Väter, die sich unmittelbar nach der Geburt ihres Kindes ausschließlich ihrer Familie widmen möchten und dazu die Erwerbstätigkeit unterbrechen, haben einen Rechtsanspruch auf Freistellung anlässlich der Geburt eines Kindes ("Papamonat"). 

Für wen gilt der "Papa­monat"?

Der Papamonat gilt für alle Väter unter bestimmten Voraussetzungen:

Es muss ein gemeinsamer Haus­halt mit dem Kind bestehen, der Vater muss die Melde­fristen an den Arbeit­geber einhalten. (siehe "Wann muss der "Papamonat" gemeldet werden?"). 

Eine Mindest­beschäftigungs­dauer oder eine bestimmte Betriebs­größe ist nicht erforderlich. 

Gleichgeschlechtliche Paare
Auch gleichgeschlechtliche Paare können den "Papamonat" nutzen: Frauen, deren Partnerinnen durch medizinisch unterstützte Fort­pflanzung ein Kind bekommen, können den Anspruch geltend machen. 

Anspruchs­zeitraum und -dauer

Der Vater kann den "Papa­monat" für die Dauer von 1 Monat im Zeitraum nach der Geburt bis zum Ende des Be­schäftigungs­verbotes der Mutter in Anspruch nehmen. Sonstige Dienst­verhinderungs­gründe - zum Beispiel aus Anlass der Geburt - bleiben unberührt.

Wann muss der "Papa­monat" ge­meldet werden?

Vor der Geburt

Spätestens 3 Monate vor dem errechneten Geburts­termin muss der Vater den voraussichtlichen Beginn des "Papamonats" unter gleichzeitiger Bekanntgabe des voraussichtlichen Geburtstermins dem Arbeitgeber ankündigen (Vorankündigungsfrist).

 Musterbrief: Vorankündigung Papamonat (0,1 MB) 

Nach der Geburt

Nach der Geburt muss der Vater den Arbeitgeber unverzüglich von der Geburt verständigen.

Spätestens 1 Woche nach der Geburt ist der tatsächliche Antritts­zeit­punkt des "Papamonats" bekannt­ zu geben.

 Musterbrief: Meldung Papamonat (0,1 MB) 

ACHTUNG!

Im Papamonat besteht, wenn der Familienzeitbonus nicht gleichzeitig bezogen wird, keine Kranken- und Pensionsversicherung.

Kündigungs- und Ent­lassungs­schutz

Väter, die den "Papamonat" nutzen, haben Kündigungs- und Entlassungsschutz:

Familien­zeit­bonus: Ihre finanzielle Leistung im "Papa­monat"

Beim Rechtsanspruch auf einen "Papamonat" handelt es sich um eine unentgeltliche Dienstfreistellung von der Arbeit für die Dauer von 1 Monat. Das heißt, Väter erhalten vom Arbeitgeber in dieser Zeit kein Entgelt (Lohn/Gehalt), sie können aber den Familienzeitbonus beantragen. Der Familienzeitbonus wird für Geburten ab 1.1.2023 bei einem späteren Bezug von Kinderbetreuungsgeld des Vaters nicht mehr in Abzug gebracht. 

ACHTUNG!

Der Familienzeitbonus und der Papamonat sind unterschiedliche Ansprüche und decken sich zeitlich nicht zur Gänze. Bei der Planung des Papamonats und der Festlegung der Bezugstage des Familienzeitbonus müssen beide Ansprüche exakt aufeinander abgestimmt werden.

Die gewählte Bezugsdauer des Familienzeitbonus muss daher mit der in Anspruch genommenen Dienstfreistellung für einen Papamonat exakt übereinstimmen!

