé eső jövedelemrész 40%
és az 2.269,53 euró fölötti jövedelemrész 50%-a.
A csökkentés mértéke azonban nem haladhatja meg az ellátás 50%-t ill. a
jövedelem összegét.
A résznyugdíj újramegállapítása a következő feltételek mellet történik:
nyugdíjkorrekció esetén
kereső tevékenység újrakezdésekor
a nyugdíjjogosult külön kérésére
az éves adómérték megállapításakor.
Tartós rokkantsági nyugdíj ill. munkaképtelenségi járadék
A rokkantsági nyugdíj ill. munkaképtelenségi járadék korlátlan időre csak akkor
állapítható meg, ha a testi és szellemi állapot alapján maradandó rokkantság ill.
munkaképtelenség vélelmezhet
ő és orvosi vagy foglalkoztatási rehabilitációval
javulás valószínüleg nem érhető el.
Ideiglenes rokkantsági nyugdíj ill. munkaképtelenségi járadék
Ideiglenes rokkantsági nyugdíj ill. munkaképtelenségi járadék illeti meg azt
a személyt, aki 1963. december 31-e előtt született, és akinek átmeneti
rokkantsága ill. munkaképtelensége meghaladja a 6 hónapot. A rokkantsági
nyugdíj ill. munkaképtelenségi járadék alapvetően legfeljebb 24 hónapra
állapítható meg. Amennyiben a jogosultsági feltételek a határidő lejárta után is
fennállnak, úgy az ellátás legfeljebb további 24 hónapra állapítható meg, abban
az esetben, ha a továbbfolyósítást a jogosultsági határidő lejárta utáni 3
hónapon belül kérelmezték.
továbbfolyósítás
Amennyiben az ideiglenes rokkantsági nyugdíj- ill. munkaképtelenségi
járadékjogosultság időtartama alatt egészségi állapotában javulás nem
tapasztalható, úgy a mindenkori továbbfolyósítás érdekében javasoljuk, hogy az
ezzel kapcsolatos kérelmét már a jogosultsági határidő lejárata előtti 3
hónapon belül juttassa el részünkre.
Rehabilitációs ellátás / Átképzési támogatás
Azon személyeket, akik 1964. január 1-je után születtek, és akiknek átmeneti
rokkantsága ill. munkaképtelensége meghaladja a 6 hónapot, nyugdíj nem illeti
meg, de számukra az el
őírt feltételek teljesülése esetén rehabilitációs ellátás
vagy átképzési támogatás állapítható meg.
ellenőrzővizsgálatok
Amennyiben a betegség jellegéb
ől kifolyólag állapotjavulás vélelmezhető, úgy a
Nyugdíjbiztosító Intézet megfelelő időközökben ellenőrző vizsgálatokat végez.
A nyugdíj megvonása
A tartós rokkantság ill. munkaképtelenség esetén megállapított nyugdíj
megvonandó, ha a nyugdíjjogosult egészségi állapotában olyan mértékű javulás
állapítható meg, amelyek alapján ezen ellátások jogosultsági feltételei már nem
teljesülnek.
Kereső tevékenység folytatása szintén a rokkantság ill. a munkaképtelenség
felülvizsgálatához és következésképpen az ellátás megvonásához vezethet.
60 (65) év
A nyugdíjkorhatár (nők esetében a 60. életév, férfiak esetében a 65. életév)
elérését követően az ellátás nem vonható meg.