Höhe des Familienzeitbonus

54,87 Euro täglich (Wert 2025) 

Anspruchs­voraussetzungen

• Inanspruchnahme von Familienzeit (etwa "Papamonat")
  Der Vater muss sich im gesamten Zeitraum, in dem er den Familienzeitbonus bezieht, in Familienzeit ("Papamonat") befinden. 
• Lebensmittelpunkt Österreich
  Der Lebensmittelpunkt des antragstellenden Elternteils, des Kindes und des zweiten Elternteils muss in Österreich liegen.
  Für Nicht-Österreicher:innen muss zusätzlich ein rechtmäßiger Aufenthalt in Österreich nach dem Niederlassungs- und Aufenthaltsgesetz beziehungsweise nach dem Asylgesetz 2005 gegeben sein.
• Gemeinsamer Haushalt
  Der Vater muss mit Mutter und Kind in einem gemeinsamen Haushalt leben. Alle müssen an dieser Adresse auch mit Hauptwohnsitz gemeldet sein. Achtung: Die Hauptwohnsitz-Meldung des Kindes muss bis spätestens 13 Tage ab der tatsächlichen Unterkunftname im gemeinsamen Haushalt erfolgen.
• Für Geburten bis 31.10.2023 gilt:
  Bei einem medizinisch indizierten Krankenhausaufenthalt des Kindes wird bei persönlicher Pflege und Betreuung des Kindes durch den Vater und den zweiten Elternteil (mindestens jeweils durchschnittlich 4 Stunden täglich) ausnahmsweise ein gemeinsamer Haushalt angenommen. Ein solcher Krankenhausaufenthalt steht dem Vorliegen einer Familienzeit nicht entgegen. 
• Für Geburten ab 1.11.2023 gilt:
  Bei einem medizinisch indizierten Krankenhausaufenthalt des Kindes wird bei persönlicher Pflege und Betreuung des Kindes durch den Vater und den zweiten Elternteil (mindestens jeweils durchschnittlich 2 Stunden täglich) ausnahmsweise ein gemeinsamer Haushalt angenommen. Ein solcher Krankenhausaufenthalt steht dem Vorliegen einer Familienzeit nicht entgegen.
  Bei einem medizinisch indizierten Krankenhausaufenthalt des anderen Elternteils wird bei persönlicher Pflege und Betreuung des anderen Elternteils durch den Vater im Beisein des Kindes im Mindestausmaß von durchschnittlich 2 Stunden täglich ausnahmsweise der gemeinsame Haushalt laut Gesetz angenommen. Ein solcher Krankenhausaufenthalt des anderen Elternteils steht dem Vorliegen einer Familienzeit laut Gesetz nicht entgegen.
  
• Bezug von Familienbeihilfe
  Für das Kind muss Familienbeihilfe bezogen werden.  
• Durchgehende Erwerbstätigkeit muss vorliegen
  Der Vater muss durchgehend 182 Tage (rund 6 Monate) vor Bezugsbeginn des Familienzeitbonus kranken- und pensionsversicherungspflichtig erwerbstätig sein. Unterbrechungen der Erwerbstätigkeit von 14 Tagen im Beobachtungszeitraum (also in diesen 182 Tage) haben keinen Einfluss. Im Unterbrechungszeitraum darf aber keine Leistung aus der Arbeitslosenversicherung bezogen werden, das heißt, hier gilt die Frist von 14 Tagen nicht!
  Hat der Vater zum Zwecke der Kindererziehung (bis maximal zum Ablauf des 2. Lebensjahres eines Kindes) eine Karenz nach dem Väter-Karenzgesetz (VKG) vor Bezugsbeginn des Familienzeitbonus in Anspruch genommen und dafür seine mindestens 182 Kalendertage andauernde kranken- und pensionsversichungspflichtige Erwerbstätigkeit unterbrochen, so wird auch diese Zeit der erforderlichen Erwerbstätigkeit gleichgestellt.
• Unterbrechung der Erwerbstätigkeit
  Während des Bezugs vom Familienzeitbonus muss der Vater seine Erwerbstätigkeit unterbrechen, also den Rechtsanspruch für einen "Papamonat" nutzen. 
• Kein Bezug von Leistungen
  Während des "Papamonats" darf der Vater weder einen Verdienst, noch eine Krankenstandsleistung oder ein Urlaubsentgelt oder sonstiges Entgelt beziehen.
  Ein gleichzeitiger Bezug von Familienzeitbonus und Kinderbetreuungsgeld durch dieselbe Person ist nicht möglich. 
• Wiederaufnahme der Erwerbstätigkeit
  Nach der Familienzeit ("Papamonat") und dem Bezug des Familienzeitbonus muss der Vater die Erwerbstätigkeit wiederaufnehmen.

Bezugsdauer

Der Familienzeitbonus und der "Papamonat" sind unterschiedliche Ansprüche und decken sich zeitlich nicht zur Gänze. Anders als der "Papamonat", kann der Familienzeitbonus nur für 28, 29, 30 oder 31 Kalendertage innerhalb eines Zeitraumes von 91 Tagen ab der Geburt bezogen werden.

Der Bezug muss ununterbrochen erfolgen und kann nur einmalig geändert werden. Sie kann nicht aufgeteilt werden.

ACHTUNG!

Für den Fall, dass das Beschäftigungsverbot der Mutter über den 91. Tag ab der Geburt hinausgeht, besteht zwar arbeitsrechtlich die Möglichkeit den Rechtsanspruch auf den "Papamonat" zu nutzen. Es gibt aber keine Möglichkeit einen Familienzeitbonus in dieser Zeit zu beziehen, da die Geldleistung immer vollständig innerhalb von 91 Tagen ab der Geburt bezogen werden muss!
Die gewählte Bezugsdauer des Familienzeitbonus sollte daher mit der in Anspruch genommenen Dienstfreistellung für einen "Papamonat" exakt übereinstimmen! Auch im Hinblick auf die Versicherung.

Antragstellung

Der Familienzeitbonus gebührt nur auf Antrag und ist frühestens ab dem Tag der Geburt bei jenem Krankenversicherungsträger zu beantragen, bei dem der Vater am letzten Tag vor Antritt der Freistellung anlässlich der Geburt eines Kindes beziehungsweise des "Papamonats" als Erwerbstätiger versichert ist. Das vom Bundesministerium zur Verfügung gestellte Antragsformular ist dabei zu verwenden.

HINWEIS

Der Familienzeitbonus darf in der Regel nur dann beantragt werden, wenn Mutter und Kind aus dem Krankenhaus entlassen sind! 

Binnen 121 Tagen ab der Geburt ist vom Vater ein Antrag beim zuständigen Sozialversicherungsträger (z.B. Österreichische Gesundheitskasse) zu stellen. 

Festlegung der Bezugsdauer

Bei der Antragstellung ist die Anspruchsdauer festzulegen, diese kann ausschließlich 28, 29, 30 oder 31 Kalendertage betragen und kann bei Geburten nach dem 31. Oktober 2023 binnen 182 Tagen ab der Geburt einmalig geändert werden.

Kranken- und Pensions­versicherung

Sofern während des "Papamonats" ein Anspruch auf Familienzeitbonus besteht, sind Väter während dieser Zeit kranken- und pensionsversichert.

An­rechnung

Der "Papamonat" muss für Ansprüche, die sich nach der Dauer der Dienstzeit richten, berücksichtigt werden.

Azok az apák, akik gyermekük születése után azonnal kizárólag családjuknak kívánnak szentelni magukat, és ezért megszakítják munkaviszonyukat, törvényes jogosultságuk van a gyermek születése alkalmával szabadságra ("apasági hónap").

Ki jogosult az "apasági szabadságra"?

Az apasági szabadság bizonyos feltételek mellett minden apa számára elérhető:

Az apának a gyermekkel egy háztartásban kell élnie, és be kell tartania a munkáltatójának szóló értesítési határidőket (lásd: "Mikor kell bejelenteni az apasági szabadságot?").

Nincs minimális foglalkoztatási időszak vagy meghatározott vállalati méret előírás.

Azonos nemű párok

Az azonos nemű párok is igénybe vehetik az "apasági hónapot": Azok a nők, akiknek partnere orvosilag asszisztált reprodukció útján születik gyermekük, igényelhetik a jogosultságot.

Igénylési időszak és időtartam

Az apa a szülés után egy hónapig, az anya szülési szabadságának végéig "apasági szabadságot" vehet igénybe. A munkából való távollét egyéb okai – például a szülés – változatlanok maradnak.

Mikor kell bejelenteni az "apasági hónapot"?

A szülés előtt

A várható szülés előtt legkésőbb 3 hónappal az apának értesítenie kell a munkáltatóját az "apasági szabadság" várható kezdetéről, és egyidejűleg meg kell adnia a várható szülés dátumát (felmondási idő).

Szülés után

A szülés után az apának haladéktalanul tájékoztatnia kell a munkáltatóját.

Az apasági szabadság tényleges kezdő dátumát legkésőbb a szülés után egy héten belül közölni kell.

FIGYELEM!

Apasági szabadság alatt, ha a családi időbónuszt nem veszik igénybe egyidejűleg, nem áll fenn egészségbiztosítási vagy nyugdíjbiztosítási fedezet.

Elbocsátás és felmondás elleni védelem

Azok az apák, akik "apasági szabadságot" vesznek igénybe, védelemben részesülnek elbocsátás és felmondás ellen:

Családi idő bónusz: Pénzügyi juttatása az "apasági szabadság" alatt

Az "apasági hónapra" vonatkozó törvényes jogosultság egy hónapos fizetés nélküli szabadságot jelent a munkából. Ez azt jelenti, hogy az apák ez idő alatt semmilyen fizetést (bért/fizetést) nem kapnak a munkáltatójuktól, de igényelhetik a családi idő bónuszt. A 2023. január 1-jén vagy azt követően született gyermekek esetében a családi idő bónuszt már nem vonják le, ha az apa később gyermekgondozási segélyt kap.

FIGYELEM!

A családi idő bónusz és az apasági szabadság különálló jogosultságok, és nem fedik át teljesen egymást. Az apasági szabadság tervezésekor és a családi idő bónuszra kivehető napok számának meghatározásakor a két jogosultságot pontosan össze kell hangolni.

A családi idő bónusz választott időtartamának ezért pontosan meg kell egyeznie az apasági szabadságra kivett szabadsággal!

A családi idő bónusz összege

54,87 euró naponta (2025-ös érték)

Jogosultsági követelmények

• Családdal töltött idő (pl. "apasági szabadság")                                              Az apának a családi idő bónusz teljes időtartama alatt családi időn ("apasági szabadságon") kell lennie.

• Ausztria, mint az élet központja A kérelmező szülő, a gyermek és a másik szülő életének központjának Ausztriában kell lennie. Nem osztrák állampolgárok esetében a letelepedési és tartózkodási törvény vagy a 2005. évi menedékjogi törvény értelmében ausztriai jogszerű tartózkodás is szükséges.

• Közös háztartás:  Az apának az anyával és a gyermekkel egy háztartásban kell élnie. Mindegyiküknek ezen a címen kell lennie bejelentve elsődleges lakcímként. Fontos: A gyermek elsődleges lakcímét legkésőbb 13 nappal azután kell bejelenteni, hogy ténylegesen beköltözik a közös háztartásba.

• 2023. október 31-ig született gyermekek esetében: A gyermek orvosilag indokolt kórházi tartózkodása esetén kivételesen akkor feltételezhető a közös háztartás, ha a gyermeket az apa és a másik szülő személyesen gondozza és gondozza (legalább átlagosan napi 4 órát fejenként). Az ilyen kórházi tartózkodás nem zárja ki a családi idő meglétét.
• 2023. november 1-jén vagy azt követően született gyermekek esetében: Ha a gyermek orvosi okokból kórházban van, és az apa és a másik szülő személyes gondoskodást és támogatást nyújt a gyermeknek (legalább átlagosan napi két órát fejenként), kivételesen a közös háztartást kell feltételezni. Az ilyen kórházi tartózkodás nem zárja ki a családi idő meglétét. Ha a másik szülő orvosi okokból kórházban van, és az apa személyes gondoskodást és támogatást nyújt a másik szülőnek a gyermek jelenlétében legalább átlagosan napi két órát, a törvény értelmében kivételesen a közös háztartást kell feltételezni. A másik szülő ilyen kórházi tartózkodása nem zárja ki a családi idő meglétét a törvény értelmében.
• Folyamatos munkaviszony szükséges.: Az apának a Családi Idő Bónusz kezdete előtt 182 napig (körülbelül 6 hónapig) folyamatosan munkaviszonyban kellett állnia, és kötelező egészség- és nyugdíjbiztosítás hatálya alá kellett tartoznia. A megfigyelési időszakon belüli (azaz ezen a 182 napon belüli) legfeljebb 14 napos munkaviszony-megszakítások nem relevánsak. A megszakítási időszak alatt azonban nem vehető igénybe munkanélküli ellátás; azaz a 14 napos szabály itt nem érvényes. Ha az apa a Családi Idő Bónusz kezdete előtt az Apasági Szabadságról szóló törvény (VKG) szerinti szülői szabadságot vett igénybe gyermekgondozás céljából (legfeljebb a gyermek második születésnapjáig), és ezért legalább 182 naptári napra megszakította a kötelező egészség- és nyugdíjbiztosítás hatálya alá tartozó munkaviszonyát, akkor ezt az időszakot is a szükséges munkaviszonynak kell tekinteni.
• Munkaviszony megszakítása: A családi időbónusz folyósítása alatt az apának meg kell szakítania a munkaviszonyát, azaz fel kell használnia a törvényes jogosultságot egy "apasági hónapra".
• Nem vehető igénybe juttatás: Az "apasági szabadság hónapja" alatt az apa nem kaphat keresetet, betegszabadságot, szabadságpénzt vagy bármilyen más díjazást. Ugyanazon személy által a családi időbónusz és a gyermekgondozási segély egyidejű igénybevétele nem lehetséges.

• A munkába állás folytatása: A családi szabadság ("apasági szabadság") és a családi szabadságra járó bónusz kézhezvétele után az apának vissza kell térnie a munkába.

A juttatások időtartama

A Családi Idő Bónusz és az "Apasági Hónap" különálló jogosultságok, és nem fedik át teljesen egymást. Az "Apasági Hónappal" ellentétben a Családi Idő Bónusz csak 28, 29, 30 vagy 31 naptári napig vehető igénybe a születést követő 91 napos időszakon belül.

A juttatást folyamatosan kell igénybe venni, és csak egyszer lehet módosítani. Nem osztható fel.

FIGYELEM!

Ha az anya szülési szabadsága a születést követő 91. napon túl is tart, akkor törvényesen jogosult az "apasági szabadságra" (vagy "apasági hónapra"). Ebben az időszakban azonban nem lehet családi idő bónuszt kapni, mivel a kifizetést mindig teljes egészében a születést követő 91 napon belül kell megkapni!

Ezért a családi idő bónusz választott időtartamának pontosan meg kell egyeznie az "apasági szabadságra" kivett szabadság időtartamával! Ez a biztosítás szempontjából is fontos.

Igénylési eljárás

A családi időbónuszt csak kérelem alapján ítélik oda, és legkorábban a születés napján lehet igényelni annál az egészségbiztosítónál, amelynél az apa munkavállalóként biztosított, a gyermek születése miatti szabadság vagy az "apasági hónap" kezdete előtti utolsó napon. A Szövetségi Minisztérium által biztosított igénylőlapot kell használni.

MEGJEGYZÉS

A családi időbónusz általában csak akkor igényelhető, ha mind az anya, mind a gyermek kijött a kórházból!

Binnen 121 Tagen ab der Geburt ist vom Vater ein Antrag beim zuständigen Sozialversicherungsträger (z.B. Österreichische Gesundheitskasse) zu stellen. 

A juttatás időtartamának meghatározása

A jelentkezéskor meg kell határozni a juttatás időtartamát; ez csak 28, 29, 30 vagy 31 naptári nap lehet, és a 2023. október 31. után születettek esetében a születéstől számított 182 napon belül egyszer módosítható.

Egészség- és nyugdíjbiztosítás

Amennyiben az "apasági hónap" alatt családi időbónuszra jogosultak, az apák ebben az időszakban egészség- és nyugdíjbiztosítási fedezettel rendelkeznek.

Jóváírás

Az "apasági hónapot" figyelembe kell venni a szolgálati időn alapuló igényléseknél.